Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-10-22 / 41. szám
1056 OKTÓBER CSILLAGA 1956 OKTÓBER 23. ÖRÖKSÉGE: Rendszerváltás - rendszerváltozás? ÉVFORDULÓRA A soha be nem teljesülhető Beteljesedett - és Elméletben a szabadság Kitárt kapuin az eszme Szabadon zajong, A vérgöröngyös cementen Ma autó gurul, Az eszme feledésbe ment, A sok türelem rózsát terem Kibírhatatlansága Homályossá tette A piros-fehér-zöld fekete gyászát Október gyémántját. Hős, ki ott voltál, Harcoltál keserűn Gyermeki ártatlan Eltökélt szándékkal A ma jövőjéért haltál Ifjú hevesen, míg a börtönök mélye gyűlt Fulladásig a szabadságvágy Elviselhetetlenségével, A kényszer nyomására Átlátszó üveg-börtönéből Az óriás kiszabadult, Hogy tanácstalanul nyögjön A szabadság felelősségének Roppant súlyától? Hős, ki élsz ma, és Hallomás csak az egész - Az ötvenhatos bomba mely Hosszas önsistergés után Időt, agyat, államot robbantott, Neked gyújtott jövőt Október tüze! S a fáradt küszködések semmijéből A kisded mégis megszületett Ragadd meg érte a jelent Ne késlekedj, Tanulj a múltból Életet, Tiszteld Apádat és Anyádat És a Tízparancsolatot: NE FELEDD! Neszlényi Judith Október volt Október volt, akkor Bürüs ősz hajnala Fellángolt az égen Szabadság csillaga Ágyúk golyót szórtak Testek megfakultak Piros lett az égbolt Csillagok lehulltak Október volt, akkor Csillagok hajnala Pernyét borította Házaknak sorfala Hantok emelkedtek Névtelenek estek Csillagok repdestek Tűztől perzselődtek Október volt, akkor Véres, őszi hónap Pernyés lett az ege Üszők is belepte Hősök emlékére íródott e rege Véres volt teteme Tisztelet érdeme. Forgószélben ítélő idők forgószelében halottak, foglyok, menekültek: viharsodorta ágak, levelek, a fát kerestük, gyökerünket. De szétszórattunk a négy égtájra, vérző tenyerünk drótsövénybe kapaszkodott, s meztelen talpunk ott fagyott rá a Don jegére. S kik a romok közt otthon maradtak,- füvek a szélben - meglapultak, előlük befödték az eget, alóluk kitépték a múltat. Mert nem úgy ítélt a sors felettünk: ki hogy állt helyt a forgószélben,- bilincs kötött, vagy gyermekláncfű? - Nemcsak rajtunk múlt, - szerencsénkén. Falak közé zárt kilenc tavaszom a korai szél fagya verte, de jött egy ősz és kilenc napja gazdagon kárpótolt helyette. Idegen földön hazai égbolt kilenc csillaga ragyog bennem, otthoni fák, a régi társak elkísértek, kiket szerettem. Kezemben kilenc csillag világít, visszük a remény kilenc mécsét, s az éjszakában tüzet gyújtunk, hol legsötétebb a sötétség. Tollas Tibor München, 1983 ^www.iranyamerika.hiÚ Mindent Amerikáról! Itt mindent megtalál! Hirdethet adatbázisunkban! mfo@iranyamerika.hu^ Z' .......... -v A torontói PANNÓNIA KÖNYVESBOLTBA 2500 új, gyönyörű könyv érkezett, örömmel postázzuk legújabb katalógusunkat a könyvekről / CD-kről. 104 Belmont St. Toronto, ON M5R 1P8 416-966-5156 www.pannonia.ca jjj I s________________________> JÁNOSSY MÁRIA ÜGYVÉD 100 North Brand Blvd. #314 Glendale, CA 91203 Tel: (818)551-1515 Fax: (818)551-1535 mariajanossy@yahoo.com Bevándorlási ügyek az Egyesült Államok minden szövetségi államában * Munkavállalási engedély * Vízumok * Sponzorálás (Labor Certification) * Rokonok behozutala * Történelmi évfordulókon mondott emlékbeszédeknek gyakori kísértő veszedelme az, hogy ráfeledkeznek a múltra. Úgy értekeznek a múltról, hogy annak szépsége és hősiessége elfeledteti a jelen sebeit. De ezzel nem megfényesítik, hanem megsötétítik a jövendőt, mert újabb kitérést, újabb elodázást jelentenek a mának legégetőbb kérdéseiben. Októberben két dátumra figyelünk fel. Október 6, az aradi vértanúk emléke a bécsi kamarilla ocsmány bosszúját idézi fel emlékezetünkben, amivel a dicső 1848-as szabadságharcunk zárult fájdalmasan és igen jelentőségteljesen. 1956. Október 23 veszte pedig a hóhér Rákosi Mátyást, Gerő Ernőt, Péter Gábort és segédeiket, a minden eddigi ránkszakadt történelmi csapást sokszor felülmúló szenvedést, megpróbáltatást és a jeltelen sírok számtalan ártatlan áldozatát állítja elénk. A kommunista rémuralom szörnyű átka alól kelt fel a magyar nép 1956 októberében, hogy pár napig ismét a dicsőség ragyogja be nemzetünk homlokát ás hogy utána a Kádár Jánosok, Münnich Ferencek és kiszolgálóik féktelen bosszújának áldozatává váljon. Antall József kormánya 1990-ben olyan lepusztult állapotban és lehetetlen körülmények között kapta kézbe az ország vezetését, hogy képtelenek voltak a csodaváró tömegek igényeit teljesíteni. Az MDF bukása után az 1994-es országgyűlési választások kirívóan mutatták, hogy népünk nagy részének a szó igazi értelmében nincs nemzet-tudata. A mártír képzet pedig mint önáltató szenvedés egyenesen mentesít attól, hogy magunkat bármiben is hibáztassuk érte. Közhiedelem, hogy 1990 körül nagy történelmi forduló volt, amit úgy hívnak Kelet-Európábán, hogy rendszerváltás. Hajlamosak vagyunk két nagyon rokon szót, a rendszerváltást és a rendszerváltozást összetéveszteni. Mindig rendszerváltozásról beszélünk, talán azért, mert a rendszerváltás abban a pillanatban történt meg, amikor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a magyar parlamentben kimondta, hogy megtörtént a rendszerváltás. Ez annyit jelentett, hogy többpártrendszer, parlament, hatalommegosztás. Tehát az állami hatalomnak, az önkormányzati hatalomnak, a bíróságnak, mint hatalomnak, az ítélkezésnek mint hatalomnak a tradicionális hármas megosztását. Természetesen ettől a rendszerváltó pillanattól kezdve nem következett be a rendszerváltozás. A rendszerváltozás valószínűleg egy több évtizedig tartó, keservesen, küzdelmesen végigdadogott, végigtévedett, végiggyalázkodott hosszú menetelésnek látszik. Ha van egy nemzetgazdaságnak, egy nemzet kollektív életének két kulcsfontosságú pontja, ahol egy ilyen történelmi változás, amihez fogható csak kettő volt a magyar történelemben: a Szent Istváni idő és talán a török hódoltság utáni idő, amikor egy új nemzetet kellett teremteni a lápok felett és a szétszórt magyarság életterületein, akkor az egyik a gazdasági élet, a másik a kulturális élet és oktatás területe (ez utóbbiban október 31, a Reformáció magyar változata fontos jelentőséggel bír!) Változtatni igazán ezen a kettőn lehet és kell, mert az összes többi nemzetet jellemző és azon belül fontosnak tartott terület ennek a kettőnek a függvénye: a tudásnak, Ferencz Amália Passaic, N.J. Deportálás * Fordítás October 22,2004 & AMERIKAI tfagyar Hírlap oktatásnak és kultúrának és a tudás hasznosításának: a gazdasági életnek. A nemzet ugyanis több, mint egy országban élő, vagy azonos nyelvet beszélő emberek tömege. Az embereknek a tanulás és névelés folytán szerzett ismereteik és tulajdonságok révén érezniök kell azt is, hogy közös történelmi múltból gyökereznek, egy tőről fakadnak. Van nemzet-élményük. Tehát összetartoznak, egy nagy családot, egy nemzetet alkotnak, egymásnak felelőséggel tartoznak. Az együvé tartozás felemelő érzésének kohéziós ereje nélkül nincs nemzet és nincs nemzetiség, és a sorsunkkal való állhatatos törődés. És ha rendet teremt a kormány a saját házatáján, akkor elvárhatja, hogy a társadalom különböző részeiben is egyfajta új normatíva, erkölcsi rend alapján, tisztességesen követhető és átlátható viselkedésforma alakuljon ki. Rév. Borús Béla Dániel, Ph.D. Emer. Prof. of Philosophy California State University, Long Beach.
