Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-08 / 44. szám
t fekkal tovább ment, mint Abruzzo olasz herceg. De még ettől a foktól is 191 és tél mértföldre van az északi sark. Peary most Roosevelt nevű hajóján haza jön, de bizonyára csak pihenni, hogy aztán ujnlt erővel keljen ismét írtra s esetleg ott pusztuljon el a nagy ismeretlenben. így támaszt a tudomáuyszomj is vértanukat ! Mindinkább előtérbe nyomul az a terv, a melynek célja az, hogy a bevándorlók a déli és nyugati államokba teregessenek, a hol még roppant területek állanak néptele- nül s a hol még tömérdek munkásra van szükség azokon a helyeken is, a hol iparról bányászatról van szó. Ezért a legújabban egy brémai hajó már Charlestonba igyekezik, hogy ott szállítson partra mintegy 18(0 bevándorlót, kik Georgia államban akarnak letelepedni. ^Georgiái kereskedők New Yorkban állandó alkalmazottat tartanak, hogy ez oda irányítsa a bevándorlókat s maga az állam nagy kedvez «lényben részesíti a települőket. — New Yorkból több hivatalnok ment Charlestonba, hogy ott a bevándorló kát felni vizsgálják, a magyai bevándorlás irányítása is nagyon célszerű volna s az amerikai ma gyár- szövetség ezt is felvehetné program játa s igy nem volna lehetséges az, hogy egyik másik felebarátunk hónapokig legyem munka nélkül.& Franciaországban, főként az egyház és állam különválását ki bői dó törvények miatt, egyremásra búk nak a minisztériumok. Ezért érti1 -‘tö az a ügyelem, a n ■ ly kíséri az uj, Clerneneeau mim*, teriumak az fgyházi törvények* iránt való mag itartását. A francia lapok nyíltan kijelentik, hogy a kabinet teljesen köztársasági, mert klerikális- rnus és monarchismus“ a legutolsó választáson teljesen megbukott. — Clerneneeau is kijelenti, hogy ö a törvényt végre hajtja s a jelszava az, a mi Sarian volt miniszterelnöké „Szabad egyház a köztársasági törvény szerint.“ Remélhető, hogy a közvélemény visszafejlődni nem fog. Érdekes számok. Egy statiszti kus, dr. Roberts szerint, ma az összes keresztyének száma 477 millió. Ebből 200 millió római kath. a protestánsok száma 140 millió. Görög keleti és örmény van 137 millió. A pogányok között legtöbben vannak Confucius követői, 256 mii lió számban. A budhiaták száma 148 millió körül vaü. A mohamedánusok száma nem egészen 177 millió. A földön lakó emberek száma 1430 millióra tehető. így a keresztvénség meg csak egyharmad részét hóditá meg az embereknek. Japánban van 44659 róm. kath., 44585 protestáns és 21344 görög kel. A déli szigeteden mintegy 850 keresztyén van. Burmában körűibe lül fél millió a keresztyének száma; a' Fidzi szigeteken lakók csak nem mind keresztyének. Ma 104 ezer keresztyén van ott, a hol régebben emberevők laktak. Madagascar szigetén 204 ezer keresztyén van. Az Uj-Hebridákon pedig egy emléktáblán a következő felírás olvasható: „A mikor Dr. Geddie itt 1841ban kikötött, ~tem volt, egy keresztyén sem, a mikor 1872ben eltávozott, nem maradt egy pogány se.“ így munkálkodik az Istennek lelke ! Bár csak minket is megihlet ne, hogy ne csak névleg, de valóban Krisztus követői lennénk! • 1 ■ - - --Minden események között a legnagyobb az, hogy Egyesületünk uj alapokra fektette működését s igy minden protestáns egyénnek önmaga és családja iránt való kő,te lessége az, hogy e nemes célú tes tületnek tagja legyen. A kinek füle van a hallásra, az hallja meg. A Egyesült államok legtöbb állama kedden nov. 6án tartotta meg a fötisztviselök választását. A legnagyobb érdeklődés New York, Pennsylvania és Ohio állam válasz tása iránt mutatkozott. New Yorkban a jelenkor legnagyobb demagóg ja, Hearst állott szemben a republikánus Hughessal. A választási harcokban olyan húrokat pengetett, hogy más embert elsepert volna a megvetés