Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-23 / 43. szám

Október hatodikéi otthon. Magyarországon még a vértanuk emlékét nem ünnepük meg olyan nyilvánossággal, a minővel a ma­gyar nemzet nagy péntekét meg kel­lene ünnepelnie az országnak politi­kai párt különbség nélkül. De voltak ünnepek a hivatalos világ részvétele nélkül is. A fővárosban több helyen is volt ünnepély, igy a Ferenc ren­diek templomában s a ref. templo­mokban. Az ünnepély főrésze azon­ban Aradon, a vértanuk szobránál— folyt le, a mely ünnepélyről az aláb­­biakbán tudósítunk. Arad város közönsége, mint min­den esztendőben, az idén is ünnepie­­sen rótta le kegyeletének adóját a tizenhárom vértanú iránt. A szaka­dó eső dacára óriási közönség gyűlt össze a városházán. Ott voltak a bu­dapesti és polgári egyetemek, a nagyváradi és eperjesi jogakademi ák ifjúságának küldöttjei sok más vidéki küldöttséggel, az összes ható­ságok Urbán István főispánnal, az egyesületek és az aradi iskolák ifjú­sága. A városházáról az ünneplő kö­zönség a gyászlobogós házak között a vértanuk szobrához vonult. A me­net élén hat lovas kürtös haladt. A vértanuk szobra előtt ravatal állott, körülötte 13 oszlop naftalánggal a tetején. A ravatal előtt mondotta a requimet Csák Cirjék minorita rend főnök az összes minoriták segédleté­vel. A dalárdák énekeltek, Bartók Lajos elszavalta ódáját, Yarjassy La­jos helyettes polgármester pedig ha­zafias, lendületes emlékbeszéd kisé rétében letette’a város koszorúját. A színtársulat koszorúját Csíki László, a budapesti egyetemét Morelli Fe­renc tette le. Azután az ünneplő kö­zönség kivonult a vesztőhelyhez, a hol a dalárdák énekeltek és Zilahy Gyula elszavalta Gabányi ódáját, mire a város,-az egyetemek, főisko­lák, testületek, iskolák és egyesüle­tek megkoszorúzták az obeliszket. Este a színházban díszelőadás volt. Hol ülték meg először az aradi gyásznapot t Egy emigráns naplója, a mely a minapában került nyilvánosságra, a következő adattal felel meg erre a kérdésre: — A magyar emigránsok Londonban 1850-ben, tehát már a legközelebbi évforduló alkalmával, október 9-én gyászistentisztelettel és szónoklattal emlékeztek meg a tizen­három vértanú haláláról. Rónai Já­cint, a győri bencés pap magyarul szónokolt. Az ö szónoklata volt az első, nyilvánosan mondott beszéd Angliában. Ö utána Hinter, teológi­ai kandidátus németül olvasott fel, Pulszky Ferenc angol nyelven be­szólt. Rónay Jácint latin nyelven üdvözölte Itália számüzötteit, a mire Augusztin, római menekült olasz szónoklatban felelt. Tompa ünnepély Eperjesen. Az eperjesi Széchenyi kör áldáso­sán működik a nemzeti műveltség terjesztésében, a nemzeti erő élesztő­sében, a kegyelet ápolásában. Nem említve azt a mozgalmas tevékenysé­get, a melyet a népnevelés fejleszté­se ügyében kifejt a hazafias tanítók jutalmazása, a szegény iskolás fiuk segélyezése, népkönyvtárak felállí­tása által, különösen hatásosak azok az irodalmi ünnepélyek, a melyeket az egyes nagy irók, költők emlékére rendez. Néhány évvel ezelőtt Petőfi ünnepélyt rendezett, tavaly Vörös­marty emlékét ünnepelte, ez idén, okt. 5-én Tompa emlékének szentelt egy igazán magasztos szép ünnepet. Az ünnepély országos jelentőségűvé lett azzal, hogy a megnyitó beszédet a kar alapitója és védője, dr. Berze­­vicy Albert tartotta, gyönyörű ké pet rajzolva Tompa egyéniségéről, költészetéről. Utána dr. Beöthy Zsolt beszélt a Kisfaludy társaság névé-! ben. Beszédje gyönyörű volt, magá­val ragadó, mélyreható, szebbnél­­szebb gondolatokkal, és színes ké-j pekkel tarkítva. — Majd Csengey! Gusztáv magasan szárnyaló remek j ódáját szavalták el nagy hatással. Azután dr. Máriássy Béla olvasta j fel Tompa eperjesi tartózkodásáról szóló szép, költői lelkülettel megirt tanulmányát. Végül a Széchenyi-kör jelenlegi elnöke, lelke, dr. Horváth Ödön kir. tanácsos, jogakadémiai j dékán mondott elragadó beszédet a védnökhöz, hatalmas lelkesedésre, viharos tapsra ragadva a nagy kö-! zönséget. Valóban páratlanul szép, komoly, méltóságos volt ez ünne­pély, méltó a Széchenyi-kör országos hírnevéhez. Az ünnepély után a kö­zönség megtekintette a csinos em­léktáblát, a melylyel a Széchenyi­­kör megjelölte azt a házat, a hol Tompa lakott. A Mátyás-szobor leleplezése. Kolozsvárról jelentik, hogy a Má­tyás-szobor teljesen készen áll, úgy, hogy a napokban már a faburkola­tot eltávolíthatják és az uj leleplező szerkezet fogja elrejteni a szobrot. Ez a szerkezet lesz a legelső a vilá­gon, a melynél a szobor a leleplezés után egészen magában fog állani, minden az összhangot zavaró pózna vagy más tárgy nélkül. A diszitö munkálatok is megkezdődtek már s a tér és a bevonulási útvonalon kí­vül korszerűen földiszitik az összes1 középületeket és azokat a házakat, a melyekben a íöhercegi vendégek és országos notabilitások megszállanak. Az 1848—49 honvédegyesületek or­szágos központi választmányát a le­leplező ünnepen dr. Csatáry Lajos miniszteri tanácsos, másodelnök fog­ja képviselni. Elégett százezrek. Érzékeny anyagi csapás érte Ko-I lozsvár egyik dúsgazdag polgárát. | Százezreket érő vagyont veszté’t el alig néhány perc alatt és attól lehet tartani, hogy az anyagi veszteségj életébekerül. Sztojanovits Gedeon j nyugalmazott cs. és kir. alezredes j nagy vagyonra tett szert nejének el-j halálozása után. Tőkéjének teteme j sebb része holt birtokban feküdt, me lyet Sztojanovits pénzzé váltott föl s forgatható vagyonát különböző rész-1 vényekbe fektette. — Értékpapírjai j több százezer koronára rúgtak, me­lyeket íróasztalának fiókjában ör- í zöít. Tegnap lakására érkeztek uno­kái, kiket Sztojanovits a délután fo­lyama alatt magukra hagyott dolgo­zószobájában. A kis gyermekek ku-1 tatás közben reá bukkantak az Író­asztalban elzárt színes részvénypapi­­rokra, melyekkel eleintón játszadoz- J tak s később, mikor mindannyi ősz- í sze volt már gyűrve, a kandallóba dobták, hogy néhány pillanat múl­va hamuvá váljanak. Sztojanovits csak késő délután vétte észre, hogy értékpapírjai hiányzanak. Azonnal kérdőre vonta cselédjeit, de ezek mit sem tudtak a dologról. Végül az unó kákhoz fordult, kik a legnaivabb hangon jelentették be az értékpapí ­rok sorsát. A kétségbeesett ezredes most súlyos betege óriási vesztesé­gének. Betörök Szabolcska Mihály bátyjá­nál. Szabolcska Mihály temesvári ev. ref. lelkész bátyjánál, Szabolcska Lajosnak Kara jenön levő lakásában betörök jártak a minap éjszaka. Sza­bolcska fölébredt a zajra s botot ra­gadott. A rablók menekülés közben rálöttek a házigazdára; a golyó Sza­bolcska száján ment be s_ állkapcsá­ban megakadt. A költő arra a távi­rati értesítésre, hogy bátyja megse­besült, Karajé,nőre utazott. A részegség áldozata. Molnár Lajos ceglédi születésű 29 éves nős betűszedőt az ujfaludi állo­más közelében halva találták. A megejtett rendőri nyotnozat szerint Molnár részeg fővel a vasúti síneken akart áthaladni, miközben az egyik arra haladott vasút elgázolta. Mikor kiértek hozzá, még élt, de nemsoká­ra meghalt. Halálát belső elvérzós okozta. Elgázolta a vonat. Kolozsvárról Írják, hogy a halavá­­sári állomáshoz közel egy 40 éves ember a vonat kerekei alá került, melyek két lábát tőből elmetszették. A szerencsétlen ember, a kinek fele­sége és öt gyermeke van, még el tudta beszélni, hogy László Imrének bivják és a bonyhai vásárról igye­kezett hazafelé egy kissé boros álla­potban s úgy került a vonat kerekei alá. Mire beszállították a kórházba, az iszonyúan megcsonkított ember meghalt. Ezines ztréfa. Egyik vidéki városunkban a szi­­nésztársulat bucsuelöadásul egy nép szerű daljátékot adott, a melyben egy négerfiu, mint eleven “érték nélküli minta” szerepel, magán hord ván a legtarkább női divatcikkeket. Az eleven hirdetési oszlop szerepét egy fiatal színészre bízták, a ki már hetekkel előbb készült a nagy napra s szorongó lélekkel várta az előadás izgalmas pillanatát. Két kartársa, látva az izgalmában verejtékező fiút, elhatározta, hogy megtréfálja s a szokásban levő vizfesték helyett olaj festéket adott neki. A fiú a siker re­ményében amúgy istenigazában neki feküdt az arcfestésnek s a közönség zajos tetszésnyilvánítása mellett ját­szotta meg a szerepét. Boldogan fo­gott az előadás után a mosdáshoz, de félkiló szappan elhasználása után megdöbbenve tapasztalta, hogy az ördöngös festék nem akar lekopni ábrázatjárói. Ez annál inkább is két­ségbeejtő volt, mert a társulat még az este elutazott, természetes, magá­val vive az európaival hamisított sze : recsent is. A jó magyarsággal beszé­lő szerecsen mindenütt élénk feltű­nést keltett, természetesen a kartár- j sak elfojtott kacagása mellett. A j csúnyán befeketített, fiatal mester most már hasonló bosszún töri a fe­jét s napjában többször mosakodin, kilószámra vásárolva a Döring-szap-1 pant a bagolylyal. Tisztelettel felkérjük olvasóinkat, hogy hátrálékaikat lapunk szerkesz­tőjének mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. Egri viz 35 és 75 cent. Schihulszky féle arckenöcs 40 cent. Piócák dara­bonként 15c. Sós borszesz (valódi)-; 75c. Maria celli gyomorcseppek 50c. Sérvkötök $1.50—$4.00. Herba teák, Deák flastroin, Hoffman cseppek, Madra cseppek, Menta essencia 10r1 centtől felfelé: Köhögés ellen való orvosság 25c. Bajusz pedrö 10c. Dió olaj 25c, s más ezer féle szer kapható Osztrovszky Ferenc magyar gyógyszertárában. 646 Pem­broke st. Cor. Hamilton Ave. BRIDGEPORT, CONN. / Specialitás: Hungarian Malaria Cure biztos szer hideglelés ellen: 50c. Egyedül itt kapható. Malaria, hideglelés ellen legjobb s McKINLEY Malaria Pirula. Egy doboz használati utasítással csak 25c. Kapható a készítőnél: EL TZr_ ZEILT3ICKLT ' 1349 State street. • Kozma Mihály, kit jól ismer az egész amerikai ma gyarság, a mértékletességi egylet szolgálatába szegődve, Bridgeport ban, Conn, a Bostwick és Woodin Ave. szögletén tej kereskedést nyi­tott, hol minden alkalommal kapha tó tej, túró, tejfel és frissen köpült vaj. Segítsük elő jó céljában. POLKE FERENC és temetés rendezők. FIA 113,- 1Z7. az a,lsó lAcl mellett , Brid-g-eport, Ccnn. Elvégeznek balzsamozást és temetést, olcsón. Kocsikat kikölcsönöznek minden alkalomra. Ugyanebben az üzletben kap­ható mindenféle kályha, gezelin kályha, petróleum kályha, továbbá más vasáru, viaszk vászon, kárpet. Heti lefizetésre is eladunk. A kinek éjszaka sürgős rendelé­se van, felkereshet lakásunkon, Pembroke st. (Hamilton és Hallem utcák közt.) Tele­fon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom