Amerikai Magyar Hírlap, 1998 (10. évfolyam, 22. szám)

1998-06-05 / 22. szám

Előd László OPERETTEKRŐL Arvayné Chánky Margit május másocliki előadása az Arany János Kultúr Körten Lehetséges-e elfogulatlanul megvizsgálni Marica grófnő többnyelvűségét, a különböző felfogású előadásokat? Arvayné Chánky Margit el­határozta, hogy belenéz az ope­rettek kezdetébe és terjedésébe a világon. Az Arany János Kultúr Kör május másodiki műsorában hallgattuk meg érdekes ismer­tetőjét. Beszámolónk természe­tesen nem teljes, mivel az előa­dásban elhangzott szemléltető zenei betéteket itt nem közöl­hetjük. Rátonyi Róbert szerint -­­operettekről szóló könyvében -1792 júliusában Párizsban je­lenik meg az első olyan darab, mely eltér mind a vígoperától mind az énekes vaudeville-től. Szerinte az "operett" szó állító­lag Mozarttól származva ere­detileg "operácskát" jelentett. E műfaj Franciaországban vált népszerűvé, ahol fejlődése folyamán a tizenkilencedik században a Köln-i születésű Offenbach vitte csodálatos si­kerre, aki álmai megvalósítá­sára -- szerzeményei előadá­sára — nyitotta meg saját szín­házát. Offenbach 1858-ban már nagyoperetteket is írt, de a költségek majdnem tönkretet­ték. Az operett azonban -- mint a nép szószólója — elindult vi­lágkörüli útjára. Művei, mint "A vásárcsarnok hölgyei" és "A nővé változott macska", 1861-ben már eljutottak Angli­ába és a pesti Nemzeti Szín­házba is. Hazánkban az operettet rész­ben lelkesedéssel, részben kri­tikával fogadták. Jókai Mór például így nyilatkozott: "Ezt a mulatságot mutatni be a sze­mérmes magyar közönségnek valóságos terrorizálása a szim­pátiának. Offenbach olyan dal­műveket ad, mik főként walze­­rekből állanak, s nagyon tréfás mulatságnak tartja, ha a francia zsargon közé német szöveget fon be. Itt az ideje már, hogy vége legyen a magyar nemzeti színpadon az ilyen produkcióknak." Lassan megszülettek az első magyar operettek. Némelyek kudarccal végződtek, vagy né­hány sikertelen bemutatás u­­tán lekerültek a műsorról. Közben változott a világ­­helyzet is. Bécs megmutatta a világnak, hogy nem csak fran­cia operett létezik. Először tel­jesen meghódította az osztrák közönséget, majd a külföldet. A magyarok is lelkesen felka­rolták a bécsi operetteket. Ma­gyar színházaink a francia ope­rett- főleg Offenbach -- darab­jai mellett, egyre gyakrabban kezdték játszani az osztrák és angol darabokat is: Suppe— Zeller—Millöcker és Johann Strauss műveit. Az idő és helyzet végül meg­érett az új magyar operett sike­rére. A magyar operett a Nép­színházból indult el. Hogy vi­lágsikerre jutott, azt sokmin­den okozta. Látnok színigaz­gatók, primadonnák, bonvivá­­nok, karmesterek, zenészek és táncosok tolmácsolták pazarul a szebbnél szebb előadásokat. Az operettszerzés korai idő­szakában Magyarországon Konti, Verő, Barna, Izsó és Sérly nevei váltak ismertté. Sérly Lajos ötvenéves korá­ban kivándorolt Amerikába, és New Yorkban nyitott magyar színházában letette az ameri­kai magyar operettszínház a­­lapjait. Ezután a századfordu­ló nagy nevei között találjuk: Huszka — Népszínház, Lehár — Magyar Színház, Kacsóh — Király Színház neveit, s így ér­kezünk el Kálmán Imréhez. Az 