Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-31 / 44. szám
Thursday, October 31, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAJudbcrmjcuuf es technika-iá. A GEODIMETER Eric Bergstrand svéd fizikus uj, műszert dolgozott ki nagy távolságoknak nagyon pontos mérésére. A geodimeternek nevezett műszer a következőképpen működik: a megmérendő távolság egyik végpontjától szaggatott fényjeleket sugároznak a távolság másik végpontjában elhelyezett tükörre. Onnan ezek visszaverődnek, s ismét a kezdőpontba jutnak. Itt egy nagy homorú tükörnek a gyújtópontjában fotomultipliert (fotocella) -4- elektronsokszorozó) helyeznek el. Ez a visszaérkező fényjeleket elektromos jelekké alakítja át. A fényjelek visszaérkezésének időpontját egy elektronikus berendezés egybeveti a kibocsátás időpontjával. A fölvet jel annyival késik a kibocsátáshoz képest, amennyi idő kellett ahhoz, hogy a fény a mérendő távolságot oda-vissza megtegye. Ebből a távolság meghatározható. Virginiában 10 kilométeres alaptávolságon egy hónapon át mértek az uj műszerrel. Azt találták, hogy a valószínű hiba 3 centiméternél kisebb. A pontosság fokára vonatkozó elméleti számítások szerint itt már jelentkezik az a csekély különbség, amit a különböző hőmérsékletű levegőtömegek törésmutatója, vagyis a fény sebességének legkisebb eltérései okoznak. A levegő törésmutatójának változása a mérendő távolság mentén egyúttal a fény útját, is elhajlitja. Az egyenes és a görbe vonal hosszában mutatkozó különbség szintén észrevehető a mérésben. Ha ezeket a hatásokat is tekintetbe vennék és korrigálnák, a hibát még egy nagyságrenddel kisebbítve, vagyis a mostaninak egy tizedére is leszoríthatnák. De ehhez még nem elég pontosak a fény sebességének változásaira vonatkozó ismereteink. Csillagvizsgáló épül a Lomnici-csucson A Csehszlovák Népköztársaság ötéves tervében a Magas Tátra 2634 méter magas Lomnici- csucsán csillagvizsgáló állomás épül. Ezt az obszervatóriumot a legmodernebb tudományos műszerekkel szerelik fel. . A csillagvizsgáló 9 méter magas lesz, nem számítva a kupolát s a meteorológiai tornyot. Egyebek között 4 fizikai és három csillagászati laboratórium is lesz majd. A Sziklástón, a Lomnic oldalában, 1700 méter magasságban már évek óta dolgozik egy csillag- vizsgáló állomás. Munkatársai főleg asztrofizikai kutatásokkal foglalkoznak, elemzik a Nap és a csillagok sugárzását, figyelemmel kisérik a nap- tevékenységet, tanulmányozzák a bolygók közötti testeket, elsősorban az üstökösöket. A sziklástói obszervatórium világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Kutatói két év alatt 24 üstököst fedeztek fel. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizetői iiii»iiiMiiiimiiimiiiiiiuiiBNBii A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV Novembernél korábbi dátum van rajta, azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök doUárt. Név: ......................................... Cim: AZ “ÉGI KIKÖTŐ” Így nevezték el az angolok azt a 3 hatalmas oszlopra építendő helikopter-röpteret, amely a tervezők szerint a 2000. esztendő táján a nagyvárosok felett emelkedik majd. Nyilvánvaló, hogy az egyre fejlődő helikopter-közlekedéshez már a közeljövőben is sok le- és felszállóhelyre lesz szükség. Brüsszel és Párizs között a “Sabena” nevű belga légiforgalmi társaság már helikopterekkel dolgozik, s jóllehet a helikopter a repülőgépnél lassúbb közlekedési eszköz, az utas mégis gyorsabban éri el vele célját. Miért? Azért, mert nem kell megtennie a város középpontjától a repülőtérre, a leszállás után pedig a repülőtérről a városba vezető több kilométeres utat. A nagyvárosok sürü beépítettsége miatt a jövőben jóval a legmagasabb épületek fölött kell fogadniuk és indítaniuk a helikoptereket. Egy “típustervet” máris kidolgoztak Angliában. Az “égi kikötőt” 3 hatalmas átlátszó üvegoszlop tartja majd. A 3 oszlop tetején 3 darab, 40 méteres átmérőjű, hatszög alakú kikötő épül. Világító testek és sétaút övezik majd őket. A légiszolgálat helyiségeit a leszállóhelyek alatt helyezik el. Az oszlopok belsejében liftek futnak a föld felszíne és a 150 méter magasságban elnyúló startoló-, illetve leszállóhelyek között. A lift egy perc alatt szállítja fel az utasokat. A leszálló gép mindössze hét és fél percet tölt a kikötőben, mely 3 gép egyidejű befogadására alkalmas. Feltéve, hogy egy-egy helikopter 30 utast szállit, az égi kikötő óránként 720 utast tud befogadni, azaz naponta 7000—10,000 embert. TÁPLÁLÉK A RETORTÁBAN A kutatók világszerte fáradhatatlanul dolgoznak egy olyan teljesen szintetikus táplálék összeállításán, amely biztosítaná a test rendes fejlődését, de egyszersmind kizárná az allergiás jelenségeket is. Ismeretes, hogy ezeket bizonyos — és csaknem minden természetes táplálékban meglevő — fehérjevegyületek váltják ki a betegesen érzékeny szervezetben. Nos, úgy látszik, hogy az amerikai Rákkutató Intézet négy biokémikusa már nagyon közel jár e táplálékhoz. Az Atlantic Cityben tartott táplálkozástudományi kongresszuson olyan készítményüket mutatták be, amely az állatkísérletekben kitünően bevált. Egy fehér, vízben jól oldódó porról van szó, amely a szövetek fölépítéséhez elengedhetetlenül szükséges aminosavat, vizoldékony vitamint, szervesen kötőt foszforsavat és sót tartalmaz. A készítményt folyékony alakban fogyasztják. Összesen 40 alkatórészből áll. E mesterséges “fe- hérj etáplálékot” a létfontosságú zsíroknak és a zsírban oldódó vitaminoknak cseppfolyós keveréke egészíti ki. Hatását eddig főleg patkányokon és egereken próbálták ki. Kiderült, hogy már nagyon csekély menyisége is képes az éhséget csillapítani, s biztosítani az egerek testi fejlődését. A szakkörök remélik, hogy e készítménynek fontos szerepe lesz a koraszülöttek és a fehérje-allergiában szenvedő betegek táplálkozásában. A fák évgyűrűi — és az esőzések Az évgyűrűkből következtethetünk a fák életkorára. Ha jól vizsgáljuk az évgyűrűket, láthatjuk, hogy két egyforma sem akad közöttük, mint ahogyan minden ember ujjlenyomatának is megvan a maga külön egyedi jellegzetessége. Ma már külön tudomány vizsgálja, tanulmányozza a fák évgyűrűit. Laboratóriumi célokra a fa keresztmetszetét egész finoman kifényezik, gondosan ügyelve arra, nehogy a sejtek megrongálódjanak. A fa keresztmetszetéből fontos következtetéseket vonhatunk le a vidék éghajlatának, de főképp az esőzéseknek a történetére vonatkozóan is. Ez a tudományág még fiatal. A fagyürük vizsgálatának gondolata először 1908-ban — különös módon — csillagászati tanulmányokkal kapcsolatban vetődött fel. Már akkor is az elmúlt idők éghajlati viszonyaira kerestek választ a fák gyűrűiben. Azóta e tudományág sokat fejlődött. Sajnos, a szakértők nem mindig jutnak megfelelő faanyaghoz, mert nem minden fa felel meg a vizsgálat céljaira. Nyilvánvaló, hogy az állandó nedvességforrások közelében élő fák csak kevés “történelmi adalékkal” szolgálhatnak az esőzésekről. Ugyanez áll olyan területek fáira, ahol a vizek elfolyása gyönge vagy rendszertelen, ahol a fákra a lejtőkről csurog le a viz, ahol a fák túlságosan szoros növekedésük, zsúfoltságuk miatt egymás elől vonják el a vizet, végül a hegygerincek fáira, ahol a szelek és viharok zavarossá tehetik az esőzések nyomait. Ám, ha olyan területről származó fákat vizsgálunk, ahol növekedésüket az esőzések erősen befolyásolták, az évgyűrűk nagyon is jellemző adatokat szolgáltatnak. Ilyen fákat elsősorban félig száraz vidékeken találhatunk, továbbá azokon a \ területeken, ahol az egyes fafajták már éppen csak hogy meg tudnak élni. E határterületek a tengerszint fölötti magasságtól, a szárazságtól és egyéb éghajlati körülményektől függenek. Az ilyen tájékok fáit “esőre érzékenyének nevezzük s ezek a “legolvashatóbbak”. Nem szabad elhallgatnunk, hogy a fák évgyűrűiből csak a kisebb éghajlati változásokat olvashatjuk le. A nagyobb arányú változások ugyanis az erdő átalakulását — például a lucfenyőerdőnek tölgyessé alakulását — vagy a flórának töb- bé-kevésbé teljes változásait idézték elő. Uj háziállatok Dél-Afrikában Sok óegyiptomi dombormüvön láthatunk jászol mellett álldogáló vagy kantáron vezetett jávorantilopokat, sörényes mendeszantilopokat és kardszarvu antilopokat. Ezután több ezer éven át nyoma sincs annak, hogy az óegyiptomi kultúra pusztulása után ismét megkísérelték volna valahol, valakik ezeknek az azóta is vadon élő állatoknak a megszelídítését. Több mint száz évvel ezelőtt Methuen angol zoológus fölvetette az afrikai vörösbivaly vagy kafferbivaly háziállattá szeliditésének gondolatát, de valójában nemigen bízott a dologban. Viszont a jávorantilop megszelídítését nagyon is elképzelhetőnek tartotta. A legutóbbi időkig azonban az akkori tapasztalatok alapján alig mutatkozott valami eredmény. Fajkeresztezésekkel hiába kísérleteztek. Végül is arra gondoltak, hogy a járható ut csak a megfelelő fajták kiválasztása, megszelídítése és fogságban, fajtán belüli továbbtenyésztése lesz. A nyugat-transvaali Bloemhof mellett elterülő ötezer holdas gazdaságban rendszeresen kísérleteznek a kafferbivaly ok és a jávorantilopok háziasításával. A jávorantilopok máris szelídek, igavonásra használhatók s a fogságban is szaporodnak. A dél-afrikai állami és magángazdaságokban a bivalyokkal is meglepő eredményeket értek el. Az első, hogy szarvtalanitják őket. A fogságban tartott bivalyok nem harciasak, gondozóik már megérinthetik őket, és terelni is hagyják magukat. A kísérletek még csak rövid ideje tartanak, ezért a bivalyok a fogságban egyelőre még nem szaporodnak. Állatorvosi kezelésüket már éppen, úgy tűrik, mint a “hagyományos” háziállatok. A bivaly és a jávorantilop háziasításának nagyon nagy a gazdasági jelentősége, mert egyiknek is, másiknak is nemcsak nagy igaereje és a táj betegségekkel szemben rendkívüli ellenállóereje van, hanem kitűnő izü a húsa is. Idomított vírusok a rák elleni küzdelemben A Bethesda-klinikán (Maryland) sikerült emberről patkányra átültetett rákos szöveteket “idomított” vírusok segítségével szétrombolni. Az eddigi megfigyelések szerint három Coxsackie “B’* vírusfajtának van erős daganatoldó hatása. A vírusokat többször áttolják rákos szöveten, eközben fejlődik ki szövetpusztitó hatásuk. A bárráknak több fajtáját sikerült segítségükkel teljesen meggyógyítani. Azt ma még nem tudjuk, hogy használható-e, s ha igen, milyen mértékben ez az eljárás embereken. A kutatók szerint használható, hiszen a kísérleti anyag is embertől származik. Valószínű hát, hogy a kísérleteket embereken fogják folytatni. A PÓKOK a központi idegrendszert izgató anyagokra — meszkalin, pervitin, koffein és strichnin — nagyon érzékenyek. Úgy reagálnak ezekre az orvosságokra, hogy pókhálójuk szövését is megváltoztatják. A kutatók rájöttek, hogy a pókoknak ezzel a sajátságával az említett anyagoknak egészen kis mennyisége is egyszerűen és nagy pontossággal meghatározható. Hogy hol és hogyan használhatják majd fel ezt a fölismerést, az még a jövő titka. De a kísérletek már folynak. föl obn/ ‘ lé1? .ón*'
