Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-02 / 48. szám
8 48. sz. 1911 december 2. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja Ö MAGYARORSZAGl HÍREK. Tragédia az iskolában. Szegeden a minap megindító diák-tragédia játszódott le a főreáliskola negyedik osztályában. Czimer Károly, a történelem tanára fölszólította Nedelkov Mihályt, Nedelkov Endre épületbádogos fiát, hogy beszéljen a Bocskay-'háboruról. Nedel- kov Miksa előbb a padban felelt, majd a tanár fölhívta, lépjen a térkép elé és ott mutassa meg Bocskay István szereplésének helyeit. Nedelkov ekkor megállt a tanár előtt elmeredő szemmel, majd előrehajolt, mire a tanár fölállott, mert azt hitte, hogy a fiú súgni akar neki valamit. De a kis diák e percben eszméletlenül levágódott a katedra emelvényére. Czimer tanár azonnal szétküldte a fiukat orvosokért. Nedelkov Mihály még egykét 'pillanatig nyöszörgőit, azután meghalt. Megállapították a doktorok, hogy halálát szivszélhüdés okozta. A fiú szen- vedélmesen footballozott és a történelmi óra előtt is tiz percig teljes erejével rugdalta a labdát. A játék után, a mikor csöngettek, ő szaladt föl a leggyorsabban, teljesen kimelegedve. A fiú szülei az iskola szomszédságában levő lakásukból leírhatatlan kétségbeeséssel siettek át a gyászos hírre. A tanár az osztály növendékeit azonnal haza bocsájtotta. A diákok valamennyien megsiratták az osztály eminens tanulójának szemük előtt történt tragédiáját. * Magyar aviatika. Szentesről Írják, hogy ott a napokban Kvasz András repülést akart tartani, de az erős szélben csalk rövid ideig repülhetett és azért a közönség elégedetlenkedett. Néhány nap múlva azután, hogy az idő kedvezőbb volt, megismételte produkcióját, a melyet teljes siker koronázott. A repülőtérre óriási közönség sereglett ki a repülés megtekintésére. Kvasz délután négy órakor szállt föl egy monoplánon. Körülbelül hétszáz láb magasra emelkedett és több kört irt le a repülőtér fölött. Később ismét gépére ült és berepült a városba. Ezerhatszáz láb magasban szállott el a város fölött és a református templom tornyát több ízben megkerülte. Ez az útja 17 percig tartott. * Tüzek Magyarországon. Mogyorós szatmármegyei községben nagy tűzvész pusztított a minap, amelynek a fél falu áldozatul esett. Czuczorás Tógyer mogyorósi lakos boszuból fölgyujtotta Alek János gazda házát. A tiiz rohamos gyorsasággal terjedt s egymásután gyuladtak ki a szalmafödeles házak, csűrök. A fél falu elpusztult, a legtöbb ember háza földig égett, elpusztult minden vagyona, bútora, nagyszámú jószág és baromfi. A gyujtogatót letartóztatták s beszállították a szatmári törvényszék fogházába. — Csurgóról Írják, hogy a napokban a Ber- zence község mellett levő faipar- és bot- gyár-telepen nagy tűz pusztított, mely a gyár főépületének tetőzetén támadt és rohamosan terjedt tovább. A nagy munkaterem, a polírozó helyiség, a kész botok és esernyőik óriási raktára mind földig égett. A tűz átharapódzott a gépházra is, ahol végre a tűzoltók óriási erőfeszítéssel megfékezték. A tűz következtében 120 munjkás marad hosszabb ideig kenyér nélkül. * Angol szó Magyarországon. Két párisi léghajós, Jean de Francis és Georges Destreicher, a minap fölszálltak léghajójukon a franciaországi St. Cloudban és csak a következő napon délután szálltak It. — Hol vagyunk? — kérdezte az egyik léghajós egy földmivestől. Mire ez folyékony angol nyelven felelte: — Magyarországon, Ungmegyében, a nagy-kapósi járásban, Kérész község határában. Az idegenek természetesen nagyot néztek, hogy Magyarországon a földművesek angolul beszélnek. — Hát az úgy van, — magyarázták egyszerre tizen is — hogy mi Amerikát járt emberek vagyunk. Odaát éltünk esztendőkig. * Katonai kegyetlenkedés. A Magyarországból való kivándorlás okait kutatók előtt mindenesetre emlékezetes adat lesz az a föl'háboritó, minden emberiességtől távol álló katonai kegyetlenkedés, amelyről Nyíregyházáról érkezik hír. Egy Je- kelfalussy nevű főhadnagy Nyíregyházán saját lakásának udvarán kardjával a szó szoros értelmében összevagdalta a minap tisztiszolgáját, egy szerencsétlen közhuszárt. lAz aznap este tizenegy órakor a színházból hazatérő közönség közül néhányan a Deák Ferenc-utca felé mentek, ahol rettenetes jajgatás, könyörgés hangzott az úgynevezett Fehér-féle ház udvarából. — Jaj, ne bántson, főhadnagy ur! — rimánkodott a szerencsétlen tisztiszolga, mire erélyes hang kiáltotta többször egymásután: — Hapták! Mars! A fölháborodott közönségből többen segítségért kiabáltak, rendőr azonban nem jelentkezett. Az egyik ember a kerítésen keresztül látta, amint a főhadnagy karddal vagdalja szegény szolgáját s közben dühösen kiabál. A huszár csak egyre könyörgött, a főhadnagy azonban nem hallgatott rimánkodó szavára, hanem tovább verte. A szemtanuk egyike ekkor a levegőbe lőtt, -hogy a főhadnagy figyelmét elvonja a vagdalkozástól, azonban ez se használt. A főhadnagy teljesen összevagdalta áldozatát, úgy, hogy a kórházba kellett szállítani. A szerencsétlen ember válságos helyzetben fekszik a kórházban, úgy hogy kérdéses, vájjon megmenthetik-e az életnek. A főhadnagyot szörnyű tettének okáról kihallgatták s azt vallotta, hogy a tisztiszolga — a kinoztatása közben — székkel támadt reá, ezért tehát ő “önvédelemből” használta a kardját. * Az aradi vértanukról. Köztudomású, hogy az aradi vértanuk sírjának keresésén több mint egy esztendeje fáradoznak és hogy az ásatások, melyeket legutóbb az aradi vár területére is kiterjesztettek, eddig siker nélkül maradtak. Most arról érkezik hir, hogy a szabadságharc idejéből való katonai dokumentumok egy részét annak idején Temesvárra szállították és hogy azok az iratok, melyek az aradi várban történtekre vonatkoznak, továbbá a bírósági jegyzőkönyvek, jelentések arról, melyik fogoly melyik cellába volt elzárva, mikor került a hadbíróság elé, mikor és hol végezték ki és hova temették el: a temesvári katonai építészeti osztály épületében vannak. Ezeknek az iratoknak a révén kétségtelenül meg lehetne találni a vértanuk sirját. Az aradi ásatás intéző bizottsága most azon van, hogy a hadügyi vezetőségnél a szükséges lépéseket megtegye.
