Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-01-07 / 1. szám

12 AMERIKM MAGYAR SZŐ January 7, 1954 AMS JjAYÖfcíJÍ„ >• , A Siralomvölgyéből az Örömvölgyévé... _ Erdélyi utijegyzetek — Osimpától Urikányig, 40 kilométer hosszúságban a Zsil mentén, a Déli Kárpá­tok között fekszik az ország­nak az a tája, melynek a múltban Siralomvölgye volt a neve. Vagy tiz évvel ezelőtt, egy lupényi bányász — Po­zsonyi Sándor — elhatároz­ta, hogy papírra veti a zsil- völgyi bányászok életét. Fel­jegyzéseit e szavakkal kezd­te: “Miután a vonat elhagyja .Piskit, néhány óra alatt el­én Zsilvölgyét. Itt egyszerre megváltozik minden: a leve­gő szénporos, a házak szür­kék, színtelenek, az emberek arca sápadtabb mint másfelé meggörnyedve járnak, mint­ha szüntelenül valami súlyos terhet kellene cipelniük. A telepek sivár, vigasztalan ké­pet nyújtanak...” Tiz évvel ezelőtt még igv nézett ki az ország egyik leggazdagabb vidéke, a fe­kete gyémántok völgye. ,Aki elindul ma, hogy végig­utazza hazánk legnagyobb szénmedencéjét, hiába is ke­resné a régi leírások alapján. A régi leírásokban például ez áll: “Csimpa. Lezárt bánya­telep, a szénmedence északi határán. Gazdag széntelepei­nek kiaknázását 1928-ban abbahagyták. A kolónia pusz­tulásnak indult. A bánya­üzem épen maradt épületeit fegyverraktárnak használja a had^reg.” Ez volt Csimpa 10 A vei ezelőtt. Ma ugyanott, a munka vidám zajától hangos minden. Modern felvonógép hozza fel a napfényre szünte­lenül az évtizedeken át par­lagon heverő drága szenet, a békés épitőmunka, az ipar kenyerét. -ti ^ Hol vannak a sivár, vi­gasztalan kolóniák? Hol van­nak a lónyai Wekerle-telep füstös faházikói, ■ borzalmas nyomortanyái? Nem maradt belőlük semmi, még emlékez­tetőnek sem a muzeum szá­radra. Mind lebontották és helyükön hatalmas, modern városnegyed épült fel. Itt keresd utas, ha Lónyán jársz, kényelmes fürdőszobás laká­sokban a régi Wekerle-telep nyomortanyáinak lakóit, Kö­petni Gézát, Komlódi Jánost és a többieket. Sápadt arcok ? Meggör­nyedt, hajszolt emberek? Hiába is kutatnál utánuk a Zsilvölgye manbányászai kö- .ött. Nézd csak ezeket a ki­pirult arcú, büszke tartásu bányászokat, kitüntetésekkel a mellükön, amint kezükben a habzó sörös pohárral .jóked­vűen koccintanak. Nézd csak azokat a szálegyenes férfia­kat és asszonyokat, amint csillogó szemekkel keringe­nek a tündöklő csillárok alatt, Bál van Petrillán az uj mun­kásklubban, bál van most is, mint minden szombat este. De nem ismernél rá Petro- Ksényra sem. A “Vérmezőn”, ahol egykor sortüz kaszált a bányászok között, ina gyö­nyörű sportstadiont találsz, Tvöröskörül villák épülnek a sztahanovista bányászok szá­mára. Szemben a Bányászati Intézet büszke épülete néz le a völgyre a fenyvesek közül. Tiz évvel ezelőtt itt még a juhok legeltek. Hát Vulkánra, a számtizöt- tek városára ráismersz-e még? Ide gyűltek össze, ebbe az elhagyott városba, melyet 1931-ben öltek meg a tőké­sek, a Zsilvölgye öregei. Itt húzódtak meg az elhagyott házakban, itt tengették ször­nyű nyomorban életük utolsó napjait. Nézz csak most kö­rül. Az öregek városából az ifjúság városa lett. Az enyé­szet helyébe pezsdülő élet költözött,. Nő, fejlődik, épül most itt minden város, bá- I nya, üzem. Az elmúlt egy év , alatt felépült 1500 uj zsil- I völgyi lakásból, a 250 uj üz­letből, az uj kórházakból, po- J liklinikákból megtalálsz itt 1 is sokmindent. ' Aninósza, Lupény... Uj i városrészek, uj létesítmé­nyek, iskolák, uj élet fogad , itt,. Állsz a kényelmesen be- [ rendezett uj legényszállások előtt, nézed a zsúfolt, jól fel­szerelt üzleteket, amelyek , évente milliókra menő árut adnak el a zsilvölgyi bányá­szoknak, nézed a régi isme­rősöket: Barta Jenőnét, Ga- jovszkiékat, Catineamiékat s a többieket,. Bútort, finom ru­haneműt, gyönyörű selymet, rádiót, motorkerékpárt vásá­rolnak. Nézed őket és nem ismersz rájuk. És végül utoljára marad Urikánv. Apró falu volt a ré­gi leírások szerint. Most pe­dig? Itt, a Retyezát lábainál, épül a bányászok uj városa. Építői azzal büszkélkednek, hogy november 7-re befejez­ték ez évi tervüket, és átad­ták a 476-ik uj lakást a bá­nyászoknak. Ilyen a Zsilvölgye ma. S | ha megkérdezed bárkitől, mi alakította át ilyen rohamosan ezt a vidéket a Siralomvöl­gyéből az örömvölgyévé, ezt 'fogja válaszolni: A NÉPI HATALOM! A TÖMEGEK ALKOTÓ EREJE! j A felszabadult nép hatal­i ma és ereje rakja le az alap- I jait az uj életnek a Zsilvöl- | gyében. Az uj életnek, mely- i ’*en minden a dolgozó ember ! szolgálatában áll. Uj iskolát építenek ! Gyérgyócsomafalván , Gyergyócsomafalva dolgo­! zói önmegtartóztatással uj | hétosztályos iskola épitésé- í hez kezdtek. Az iskola építé­sét önkéntes munkával vég­zik. Az újonnan felépülő is­kolában a hét nagy tanter­men kívül, szertárak és iro­dák lesznek. , Épül, szépül a vajda­hunyadi munkásváros Az elmúlt kilenc év alatt Vajdahunyad óriási általaku- | láson ment át. A város ha­talmas ipari központtá lett. Államunk jelentős összegeket fordít az itteni építkezésekre, amelyek egytől-egyig a dol­gozók munkafeltételeinek és életkörülményeinek javításá­ra irányulnak. A legkorszerűbb berende-1 zéssel épülő kenyérgyár és hentesárugyár, megan nyi szemléltető képe annak az óriási fejlődésnek, amelyet Vajdahunyad a népi hatalom éveiben ért meg. A “Gh. Gheorghiu-Dej” kohászati kombinát fejlődése és állandó bővítése valóságos uj város felépítését tette szükségessé. Ez év szeptemberéig 874 lakást, egy bölcsődét, egy napközi otthont s 3 boltot ad­tak át a dolgozóknak. Az év végéig újabb 204 lakás ké­szül el. Kormányunk messzemenő­en gondoskodik a jövő nemze­dékről is. A kohászok gyer­mekei kiváló gondozást, bő­séges ellátást kapnak a böl­csődékben és a napközi ott­honokban. Az anyák nyugod­tan végezhetik munkájukat a termelésben, mert jól tud­ják, hogy gyermekeiket szü­lői gondoskodással veszik kö­rül és egészséges szellemben nevelik. Fejlődik Miszbánya Hegynek fel, völgybe le, szeszélyesen kanyargó kes­keny ut vezet Nagybányáról a 20 kilométer távolságra le­vő Miszbányáig. Az utat he­lyenként kőről-kőre csobogó gyors járású hegyipatakok szakítják meg fehérfodru hullámaikkal. Miszbánya egy meredek hegy tövében megbúvó sze­rény kis bányászfalucska volt. Aki régebben járt, erre, a természet szépségén kivtil legfeljebb csak az ut két ol­dalán sorakozó szegényes fa­házikókra emlékezhet vissza, amelyek már külsejükkel is a bányászok múltbeli nyomorú­ságos helyzetéről beszéltek. Az utóbbi időben nagyot változott ennek a kis falu­nak a képe. A faviskók he­lyén négy- és hatlakásos há­zak épültek. A kereskedel­met régebben mindössze egy­két nyomorúságos kocsma és néhány, a bányászok kerese­téből meggazdagodott speku­láns képviselte. Nézzük csak meg, mi van most Miszbá- nyán ? Az egyik legszebb tömb­házban áruval bőven ellátott textilüzlet és élelmiszerbolt kirakatai kinálgatják már messziről áruikat. Lejjebb a völgyben az uj fürdő, poli- klinika és a mozi hirdetik az emberről való gondoskodást. Méltóságos tölgyek, gyer­tyánfák takargatják lomb­jaikkal az uj iskolaépületet. Több mint 70' bányászgvarek tanul itt. Az uj lakások leg­többjéből rádió zenéje hallat­szik ki. A halk muzsika bele­vegyül az erdőpalástos he­gyek zúgásába s az érccel megrakott csillék csikorgá­sával egybeolvadva beszél a bányavidék mai uj, egyre boldogabb életéről. Felvirágzónak Szatmár rajon falvai A tőkés földesúri rend­tartomány többi rajónjában senki sem törődött a köz- egészségügy kérdésével. A falusi dolgozók között igen magas volt a halálozási arány­szám. A körzeti orvosok in­kább a városokban rendezték be székhelyüket, csupán egy- egy villámlátogatás alkalmá­val ‘.szálltak ki” falura. Szatmár raj ónban a meg­lévő körzeteken kívül még négy orvosi körzetet létesí­tettek. Bélieken, Aranyos­meggyesen, Halmiban, Kis- kolcson és még. számos köz­ségben szülőházat, Erdősön pedig 45 ágyas egyesitett kórházat létesítettek. A ra- jónban 4 falusi elsősegélyt- nyujtó állomás ésx 14 diétjkűs konyha működik, valamint eg.v-egy elsősegélynyújtó ál­lomás minden traktor- és gépállomás mellett. A népi hatalom éveiben több mint' 14 iskolát építet­tek a rajonban. Jelenleg 12 internátus van. Az egész ra­jonban 209 iskolai egység működik, amelyekben több mint, 700 tanár ad elő. A 81 románnyelvü iskola mellett, 58 magyarnyelvű és 3 német­nyelvű iskola működik a ra­jonban. A 63 óvodából 24 a nemzeti kisebbségek nyelvén működik. A falusi dolgozók művelődésének lehetőségét 88 könyvtár biztosítja. A falusi könyvtárakban 55 ezer kötet könyvet találhatunk. Az utóbbi években számos kultúrotthon épült, a többi között Szatmárhegyen, Sza- mosdombon, Erdődön és -szá­mos más községben. Sok kul- turotthont rádióval és film- vetitőgéppel szereltek fel. Ed­dig 40 rádiót osztottak szét az élenjáró kulturotthonok között. Halmiban, Erdődön, Pálfalván és több más község kulturotthonában filmvetítő gép működik. , ERDÉLY MAGYARSÁGA MEGEMLÉKEZIK A mártírhalált hált józsa Béláról ; Az erdélyi magyar sajtó ! meleghangú cikkekben emlé- í kezett meg az erdélyi ma- í gyár munkásság hü fia, Jó- i zsa Béla tiz év előtti mártir- | haláláról. Józsát a Horthy- í fasiszta rendőrök gyilkolták | meg 1943 decemberében. j ... 1943. A Horthy-fasiz- ; mus, több mint két évtizedes ! tobzódásának legkiméletle- i nebb szakaszához közeledik. I Százával tartóztatják le és ! kínozzák meg a munkásosz- |tály és az egész nép legjobb j fiait, mert azt képzelik, hogy ! ezzel gátat vethetnek a dol­gozók egyre inkább növekvő ellenállásának és tovább foly­tathatják a szégyenteljes szovjetellenes háborút, a hit­lerista Németország oldalán. Ezek között a harcosok kö­zött van Józsa Béla is. Hiába szegődnek állandóan nyomába a fasiszta rendőrség kopói, ő élete kockáztatása árán is tel­jesíti a rábízott feladatot. Leleményessége, ébersége és ügyessége folytán a legtöbb­ször sikerült egérutat nyer­nie az őt üldöző horthysta vérebek elől. Tiz évvel ezelőtt egy borús novemberi napon kötelessége teljesítése közben fogják el. iiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiKiiiiiitiiiiiiiiMHMlllllllillillii Egy besúgótól a rendőrség megtudja, hol szokott Józsa Béla munkástársaival talál­kozni. A mitsem sejtő em­bert minden oldalról rendőrök veszik körül. Józsa Béla vé­dekezik, de a túlerővel szem­ben nincs mit tennie. A hor- thy-fasiszták egyik hírhedt börtönébe, a Kolozsvár mel­letti szamosfalvi kinzókam- rába viszik. A börtönben éj­jel-nappal kínozzák a politi­kai foglyokat és különös ke­gyetlenséggel gyötrik a meg- félemlithetetlen harcost: Jó­zsa Bélát, összetörik a kezét, teljesen mégvakifják s ami­kor már alig lélekzik, átszál­lítják a rabkórházba, ahol injekciókkal újra életre kel­tik, hogy tovább kínozhas­sák. Józsa Béla azonban éle­tének utolsó pillanatáig hü marad a munkásosztályhoz. — Egyetlen áruló szó sem hagyja el száját. November 22-én hivatalos irás érkezett Józsa Béla édesanyjához, melyben érte­sítik, hogy fia “tüdőgyulla­dásban”” meghalt.. Józsa Bé­la felejthetetlen emléke örök­re élni fog szocializmust épí­tő népek szivében. Élete és munkássága újabb harcra lelkesíti a dolgozókat. szerbe» Szatmár vidékén ép úgy,' njtat a mai- Nagybánya Sucaryl egy újfajta édesítő segítségével olyan maple szirupot lehet készíteni, amelynek alig van kalorlaértéke, tehát egyál­talán nem hizlal. Itt van az elkészítési recept és eljárás-, va- lamint egy recept--házilag készült cukorkákra: ■ -; ^ .

Next

/
Oldalképek
Tartalom