vihara. Maga Roosevelt is tiltakozott Root miniszter által a Hearts féle modor ellen. Pennsylvania választását a jövő re nézve irányadónak tekintik so kan s igy csak örömmel tölthet el bárkit is, hogy most is a republiká nus Stuartot tevén kormányzóvá. Ohio államban újra győztek a republikánusok, bár még a múltkori demokrata győzelem most is érezhe- iö volt. ______________________ ELYRIA, O. Az itt lakó refor mátusok életében örökre emlékeze tes marad és a lelkiszükségleteink- röl való gondoskodást illetőleg nagy fontosságú nap az elmúl vasárnap, november 4ike. Ekkor jelent meg ugyanis körünkben istenitisztelet iartás végett első Ízben a loraini magyar ref. lelkész tiszt. Ludmán Sándor ur. Igaz, bogy ezen első istenitiszteleten csak mintegy 36an vettünk részt, miután arról mindenki tudó mással nem birt. De mert a megje lentek egy szívvel lélekkel azon óhajtásuknak adtak kifejezést, hogy közöttük havonként legalább egyszer tartassák istenitisztelet, a leányegy- ’házat az istenitisztelet végeztével megalakítottuk, annyival is inkább, mert hisszük, mert reméljük, hogy az itt Elyriában lakó hittestvérek mindannyian csatlakozni fognak ide Leányegyházunk, természetesen, a loraini magyar ev. ref. anyaegy házhoz csatlakozik, mint annak tilíája. {Leányegyházunk ideiglene- nesen az 1907 január hóban megtörténendő végleges szervezés idejéig elöljáróságát a köve tkezöleg válasz tóttá meg: Gondnok : Kosztyu János, jegyző: Mészáros Albert, !presbyterek : Bucsay András, Pandy Mihály, Fa zekas István, Kádas János, Garay József, Tóbiás Gábor. Istenitisztele leinket minden hó utolsó vasárnap délután1 fél három órakor tartjuk a 3ik utcai német luth, templomban. HAZAI HÍREK. — A „Szécsényi Takarékpénztár Részvénytársulat 1905. év aug. havában tudvalevőleg Magyarország összes pénzintézeteinek figyelmét felhívta azon körülményre, hogy II. Rákóczy Ferencet a 201 évvel ezelőtt Szécsényben tartott országgyűlés választotta meg fejedelemmé és hogy e hely máig is jelöletlen pusztaság. E mulasztást pótlandó, ez a pénzintézet II. Rákóczy Ferenc szobrára gyüjrést indított azzal, hogy mástól? mint pénzintézettől adományt el nem fogad és a szoborra felvétetni óhajt ja: „Emelték a ha2ai pénzintézetek“ Miután eddig 551 pénzintézet 12,917' korona 51 fillért adományozott, hazánkban pedig több m nt 4000 pénzintézet van, tulajdonképen még hat hetedrész nem járult a szobor alaphoz, azért is még ez egyszer és utoljára kérik ezen pénzintézeteket, hogy e hazafias munkát támogassák adományaikkal. — Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya e hó 14én gyűlést tartott. A földmive- lésügyi miniszter a mezőgazdaságról és mezörendörségröl szóló törvénycikk revízióját határozván el, felhívást intézett a Gazdasági Egyesülethez, hogy az e téren szerzett tapasztalatairól tegyen jelentést. Tekintettel a tárgy kiváló fontosságára, hogy a választmány elhatározta, hogy az ügyet a télen több folytatólagos gyűlésen fogja tárgyalás alá venni. Az Ypsylaoti-féle parcellázáshoz a választmány Vásárhelyi Józsefet és Mayerhoffer Lajost küldötie? ki szakértőül. Tárgyalás alá került Tornova község legelörendfartásá- nak megállapítása, a mit a választmány előzetes tanulmányozás és javaslattétel végett kiadott. Arad város tanácsot kért az egyesülettől hogy melyik háziiparág volna legalkalmasabb arra, hogy a város gazdasági munkásnépe között meg- honosíttassák. A választmány megbízta az elnökséget, hogy ebben az ügyben személyesen tegye magát érintkezésbe a város gazdasági hivatalával. Végül tárgyalás alá került a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének a bortörvény revíziójára vonatkozó javaslata, a melyet az egyesület elnöksége már előzőleg az Aradhegyaljai Szőlősgazdák Egyesületéhez tett át véleményezés végett s ennek az alapján általánosságban a gazdasági egyesület is hozzájárult a javaslathoz. TÁRCA. Úti levelek. Irta : Ralassay Sándor. III. A budapesti ünnepélyek lezajlása után az amerikaiak egy része Aradra ment, hogy ott is áldozzák a kegyeletnek az oltáránál. Ügyes gondolat volt ez. Hiszen az idegenben élő magyarra nézve, nem lehet semmi tanulságosabb, mintha ama szentelt hantok között jár, a melyeket a honfi vér termékenyített meg. Mi lenne termékenyítőbb hatással az érezni tudó kebelre mint azok az emlékek, a melyek felraj- zanak az agyban az „aradi goi gothán ?“ Oh mennyi nemes törekvés lett itt semmivé,.......... A vértanuk ▼éré azonban nem hiába omlott. Jfagy kisértések, nemzeti csapások idején idejár erőt meríteni a nem jeti géniusz, És annak a nemzetnek I — legyen bármilyen parányi — rí-ás népektől elhagyott, meg nem er tett, a mely a múlt emlékeit oly híven őrzi, a jövőhöz is van | joga. „Keletre vissza, nem nyugatra.“ Kossuth Lajosuak *ezt a mondását kell megérteni és megvalósítani — nem a politikai, hanem a gazdasági, ipari és kereskedelmi téren. Igen ! A jövőhöz van joga a magyar nemzetnek. És ezt a jövöt meg is fogja érni, ha nem üres jelszavakért küzd, hanem a cselek vés terére lép. A vérrel szerzett, -a vérrel annyiszor megváltott földön a m u n k a verejtékének árán kell felépíteni a gazdag, szabad Magyar országot. Az aradi 13 nem halt meg hiába ! Az ö korukban vérre, ma verejték hullásra van szükség nagy Magyarországban. Magyarország gazdag, Istentől megáldott ország. Búzája acél, bora tűz. Hegye mindenféle nemes érccel, fólyái, tavai halakkal telvék. És mégis idegenbe jönnek gyermekei s nincs meg sok helyen a minden napi kenyér ? Miért ? Azért, mert azok, a kik tehetnék és tenniök kötelesség is volna : nem törődnek a gyáriparral, haDem még a földmi velés terén is sok helyt a legósdibb eszközökkel találkozunk Ha Amerika tud szállítani a BalkánrarKis ÁzsiáDa, Afrika északi részeire, miért ne tudná ezt megtenni Magyarország is. Ne mondja senki, hogy nincs pénz ! Pénz is van, de nincs meg a munkát szerető, fáradságot hiem ismerő s elcsüggedni nem tudó válal kozási kedv. Ilyen érzelmekkel s gondola tokkal eltelve állottam az aradi vesztőhelyen. A múlt könnyeket fakasztott szemeiben, de. lelkembe erős hit támadt hazám jövője iránt. Az isteni gondviselés nem azért állította oda a Tisza és Duna téréire a mi nemzetünket, hogy külső és belső harcban emészsze el erejét, hanem, hogy ott hivatást töltsön be. És ezt be is fogja tölteni. Minél erősebb, hatalmasabb lesz Magyar- ország, annál biztositottabb a népek békéje is. Magyarország középen áll a nagyhatalmak között, ha parányi ország is, de nyugatnak a védpaizsa a kelet támadásai ellen. Tatár, törők itt tőrt meg. Itt fog megtörni a jövendő nagy háborúja is, a mely után a világ béke fog következni. Az aradi vesztőhelyet egy egyszerű vasrácscsal örül vett domb és síremlék jelzi. Körötte kukoricza földek. A ki nem tudja a történetet, az minden megilletödés nélkül megy el mellette. De a mi szemeinkből könnyek árja fakadt fel. Arad elég csinos vidéki város. Négyszög alakú piacán van felállítva Magyarországnak egyik legszebb szobra, a Szabadság szobor. Ide jÖAünk a vesztőhelyről s itt szinte az egész város közönsége kisereglett a szoborhoz, hogy lássa és hallja az amerikaiakat. Bizonyára meggyőződtek arról hogy a „vér erősebb, mint a viz“‘ hiába választ el bennünket az óceán az édes hazától, szivünk együtt érez, együtt dobog a szülő hazában élő testvérekkel. Arad város elöljárósága várakozott reánk a pályaudvaron, de a fogadtatás nem lehetett olyan, mint a minőnek tervezve volt, mert az idő beosztásban nem volt egy csepp