1907-ben bekövetkezett Lehár-i világsiker után -- New York, Vígözvegy — a Vígszínház is operettel akart kedveskedni a közönségnek egy új tehetség, Kálmán Imre fiatal szerző ope­rettjét — csupán a véletlen foly­tán — választva. Az első babért a zeneszerző és a szövegíró szerencsés e­­gyüttműködésének gyümölcse­ként megszületett mű érdemli. Marica grófnő márciusi, bécsi bemutatója nagy sikert aratott, de Kálmán Imre kifogásolta a szövegkönyvet. Abban bízott, hogy a pesti bemutatóra Harsá­­nyi Zsolt átalakítja a mesét. Harsányi valósággal új szö­vegkönyvet írt. Rátonyi köny­ve szerint: "Kiirtotta az osztrák libretto mű-magyarosságát, a cigányozó főhősből — akit a bécsi változatban hol Tasziló­­nak, hol Adolámak neveztek — semmi sem maradt, akárcsak a többi bárgyú figurából. A Ki­rály Színház októberi bemuta­tóján már egy Kolozs megyei csinos földbirtokoslány áll a mese középpontjában...", akit a magyar bemutatón Lábass Juci játszott, a bonviván szerepét a Nemzetiből kölcsönzött Kiss Ferencz alakította óriási siker­rel, Zsupán Kálmánt pedig Rát­­kai Márton. Érdekes volt megfigyelni a bécsi és a magyar előadásmód különbségeit, a zeneszerző ma­gyar mivoltából származóan a zene ütembeli érdekességeit a két különböző szöveg felhasz­nálásakor. Az egyik felvételen Németh Marika németül énekelt. Rög­tön az elején figyelhettük meg a második sorban azt a részt, hogy 'Rosenblum'. A követke­ző számban ugyanezt a részt magyarul, szintén Németh Ma­rikával és a remek Melis György tolmácsolásában hall­gattuk meg. Mennyivel termé­szetesebbnek hatott itt a ma­gyar szöveg és zene kovácsoló­­dásában az, hogy "Én ott la­kom a Szamosnál". Operett-színpadjainkon igen gyakran legjobb opera-éneke­seinket is hallhatjuk. A követ­kező felvételen például Marica belépőjét Sass Sylvia előadásá­ban élvezhettük.-- S a bonviván híres áriája, magyarul, Ilosfalvi tolmácsolá­sában! -- Mi ez? Talán Kálmán Imre legbelsőbb vágyakozása az elhagyott Pest után? Vala­hogy ez az ária a legerősebb, legmaradandóbb, akármilyen nyelven énekelik is. Marica grófnő eljutott angol nyelvterületre is. A fordítást az eredeti német nyelvű szöveg­könyvből készítették, s így tel­jes egészében az osztrák előa­dások hangulatát tükrözi. A bonviván nagy áriáját an­golul meghallgatva, előadónk ismét két példán keresztül szemléltette, hogy az eredeti hanghordozás hogyan változik át a közönség hangulatának ki­elégítésére. Az angol nyelvű szöveggel ellátott zene mintha az amerikai 'musical'-oknak hangoskodó, kiabálós szóvite­lévé válna. Az előadó a műsor során még sok részletet játszott hangsza­lagról — Czövek István össze­állítása —, ezzel is tarkítva - kiegészítve a színvonalas mű­sort. Ezek között hallottuk a "Ne szólj kicsim", s végül a "Hej cigány" címűeket. Előadónk -- Arvayné Chánky Margit — néhány gondolatát s megfigyelését osztotta meg ve­lünk Marica Grófnő Los Ange­­les-i előadása alapján. Szerinte itt érdekes dolgok jöttek fel­színre. Marica grófnő szerepét a remek operaénekesnő, Ash­ley Putnam énekelte. Majd így fogalmazott: "Én hallottam őt egy-pár évvel ez­előtt Coloradóban, ahol Wag­ner 'Mester-dalnokok' című operájának Éváját alakította. Kedves, kellemes egyéniség, aki az életben modem fiatal nőnek tűnt. Marica grófnőben nem adta vissza az osztrák­­magyar operettek játékosságát, s úgy éreztem, nem ment to­vább a sértett úrnő szerepén, aki veszedelmesen tornyosult a tenor fölé. Zsupán és a szub­­rett viszont elragadóan kedve­sen és technikailag kifogásta-Köszönö levél az RMDSZ-töl Amerikai Magyar Hírlap Jancsó Zsuzsa főszerkesztő részére Igen tisztelt Főszerkesztő Asszony! Hálás köszönettel értesültünk a Los Angeles-i Öregcserké­szek felbecsülhetetlen értékű munkájáról, melyet az Erdély­ben tanuló csángó gyermekek megsegítésével kapcsolatban végeztek 95 csomag ruha és pénzadomány összegyűjtésével, valamint azok Csíkszeredába való továbbításával kapcsolatban. Az RMDSZ Maros megyei szervezete - karöltve a reformá­tus és római katolikus egyház­zal - 1990 óta megszakítás és megalkuvás nélkül nagy nehéz­ségek közepette is azon dolgo­zik, hogy a romániai magyarság megőrizhesse nemzeti identitá­sát, nemzeti hagyományait és kultúráját, és azokat utódainak tovább adhassa. Az oly gyak­ran megismétlődő akadályok leküzdéséhez bátorítást és erőt ad a külföldi magyarság egy-egy ilyen gesztusa. Köszönjük az öregcserkészek motorjának, Maticza Ágnesnek és Szörényi Éva művésznőnek, a Cserkészbarátok Közössége (CSBK) minden tagjának, a magyar egyházaknak és lelké­szeiknek, Los Angeles magyar­ságának önzetlen segíteni aka­rását. lanul alakították szerepeiket. Akármelyik bécsi színháznak is díszére válhattak volna. Az előadásban inkább felfo­gásbeli problémák voltak, a­­melyekről gyakran nem lehe­tett tudni, hogy a kosztüm­tervező elnézésén alapultak (mint a férfiakon piros táncos csizmák) vagy a rendező felté­telezésein, amikor együtt tán­coltatja a cigánylányokat a sze­replő közönséggel. Ez talán még ma sem fordulna elő, de Kálmán Imre idejében egész biztos, hogy nem. A különböző felvételekben szereplő cigányzenészek vi­szont igen kitettek magukért, és erősen hozzájárultak a Kál­mán operett sikeréhez az egész világon." Köszönjük az értékes és érde­kes előadást. Köszönjük a testvéri együttér­zést. Kívánjuk, hogy a június 7- i cserkészrendezvény sikerrel záruljon és célkitűzéseiket ma­radéktalanul megvalósíthassák. Kérem, hogy a fenti sorokat lapjában megjelentetni és a jú­nius 7-i cserkészrendezvényen nyilvánosságra hozni szívesked­jék. Marosvásárhely, 1998. május 24 Őszinte tisztelettel és megbecsüléssel (Aláírás, az RMDSZ pecsétje) ********* Magyar Ifjak Világfóruma Ifjúsági Találkozó Időpont: 1998. július 15-30 (Az MVSZ tájékoztatója) 1. Budapesti Találkozó július 14-15-16 Programok: városnézés, szín­ház, találkozó az anyaországi MIV képviselőivel, kirándulás a Jánoshegyre, stb. Szállást és kétszeri étkezést (ebédet és vacsorát) naponta biztosítunk. A budapesti talál­kozó költségeit a Nyugati Régió biztosítja. Szálláshely: Baár Madas Gimnázium Kollégiuma, Lorátffy Zsuzsanna út 3, 1022 Budapest 2. Emléktúra Az emléktúrához kapcsolód­nak a helyi MIV szervezetek, programjaikkal és találkozóik­kal.- Nagyvárad - Nagykároly - Erdőd - Szilágysomlyó - Zilah - Zsibó - Zilah - Hídalmás - Ko­lozsvár - Dés - Bethlen - Besz­terce - Szászrégen - Marosvá­sárhely - Segesvár - Fehéregy­háza - Agyagfalva - Székely­udvarhely - Csíkszereda -Nyer­gestető - Kászonfürdő - Bálvá­nyosfürdő - Kézdivásárhely - Bereck - Illyefalva - Kökös - Kisbacon - Bodvay - Bibarcfal­­va - Bárót - Vledény - Fogaras- Nagyszeben - Piski - Gyulafe­hérvár - Déva - Lugos - Buziás- Temesvár - Arad - Világos - Szeged - Ópusztaszer - Buda­pest. (A kiemelt települések a szálláshelyet jelölik.) Időpont: 1998. július 17-től július 24-ig (A többség igényének megfe­lelően természetesen a 8 napra tervezett út minden nehézség nélkül lecsökkenthető 7 napra, vagy akár növelhető is.) Költségek: Budapestig saját költségen. Budapesttől a túra költségeit az MVSZ és társz­­szervezői fedezik. Az étkezési, szállás- és egyéb költségekre naponta személyenként US $10 részvételi díjat kell befizetni. Jelentkezni 1998. május 25-ig lehet, telefonon, faxon vagy le­vélben a következő címen: Megyesi T. Csilla, MVSZ Nyugati Régió, 1068 Budapest, Benczúr u. 15. Tel: (36-1) 351-7951, Fax: (36-1) 321^1842. E-mail: NYUGAT@MVSZ.HU További információ: Bika Juli­anna, 21 Spinnaker Lane, New Orleans, LA 70124. T/F (504) 286-1487, E-mail: BikaJu­­li@aol.com (Az utóbbi hetek anyagtorló­dása miatt sajnos nem sikerült erről a lehetőségről korábban tájékoztatnunk Olvasóinkat, de talán még nem késő... A szerk.) A Magyarok Világ­­szövetsége jelenti: Két amerikás magyar a Parlamentben A Fidesz Polgári Párt sorai­ban foglal majd helyet az új parlamentben két Amerikából hazatelepült magyar politikus. Mindketten tevékeny részesei voltak az amerikai magyar emigráns közéletnek és hazaté­résük előtt az amerikai politikai életben is szerepet játszottak. VARGA LÁSZLÓ a Keresz­ténydemokrata Néppárt sorai­ban már a 94-es parlamentnek is tagja, sőt korelnöke volt. 88 évesen minden valószínűség szerint korelnöke lesz az új parlamentnek is. Budapesten született és a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. A háború alatt részt vett a nénietek elleni szervezkedésben, amiért a nyi­lasok letartóztatták. Az 1947- es parlamentben a Demokrata Néppárt képviselője. Az ottani kiállása miatt a kommunisták támadásának egyik célpontja lett, ezért 1948-ban Zürichbe, majd New Yorkba távozott. A Szabad Európa Rádió sajtóosz­tályának munkatársa, majd ügy­védi irodát nyit. Megalapítja a Szabad Magyar Jogászok Világ­­szövetségét. 1985-ben az Euró­pai Rab Nemzetek Közgyűlése elnökévé választják. Politikai tevékenysége mellett íróként is ismert. Számos köny­vet és színdarabot írt. Ezek kö­zül legismertebb a Kossuth és (folytatás a 10. oldalon) Festőművész Csánky-Árvay Margit barátnőmnek A végtelen festői vágya mely a bölcsőben született felér a nagy világgal és nem ismeri el Nem ismeri el pedig a holdnak hervadt arcát úgy ecseteli és szépíti meg, hogy ezüstösre kendőzi titkos kapuját Csendélet borítja a fehér-falat lankadt virágok mosollyal nyílladoznak melegség ragyog vásznain és nem tud túltenni vágygin Festői szelleme éber szívében belenéz a lelkek sötét kertjébe s világossá varázsol benne mindent mert tehetsége a festőművészet Kaprinyák Gyuláné Phoenix, Arizona I HH AMERIKAI H Hfagyar Ifirlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom