Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-19 / 51. szám

8. oldal. «Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 51. szám. 1908 deczember 19. Hírelc se n.a.gyvilágloól. ^ - ■— ------- 1 ■■ ■ 1 —— Magyarország. Uj magyar báró. A király Korányi Frigyes dr. egyetemi tanárnak, főrendiházi tagnak és törvényes leszármazóinak a köz- egészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar bárósá­got adományozta. A királyi kitüntetés ezúttal egy fáradhatatlan munkáságu, európai liirü nagy tudóst ért, a kinek nevét Ameri­kában is ismerik. Korányi doktor egyetemünk büszkesége volt, honnan csak nehány hónap előtt, nyolcvan éves korában távozott tanártársainak s a tudományos világnak mély sajná­latára. Besztercebányán a tartós, száraz hideg időjárás követ­keztében a villamos müvek megtagadták a szolgálatot. A száraz időjárás következtében leapadt a Garam folyó vize. mely a villamfejlesztö gépeket is hajtja. A tartós hideg következ­tében pedig a csekély viz befagyott. — A bajt fokozza, hogy ez az állapot a Garam vizének sekélysége folytán esetleg hetekig is el­tarthat. Kecskemét városa Gullner Gyula főispán elnöklete alatt minap tartotta rendkivüli közgyűlését, melynek legfontosabb tárgya a jövő évi költségvetés volt. A bevételek összege 2 millió 572,588 koronás miután a kiadások tétele is éppen ekkora összeg, Kecskemét jövő évi költségvetése se hiánynyal, se fölösleggel nem zárul. A költségvetésben a tanügyi kiadások 300 ezer koronát tesz­nek ki. Leégett községek. Kézsmárk közelében, Szárteleken tűz támadt. Az orkánszerü viharban gyorsan elterjedt a tűz és az egész falut elhamvasztotta A nagyobbrészt fából épült házak föl­dig égtek és a tűznek két ember is áldozata lett. Majdnem az ösz- szes házi állatok és az egész idei termény elpusztult. A tüzet nem tudták megfékezni, mert a szárazság miatt a kutakban és a pata­kokban nem volt viz. — A falu lakossága nagy nyomorba jutott. A tűznek lett martalékává továbbá Dombosmezö, Gömörmegye rimaszombati járásának egyik kis községe a múlt héten. Az egész falucska 57 házból állott s ebből 37 lakóház összes melléképületei­vel együtt leégett. — Bornemissza László alispán nyomban utal­ványozott első segélyként 500 koronát s most megindult megye- szerte a gyűjtés, hogy a szerencsétlenül járt embereken némileg segítsenek. Értékes lelet. Közel hétszáz esztendős, értékes arany gyűrűt foglalt le a napokban a kispesti csendörség egy odavaló lakostól, a ki nem tudta tulajdonjogát igazolni. A gyűrű 37 gramm súlyú vaskos arany gyűrű, közepébe tojásdad alakú világos ibolya szinü kő van foglalva, körülötte szerb nyelven ciryl betűkkel a következő metszet olvasható : »Ez a gyűrű a Radul vojvodáé.« — Szakértői megállapítás szerint a gyűrű tényleg I. Radul oláh vaj- tulajdona volt, a ki 1375-töl 1385-ig uralkodott a Aavas alföldön. Az értékes történelmi emléket jelenleg a kispesti csendörsön őrzik. A tornai uradalom gazdát cserélt, a mennyiben Solymossy Lajos báró azt megvette Dreher Antaltól három millió koronáért. Tettenért kivándorlási ügynök. De/sö Miklós nyugalmazott pénzügyőri szemlész, egyenruhájának ürügye alatt, útlevél nélküli kivándorlókat szállított Béesen át Ameriká­ba. Ezúttal azonban rajtavesztett, mert kliensei az utón bepálin­káztak s a rendőrség a határon mindnyájokat letartóztatta. Dezső Miklóst a szikszói szolgabiróság egy havi fogházra, 150 korona pénzbüntetésre Ítélte, és pénzügyőri nyugdiját is elveszti. Ravasz kereskedők. Biharmegye Derecske köz­ségében Schönfeld testvérek fűszer és terménykereskedők nem csak árut hiteleztek a község népének, de szívesen adtak apró köl­csönöket is. A mikor a kontó felszaporodott, rendesen kitöltetlen váltót írattak alá az adósokkal. Ezeket a váltókat azután egyen- kint 150 koronára kitöltve, az Alföldi Takarékpénztárnál és a Debreceni Hitelbanknál értékesítették. A mikor a bűnös manipu­láció kiderült, a két testvért, áchönfeld Albertet és Schönfeld Éliást letartóztatták. A fötárgyaláson azzal védekeztek, hogy tu­domásuk szerint csak az követ el váltóhamisítást, a ki a váltóra idegen nevet ir. Roosevelt és egy magyar iró. Vértesi Károlyt, az ismert ntirajzirót, az 1904. évi amerikai körutazása alkalmával Roosevelt elnök szívesen fogadta kihallgatáson. Vértesi megírta azóta nagy munkáját »Körutazás Amerikában« címmel s ebben egy jellemrajzot Roosevelt elnökről. Az iró illusztrált könyvének egy díszpéldányát s az elnökről szóló cikkét az elnöknek angol fordításban megküldvén, a Fehér Háztól egy kedves megszólitásu és meleg hangú levél érkezett a szerzőhöz, melyben az elnök meg­köszöni az iró szives figyelmét és udvarias cselekményét. A pozsonyi dinarait- és patrongyár felkérte a város ka­pitányát, hogy a gyár környékét szigorúbban őriztesse. A gyár előtt is megkettöztették az örökét. Okot erre az intézkedésre az a hir adott, hogy a magersdorfi puskaporgyár körül gyanús alakok ólálkodtak. Hasonló alakok azokhoz, a kiket a koroeuburgi kato­nai raktár felgyujtásával gyanúsítanak. A vértanuk földje. Barabás Béla országgyűlési képvi­selő évek óta fáradozik azon, hogy a szabadságharc aradi vértanúi* nak vérével megszentelt terület a nemzet tulajdonába menjen át. Az eszme megvalósítása érdekében szükséges anyagi erőt a magyar ifjúság segítségével akarja megszerezni s a minap nyílt levelet in­tézett Ember Sándorhoz, az Egyetemi Kör elnökéhez. E levélben többek közt ezt mondja : — Gondolkozzatok e szép föladat megoldásán és cselekedje­tek sürgősen megvalósítása érdekében, bogy mire 1909. évi októ­ber G-ikát, az aradi vértannk kivégeztetésének 60-ik évfordulóját országosan ünnepeljük, akkorára már a nemzet ifjúsága a saját földjén borulhasson le a nemzeti fájdalomnak és örök kegyeletnek oltárán. Az egyetemi ifjúság nagy lelkesedéssel vállalta el a meg­bízatást, A kivándorlás. Megírtuk, hogy Hadik János gróf bel­ügyi államtitkár a magyar kormány képviseletében Berlinben tár­gyalt az uj kivándorlási törvény rendelkezésének a hajóvállalatok­ra kiható vonatkozásairól, illetve e vállalatok engedelmezésének feltételeiről a berlini hajóstársaságokkal és a Cunard képviselői­vel. A tárgyalást nem fejezték b ), hanem Budapesten folytatják. Hadik államtitkárt Bülow herceg birodalmi kancellár kihallgatá- son fogadta. Gróf Széchenyi László és felesége, Vanderbilt Gla­dys Budapesten a Nemzeti Lovarda telkének megvételére ajánla­tot tettek. A grófi pár ugyanis a mágnásnegyed kellő közepén, a Festetich és Károlyi paloták között akar egy pompás főúri palo­tát építtetni, mely állandó fővárosi lakásul szolgálna. Bülow kancellár minapi böjti prédikációját a viszo­nyainkon túl való költekezésről kell megszívlelni minden vonalon, különösen a magyar városoknak, melyek között legélénkebb a. versengés a pótadók terén, melyik tudja adózó polgárait legjobban megterhelid. A k-csíny Zalaegerszeg 1909. évi költségelőirányzata 111,920 korona hiányt tüntet fel. Ezen hiány fedezésére 100 szá­zalékos pótadót fognak kivetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom