Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-31 / 44. szám

Thursday, October 31, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ll!l!l!illlll!llillllllllllll!llllllilllllilllllllllllllllllllllllllllllllllll!l Kiskeresetű tagok nem fizetnek tagdijat NEW YORK. — Az International Brotherhood of Electric Workers (villamossági unió) 3. lokál­ja arra szavazott, hogy vagy 1,000 tagja, azok akik egy dollár 25 centnél kisebb órabérért dol­goznak, ne fizessenek tagdijat. E munkások legnagyobb része nemrégen szer­vezett portorikói munkás, akik a lámpaernyő és hasonló iparban dolgoznak. Azért minden szak- szervezeti jogot megkapnak beleértve a biztosí­tást, panaszaik felvételét, fizetési tárgyalásokat stb., de ugyanakkor nem kell tagsági dijakat fi­zetniük. Ezt a határozatot egy tizes bizottság tervezte ki két hónappal ezelőtt Jeremiah P. Sullivan el­nök és Harry Van Arsdale szakszervezeti szer­vező vezetése alatt, végül a lokál egész tagsága is elfogadta. Az AFL-CIO többi szervezetével együtt azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a portorikói munkások lelketlen kizsákmányolá­sát, úgy a tisztességtelen munkáltatók, mint a raketeer szakszervezetek részéről. “Ha elitéljük a munkáltatót azért, mert ala­csony munkabért fizet, nekünk sincs jogunk egy részt abból a kevés bérből is elvenni.” A 3-as lokál nem engedélyezi, hogy 1 dollár 25 centes munkabérnél kevesebbet fizessenek, vi­szont néha az üzembizottság engedélyez alacso­nyabb bért, az újonnan felvett munkások részére. Karc a “Bins Gross” áremelése ellen PHILADELPHIA. — A “Blue Cross” (kórházi költségeket biztositó intézmény) 40 százalékos áremelésért folyamodott országszerte. A szerve­zett munkásság, sőt az állami és kormányközegek is ellenzik azt. Philadelphiában még az orvosi szövetség elnöke Dr. Samuel B. Hadden is ellenzi és igazságtalan­nak találja, bár egészen másféle okokból. Különö­sen haragszik azért, mert nem kértek véleményt az orvosi szövetségtől, mielőtt kérvényüket az ár­emelésre benyújtották. Dr. Madden szeretné leszállítani a szolgálato­kat, amiket a Blue Cross nyújt tagjainak, mert akkor nem lesz szükség áremelésre szerinte. A szakszervezetek, sőt a kormánykörök is, még több és jobb szolgálatokat akarnak a lehető leg­alacsonyabb árban. A philadelphiai CIO-tanács elnöke Joseph T. Keller szerint, ha emelnék a biztosítás árát az legiobban az özvegyeket, vagy más olyan egyéne­ket sújtaná, kik fix fizetésért dolgoznak, vagy 71 százalékos emelést jelentene ez egyének számára. Kelley sürgetésére az American Medical Asso­ciation (az orvosok szövetsége) vizsgálatára kénytelenek voltak az orvosok visszafizetni bizo­nyos dijakat, amelyet a Blue Shields (sebészeti biztosítás) már fizetett. Azonban az orvosok még mindig többet követelnek betegeiktől, mint amit a biztosítás fizet. Kelley szerint az orvosok a biztosítást “csak lefizetésnek veszik” és újból számítanak miután a beteg elhagyta már a kórházat, hiába fizették azt ki. A kórházak is úgy manővereznek, hogy extra felszámításokat tehessenek. Hogy a fenti visszaéléseket megszüntessék Kel­ley könvörgött az orvosi szövetségnek, hogy ké­szítsenek egy listát a rendes, elfogadható árak­kal, hogy ahhoz alkalmazhassák a költségeket és előirányzatokat, de az orvosok szövetsége ezt nem hajlandó megtenni. Kelley úgy nyilatkozott, hogy ha az orvosok nem hajlandók valamilyen tervet kidolgozni a megállapított árakra, azt fogja ajánlani, hogy a szervezett munkásság hagyja ott a Blue Grösst és a Blue Shield-et is. Richardson Dilworth polgármester, a város ré­széről szintén elrendelte a beavatkozást, mert az áremelés a várost is érintené, miután a városi alkalmazottak is tagjai a Blue Cross-nak. Különö­sen arra kért kivizsgálást a polgármester, hogy milyen rendszerrel fizetik ki a kórházi költsé­geket. BIGÁMISTÁK A SZABADSÁG VÉDELMÉBEN A new yorki esküdtszék bűnösnek találta kémkedésre való összeesküvés vádjában Ábel Ivanovics Rudolf szovjet ezredest. Az Ítéletet e héten fogja kihirdetni Byers biró. Miként a Christian Science Monitor, október 17-iki számában megállapította, a legegyszerűbb módja egy kém elítélésének az, ha a kormány vallomásra tudja késztetni kémtársát. Ábel őrnagy esetében a kormány talált is egy ilyen Hayhannen nevű, állítólag szintén szovjet alezredes személyében. Hayhannen alezredes a törvényszéken nagy készséggel előadta, hogy ő bizony összeesküdt Ábellel kémkedés céljábój. Jól jegyezzük meg, nem azt mondta, hogy kémkedett, hanem, hogy összeesküdt. Tylii, ez az összeesküvési fogalom az angolszáz törvényho­zásban! Ovan fogalom ez, amellyel mindent be lehet bizonyítani mindenkiről. Hayhannen ur vallomását azonban alaposan megtépázta a védőügyvéd. Donovan ügyvéd ke­resztkérdéseire Hayhannen kénytelen volt be­vallani, hogy ő 1. tolvaj. 2. bigamista, 3. krónikus alkoholista és végül, hogy 4. sohasem kémkedett! Donovan ügyvéd ezt a tanúnak az FBI előtt tett sajátkezüleg irt vallomásából olvasta fel a törvényszéken. Az ügyész azt azzal ellensúlyozta, hogy Hay- hannent a következő nyilatkozat tételére kész­tette : “Azért küldtek Amerikába, hogy SEGÍTSEK Mark-nak a kémkedésben. (Mark volt Ábel őr­nagy titkos neve! Előzőleg Hayhannen elmondta, hogy kapott 5000 dollárt Moszkvából, egy amerikai nőnek a kémkedésre való beszervezése céljából. Ez a nő Morton Sobell a Rosenbergékkel együtt elitéit tudós felesége lenne. A szovjet, mint látjuk, nagy előszeretettel szervez be kémmünkára már elitéit személyek feleségeit, rokonait és nagyszüleit. Hayhannen azonban ezt a pénzt nem adta át Helen Sobellnek, hanem elásta a Bear Mountain- ban. A bigámia és az alkohol, hogy a kémkedést ne is említsük, nyilván sok pénzt emészt fel a mai inflációs időkben. ir Volt egy másik tanú is az Ábel ügyben. Ez egy Moszkvában, az amerikai követségen szol­gálatot tevő amerikai őrmester, aki előadta, hogy mulatni ment két rejtélyes úrral, akik le­itatták, aztán egy szép nőnek bemutatták, egy szó, mint száz, titkokat adott át nekik. Hogy mik voltak a kapcsolatai Ábellel, azt még a N. Y. Times aznapi, számából sem tudtuk kibogozni, amelyben Ábel elitéltetését közölték. ★ Mi határozottan támogatjuk kormányunkat a jogos önvédelemben. Ha elcsípnek egy kémet, már mint egy igazi kémet, zárják el, végezzék ki, amint azt a törvény megköveteli. Persze tudjuk, ezt nem könnyű minden eset­ben végrehajtani. Mert ugyan mit tennének az amerikai vegyitröszt bizonyos nagy uraival, akik a második világháború idején fontos vegyi formulákat adtak át németországi “fiókvállala­taiknak?” Stb., stb. Ha Ábel kém, a dutyiba vele! De az ég szerelmére, ne bigámistákat, része­geket, tolvajokat sorakoztassanak fel a vád bi­zonyítására. A bigámistákból különben is elegünk volt. Em­lékezünk ugyanis, hogy amikor Szántó Jánost akarták deportálni 1947-ben, az ellene felsora­koztatott “koronatanu”-ról szintén kiderült, hogy . . . bigamista volt! Persze azóta ebből a bigámistából . . . egyete­mi professzor lett! Ugylátszik azon az egyetemen megint ürese­dés van és holnap, hónapután arról olvashatunk, hogy Mr. Hayhannen a Fordham, vagy talán a Brooklyn College professzorává választották meg. BEZÁRTÁK azt a müncheni sörözőt, mely 1920-ban első gyülekezőhelye volt Hitlernek és náci bandájának. A söröző bérlőjének bérleti szerződése lejárt és azt nem újították meg. A helyiségbe most egy bútorüzlet költözik. Van akinek sikerül A Miami Daily News, október 18-iki száma egy cikkét küldte be hozzánk egyik olvasónk, melyben a “Nemzetközi Mentőbizottság” ottani irodájában, több menekült floridai magyarral történt beszélgetéséről számol be a lap egyik riportere. Kiemelte az egyik szerencsésebb uj-amerikás a 23 éves Gyárfás József történetét, aki mint vas­esztergályos jólfizető munkaelhelyezésre talált és már egy uj autó boldog tulajdonosa. A cikk a ke - vetkezőket idézi a beszélgetésből: “Itt senki egy könyvet nem olvas. Hazamen­nek, televíziót néznek és ez az egész.” “Budapesten, ha munkából hazamentem, tisz­tába öltözködtem és leültem könyvet olvasni. Leg­alább egyszer egy héten operába mentem. Jár­tam színházba és hangversenyekre!” “Miamiban, ebben a nagy városban, nincs egy állandó operaház. Ezt nehéz megérteni. A kis Magyarországon, 9 millió lakosával, négy opera­ház működik. Itt, az egész Egyesült Államokban, úgy mondták nekem, összesen csak öt operahás van.” Gyárfás, aki a riport szerint, mint a magyar1 hadsereg tagja, október 23-án átadta fegyverét a lázadóknak és átszökött Ausztriába, álmainak beteljesülését látja a fényes automobilban, amit szeretettel simogat. “Magyarországon csak a fontos vezetőknek volt autójuk; államhivatalnokoknak, orvosoknak, szí­nészeknek és sportbajnokoknak. Azt hiszem, most már többen vásárolhatnak autót, ha meg van rá a pénzük.” Szabad idejét hajtással tölti, vannak esték, amikor 300 mérföldet is beutaz. A Mentőbizottság irodájába behívott magyarok közül sokan keserűen beszéltek itteni tapasztala­taikról. Munkáltatóik becsapják őket, anyagilag le vannak törve és nagyon boldogtalanok. Sem Gyárfás, sem a többiek nem voltak hajlandók &z októberi tapasztalataikról beszélni. Osborne, az iroda igazgatója szerint 398 uj magyar lakik Miamiban. Az emigrációs törvények enyhülése következtében többeknek a bejövetelé­re számítanak a következő évben. “Úgy hiszem, hogy idővel mindegyikből jó honpolgár lesz, kü­lönösen ha sikerülni fog őket elhelyezni és jól út­nak indítani.” Az osztalék Sokan azt hiszik, hogy csak Wall St. osztogat osztalékot. Nos, a dolog ugv néz ki, hogy a szo­cialista rendszerben is van osztalék. Persze a szocialista osztalék sok tekintetben különbözik a tőkésrendszerbeli osztaléktól. Minálunk egy pár tízezer tőkepénzes vagdossa le a profitot jelentő kuponokat a részvénytársa­ságok részvényei 99 százalékáról. Szocialista rendszerben nem igy megy a “kv- ponvágás”. (Félreértés ne essék, nem “kupán - vágásról beszélünk!) “A szovjet ‘sputnik’ a másik oldala volt annak az éremnek, amelyet Kruscsev a szovjet KP 2 . kongresszusán felmutatott. “Azon a kongresszuson Kruscsev számvetést végzett a sztálini befektetések borzalmas költsé­geiről — emberéletben, szenvedésben, szabadság­ban, boldogságban. A költségek megszámláltat- tak és roppant magasaknak találtattak... “De most egy nemzedék áldozatos munkájának osztalékai kezdenek jelentkezni: a tudomány te­rének igen széles mezején az oroszok messzebbre haladnak és gyorsabban haladnak, mint a nyugat emberei. A tudomány olyan pozíciót foglal el a szovjet mindenségiben, aminőt az isteneszme fog­lal el a Nyugaton.” És ez pedig nem a mi véleményünk, hanem aZ angol burzsoázia közismert liberális folyóiratáé, a New Statesman and Nation-é! Nixon New Jerseyben korteskedik Malcolm S. Forbes, New Jersey állam repub­likánus kormányzó jelölt je Nixon támogatására szorítkozik. Nyolc várost látogattak meg közö­sen, hogy meggyőzzék a polgárokat. Kortesbeszá- deiben Nixon azt találta legszükségesebbnek ki­emelni Forbes kiváló tulajdonságaiból, hogy bá­torsága van szembeszállni és dacolni a Congress of Industrial Organization álllami vezetőivel. Ő, Forbes, jobban tudja, hogy mi jó a new jerseyi munkásoknak és nem fogja törni azt, hogy a CIO vezetői, akik az állítják, hogy ők képviselik a munkásságot, követeléseikkel befolyásolják őt. A CIO New Jerseyben a jelenleg demokrata kormányzó, Robert B. Meyner újraválasztását támogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom