Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-19 / 29. szám

2 July 19. 1956 ax emnwyek Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok i£r a főbírót is ierrorizilják! A faji fensőbbség rögeszmés hirdetői és meg­szállottjai- eddig csak egyes magánszemélyeket —fehéreket és négereket egyaránt — ijesztget­tek, terrorizáltak, udvarjaikon, házuk táján meggyujtott keresztekkel. Adott esetekben bom­bák vetésétől sem riadtak vissza. Most már azonban —- minden kétséget kizáró­lag az Eastland féle magasáliásu, de a demokrá­ciát megátalkodottau gyűlölő reakciós politiku­sok uszításainak következményeként — odafa- jnlt a belvzet, hogy egy ilyen hóbortos, faji fennsöbbségi eszméktől átitatott egyetemi diák az Eevesült Államok Legfelsőbb Törvényszéke főbírójának, Earl Warren lakása előtt gyújtott meg egv keresztet. E gaztett elkövetője, egy 24 éves diák, kije­lentette, hogy igy óhajtja az ország figyelmét felhívni a Legfelsőbb Törvényszék “bűneire”. A törvényszék “bűne”, mint tudjuk, abból áll — a feíhér faj fensőbsége híveinek szemében — hogy az isRolásgvermekek elkülönítését alkotmányel­lenesnek minősítették. Az amerikai alkotmány jogot ad minden pol­gárnak a békés tiltakozásra, de nem ad jogot bárki terrorizálására, legyen az illető egyszerű néger részfarmer vagy a Legfelsőbb Törvény­szék főbírája. A keresztégetés időpontja nem véletlen volt. A kongreszus, amely oly keveset csinált a nép érdekében, e héten kezdte meg a polgárjogi tör­vényhozás (H.R.627) tárgyalását. A reakciósok, a dixiekraták vezetésével nyilván azt remélik, hogy ilyen terrorcselekményekkel elég képvise­lőt iiesztenek meg a javaslat megbuktatására. Minden polgárnak, joga, sőt kötelessége kép­viselőjétől e javaslat megszavazását sürgetni. Hindszenty uj lakhelye Bőcslk'l származó jelentés szerint Mindszenty József kardinálist jelenlegi tartózkodóhelyéről, egv kolostorból egy Budapest környéki várkas­télyba helyezték, melynek nagvkiterjedésti udva­rán és kertjében szabadon járhat kelhet. Nem tudják, hogy fogadhat-e látogatókat. Szovjet kritika A Pravda egyik legélesebb támadását intézte Dulles ellen. Nyiltan megvádolta Amerika kül­ügyminiszterét a póznani zendülés szervezésével, amerikai hadirepülőgépeknek szovjet terület fe­lé küldésével. A cikk megállapítja, hogy Dulles belső változást óhajt előidézni a Szovjetunióban. Reakciós amerikai körök a Pravda szerint min­dent megtesznek céljaik elérése véget és ‘uj s véres háború lehetőségét” kockáztatják meg. A leszerelési vita Az Egyesült Nemzetek Leszerelési Bizottsága folytatta üléseit. Gromiko, a szovjet fődelegá­tusa beielentete .hogy a Szovjetunió elfogadja a nyugati hatalmak által javasolt katonai létszám- leszállitást. Eszerint az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína hadseregének létszáma két és félmillió lenne, Angliáé és Franciaországé pe­dig 750.000. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió nem követeli, hogy első lépésként még ennél is leiebb szállítsák a létszámot. Ugyanakkor azonban kritizálta az amerikai kormányt azt állítva, hogy akadályokat gördít a leszerelés elé. Megvádolta az amerikai monopo­listákat. hogy szítják a fegyverkezési versenyt, mert abból hasznot húznak. Lodge amerikai delegátus visszautasította Gromiko kritikáját, mint “gyalázkodó táma­dást. .. a sztálinizmus legrosszabb hagyományai i szerint.” De az amerikai hadiipar haszonkmütatásait még sem részletezte cáfolatként Az indiai nép legnagyobb alkotása Delhitől kétszáz mérföldnyire északra, a rop­pant Himalája lábánál terül el Bilaszpur, az egy­kori hercegség. A hótáplálta Szatledzs hatalmas hullámai hömpölyögnek mellette, hogy végül be­leszakadjanak a mély kék Arab-tengerbe. A Hi­malája hava minden nyáron megolvad és meg- duzzasztja a folyót. Senkinek sem jutott eszébe, hogy megzaboláz­za a Szatledzs rohanó vizét. Évről évre rengeteg hasznosítható energia veszett kárba. Az angol uralom idején egyetlen számottevő lépést sem tettek az ország energiaforrásainak fejlesztésére. 1948-ban, miután India felszabadult az angol uralom alól, merész dologba fogtak Bhakránál, ahol a folyó keskeny szorost vág az utolsó hegy­láncba;. Ma már eltűnt Bhakra falu szétszóórt kunyhóival és kis szántóföldjeivel egyetemben. Emléke azonban tovább él abban a hatalmas acél- és beton-alkotásban, amely a falu helyén emelkedik, és elkészülése után a világ második legnagyobb gátja lesz. A gát alapzatától számítva kétszáz méter ma­gas, alul négyszáz méter és a bhakrai szorosban felül csak tiz méter széles. A Szatledzs folyó fe­lesleges vize egy 65 négyzetmérföld területű ha­talmas tóban gyűlik össze. A mesterséges tó te­rületéről 366 falu harmincezer lakosát kellett el­költöztetni. A mesterséges tóban annyi viz gyűlik össze, hogy ha a lakosság céljaira használnák, fedez­né 370 millió ember egy1 teljes évi szükségletét! A Bhakra-Nangal terv, a világ egyik legna­gyobb vizépitési terve, az alábbi szakaszokra oszlik: a Nangal-gát, a Nangal-csatorna, a Gan- guval- és Kotla-erőmű, a Bhakra-csatornák és a Bhakra-gát. A Nangal-csatorna megnyitása 1954. julius 8-án a hatalmas terv első szakaszának befejezé­sét jelezte. Ez a csatorna két fő célt szolgál: elő­ször ellenőrzi és szabályozza a Bhakra-öntözési rendszer vízszükségletét, másodszor energiát fej­leszt. Ezen a téren egyedülálló a világon: csak­nem 50 méter széles, 7 méter mély, és végig kő­lapokkal van kirakva. A terep erős lejtését egy sor mesterséges vizesés közbeiktatásával tették alkalmassá a vízenergia termelésére. A villamosítás az indiai fejlődés egyik1 nélkü­lözhetetlen feltétele. A környék folyói nagyszerű lehetőségeket biztosítanak erre. A Ganguval- erőmü, a négy tervezett erőmű egyike, 12 mér­földnyire fekszik a Nangal-gáttóL Építését már befejezték. Egyelőre két generátora működik, egvenkint 24,000 kilowatt kapacitással. De ez még csak a kezdet. A Kotala-erőmü 48,000 kilo­wattal dolgozik imajd, a balparton már megkezd­ték öt, egvenkint 90,000 kilowattos erőmű be­rendezését, a jobbparton, négy erőmű létesül egyenkint ugyancsak 90,000 kilowattal. A Bhakra-gát építése igen sok nehézséggel jár, az építés közben rengeteg probléma vetődik fel. Lakótelepet építettek 300 mérnöki és 8000 munkás számára. A telepen jelenleg több mint 12,000 ember lakik. Felépültek a pih’enőházak, az iskolák, a hivatalok, a klubok, a kórház, a piac, a vasútállomás. Az építkezés egész terüle­tét ma már vasútvonalak1 hálózzák be. Két hatalmas, 15 méter átmérőjű és 8000 mé­ter hosszú alagutat kellett a gát mindkét oldalán a sziklába vágni, hogy eltérítsék a Szatledzs fo­lyását. Ezek a maguk nemében a legnagyobb ala­gutak a világon, öt évig tartott, mig elkészültek. A Bhakra-dombok geológiai összetétele igen nagy nehézségeket okoz, gyakran túlságosan la­za a talaj. Egy Ízben egy 600 tonnás hatalmas szikja zuhant le és meg kellett szakítani a mun­kát. Az eddigi balesetek 200 munkás életébe ke­rültek. A mérnökök leleményességüket latba vet­ve, betonivek építésével vették fel a harcot a makacs természet ellen. A bhakrai építkezés utolsó és legjelentősebb szakasza a betonozás lesz: Dzsavaharlal Nehru miniszterelnök 1956. november 17-én dobja ró a gátra az első cementtel telt vödröt. Az építkezés hatalmas arányát lemérhetjük abból, hogy a betonkeverőgépek óránkint csak­nem 400 tonna betont szalgáltatnak majd há­rom és fél éven át. Ennyi idő kell a mérnökök­nek és a munkásoknak ahhoz, hogy felépítsék a Bhakra-gát 230 méter magas építményét. Ez a mennyiség elegendő volna ahhoz, hogy Bhakrá- tól Londonig 7 méter széles utat építsenek! A világ egyik, csodája, a hét egyiptomi , piramis '' csak harmad-ennyi anyagból épült. A gát 1959-ben készül el; naponta haszonnégy órát dolgoznak rajta. A kormány ezután kezd hozzá tízmillió hold föld öntözéses megjavitá- hoz. Egyetlen gát sem volt még a világon, amely- lyel ilyen hatalmas területet próbáltak volna ön­tözni. A tudósok kiszámították, hogy az öntözés segítségével 1, 100,000 tonnával több gabonát, 500.000 tonnával több cukornádat és 800.000 bá­lával több gyapotot tudnak majd termelni, s ez évi 13 millió rúpiát jelent. Ez a hatalmas építkezés, amelynek során egy egész nemzet nekigyürkőzik, hogy legyőzze a természetet, valami egészen újat jelent India történetében. Nehru miniszterelnök joggal mon­dotta: “Megrázó erejű alkotás, mindnyájan büszkék vagyunk rá.” És ez még csak a kezdet. ^egvalássilás utján Kelef-Eiírópa közös piaca Miközben az Atlanti Paktum tagállamainak kormányvezetői azon töprengenek, hogy miként lehetne ezt a katonai szövetséget legalább rész­ben gazdasági szövetséggé átalakítani, addig a szocialista államok már megszervezték a maguk közös gazdasági irányitó bizottságukat a “Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa” cim alatt. Ez a tanács nemrég Berlin keleti városrészé­ben ülést tartott, melynek jelentőségét a “The Economist’'* a legbefolyásosabb angliai üzleti fo­lyóirat az alantiakban méltatta: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ber­lini ülésén a Szovjetunió és a kelet-európai or­szágok megegyeztek abban, hogy egyesitik erő­forrásaikat az ipari és mezőgazdasági termelés legtöbb ágában. Megvitatták a termelési tervek és kereskedelmi hányadok összeegyeztetését és javasolták a műszaki értesülések kölcsönös kicse­rélését. A KGST-en bellii a legújabb időkig na­gyon keveset tettek a munkamegosztás előnyei­nek biztosítására. Ebből a szempontból most uj korszak kezdődik. A Szovjetunió és összes európai szövetségesei — Bulgária kivételével — az idén uj ötéves ter­veket kezdenek. Az egész területre szóló vala­mennyi mesteri terv késznek tekinthető. A hosz- szulejáratu tervek az iparfejlesztés bizonyos las­sítását és a nehéziparra fektetett súly bizonyos csökkentését mutatják. Nyilván megegyeztek ab­ban, hogy többet kell tenni a fogyasztókért és hogy a földművelés és a könnyűipar nem marad­hat állandóan mostohagyermek. Nyugat-Európában csak most vitatkoznak a közös piacról, Keleten viszont már közeledik a megvalósuláshoz. A berlini találkozón részt vettek megfigyelők Kínából, amelynek létérdekei fűződnek az erről a területről kapott exportokhoz, továbbá Jugoszlá­viából, amelyet nagyon érdekelnek a Duna vizi- erejének kihasználását célzó tervek. A munka­megosztás a keleti területen külső látszatra nem kell, hógv akadályozza a kereskedelmet a Nyu­gattal, de a nyugati kereskedőknek meg kell ér­teniük, hogy szorosan összeforrasztott társközös­ség tagjaival lesz dolguk. Egy olvasónk a Sztálin vitáról Ebbe a Sztálin ügybe már szinte bele vagyok betegedve, de még sokan mások is itt Clevelan- don. Többek kértek Írjak önöknek, mert ez nem kis dolog. El tudják képzelni önök mit jelent az, hogy mi, akik mindig vitatkoztunk a DP-sekkel a Szovjetunióról és most a mi lapunk szóról szóra ŐKET igazolja. Már inkább arról írjanak mit mondjunk most, ha már azt beigazolták, hogy embereket ártatlanul kínoztak, hogy valljanak. Legalább annyit írtak volna, hogy voltak hibák és lesznek is talán ennyi is elég let volna. Tisztelettel Clevelandi olvasó FLUSHING, N. Y, Egy hetven éves nő pa­naszt emelt férje ellen, mert ott verte el, ahol ülni szokott, hogy ne futkározhasson annyit a fiukkal. ★ Délkorea elnöke, SyngmanRhee atom ágyukat követel a USA-tól. ifuiiiHifiimimiiiiiuiiiiiiiiiiiu AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, lac., I» E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL **3»7 .------—--------------—-—1—--------- 1 ■ -—■1 »'>— Subscription sates; In 6, S. A. and Canada $7 A year. foreign ~$8 one year, $5 half year. Single copy 15c. _________AMERIKAI MAGYAR SZo_________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom