Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-10-27 / 40. szám

HETI MEZEI CSOKOR A Szózat hangjai csendültek fel mialatt Nt. Szabó Sándor elhagyta a szószéket az Ontáriói Magyar Református Egyház vasárnapi is­tentiszteletén, amikor Előd Lász­ló rendezésében megkezdődött az immár hagyománnyá váló kopjafa avatással és felállításával egybe­kötött októberi emlékezés. Még szóltak a Szózat akkordjai mialatt az ünnepi műsor szereplői egy egy gyertyát helyeztek cl az Úr aszta­lán. Eerenczik Márta a piros, Fe­­renczik Zsazsa a fehér, Kovács Klaudia a zöld gyertyát állította fel. Beszédében Előd IJszló több októberi magyar történelmi ese­ményt említett meg. Szóvá tette az október 31-én ünnepelt refor­mációt, Kapisztrán Szent János halálának napját 1456 október 23- át, szentté avatásának 1690 októ­ber 16-i évfordulóját. Ezután tért rá azokra az eseményekre, melyek az emlékező ünnepség fő pontjait képezték, a magyarellenes meg­torlások történelmi tényeit. Ilyen megtorlás volt az aradi vértanúk kivégzése 1849 október hatodikén, az 1944-es halottak napja körüli délvidéki magyar­­ellenes vérengzés, és az a terror uralom mely az 1956-os szabad­ságharc leverését követte. Isten különös kegyelmének tu­lajdonította, hogy októberben nem csupán vérbosszúkra emlé­kezhetünk, de emlékezhetünk az 1956-os győzelmes októberi for­radalmunkra is. A történelmi események részle­tezését Liszt 12-ik Etűdje vezette be b'crenczik Zsazsa zongorajá­tékában. Az 1848-as szabadságharcot követően, a többszörös orosz túl­erő előtt 1849 augusztus 13-án Világosnál a magyarok letelték a fegyvert. Ezt követően az osztrák megtorlás Gróf Battyányi Lajos miniszterelnököt agyonlövette, majd Aradon tizenhárom tábor­nokát 1849 október 6-án kivé­gezte. Kovács Klaudia előadásában Sinka István: A szabadsághoz cí­mű verse hidalta át a történelem éveit, s így jutottunk a vajdasági magyarok ellen elkövetett rémtcl­­tekliez. 1944-ben, október utolsó vasár­napján volt Krisztus Király ünne­pe. Előző nap Temerinben kido­bolták, hogy senki az utcára ki nem léphet, s a rendelet betartá­sát a sarokra állított fegyveres partizánok tarttatták be. Csak va­sárnap este tudták meg, hogy az elmúlt két nap alatt emberek so­kaságát terelték a községházára, és olt kegyetlen kínzások köze­pette agyonverték, jobb esetben lelövöldözték őket. A jugoszláv hatalom a magyarokba ezután súlyos bűntudatot nevelt, (kezdve az 1942-es bácskai bevonulás ese­ményeivel) Nekünk feladatunk, hogy ezeket a dolgokat melyek a­­zokban az években történtek fel­tárjuk, ismertessük a világgal. El­sősorban a magunk számára kell tudatosítanunk, hogy ez megtör­tént, és így történt, mert a lelkünk gyógyulása csak így indulhat el. Sinka István: Krónika című ver­se — Kovács Klaudia előadásában -- a délvidéki magyarság gyászba öltöztetett sorsáról szólt. 1944 ok­tóberében / novemberében több mint húsz ezer ártatlan magyart, férfit, nőt, gyermeket és idős em­bert gyilkoltak meg. Az előadó itt Matuska Márton délvidéki írót idézte: “Belénk folytották a fájdal­mainkat, hogy még sírni sem volt szabad. C'sak cl akarom mondani, vább így, nem pártoskodva — nem párt vitákban elmerülve — hisz e­­gyetemes üzenetére, a szabadság és emberi jogok szentségére ugyanúgy van szükségünk mint le­vegőre az élethez. Legyen ez a kopjafa jelképe en­nek az örökségünknek. Az ünnepi istentisztelet ezután a Himnusz, éneklésével és a pász­tori áldással zárult. A szép szám­ban megjelent gyülekezet a templom épülete melleti emlék­parkba vonult ki, ahol az új kopja­fát, Csapó Béla mesteri munkáját, ima és a Székely Himnusz ének­lése mellett állították fel. MÁRTON ANDRÁS ELŐADÁSA AZ ARANY JÁNOS KULTÚR KÖRBEN Előd ImszIó beszámolója. Október 21-én szombaton tar­totta az Arany János Kultúr Kör szokott havi összejövetelét. A mű­sor első részében emlékezett meg Előd I .ászló műsorvezető október magyar történelmi gyász és öröm­­ünnepeiről, halottakról és szen­tekről, bukott szabadsághar­cokról, kivégzett hazafiakról, meggyilkolt magyarokról és győ­zelmes forradalmakról. A műsor előadója, az új témával fellépő Márton András, a meg­jelentek szerint az Arany János Kultúr Kör egyik legjobb előadó­jaként mutatkozott be. Saját éle­tét, önmagát: az érző embert nyújtotta a hálás közönségnek. Az élet és a színpad színházának is­merőjét, szakemberét ismertük meg benne amint jól felkészülten elemezte azt a hosszú utat a ma­gyar éjszakában, melyet a puha diktatúra idejében ő maga is megjárt. Márton András a negy­venes évek derekán született, s így serdülő éveit, kamaszkorát az 1956-os forradalmat követő Ká­dár korszakban, a saját élményein keresztül élte meg. Átmeneti konzuli pályája előtt a budapesti közönség mint Jászai Mari-díjas művészt, színészt, színigazgatót ismerte. A magyarországi angol nyelvű magyar színháznak, a Marlin-nak volt alapítója. Üzleti vállalkozások képviselője, színi­­növendékek tanítója, előadó­­művész és rendezőként él kö­zöttünk. Előadásában aggódását fejezte ki, hogy a mai magyar­­országi színház nem teljesíti fel­adatát mint a társadalom lelkiis­merete. Márton András előadását élénk beszélgetés követte melyben a hallgatóság majdnem minden tag­ja tett fel kérdéseket. Összegezve, úgy érzem, akik eddig még nem ismerték vagy szerették Andrást, ezalatt az előadása alatt szívükbe zárták. Köszönjük András, az ér­tékes előadást. Los Angelesben, hosszú szenvedés után, 75 éves korában elhunyt VILLÁNYI JÓZSEF zongoraművész a budapesti zenei élet ismert tagja. Gyászolják: felesége Er­na, rokonai és barátai. Teme­tése október 24-én délután 2:30-kor volt a Forest Lawn te­metőben. DOBAY ZSUZSA festményeit mutatja be a "Kali­forniai borvidék" (California Wi­ne Country) kiállítás 1995. no­vember 15-től 1996. február 21-ig a Sterling Vinyards Three Palms Gallery-jében, 1111 Dunaweal Lance, Calistoga, CA 94515. Pri­vát fogadás november 18-án, szombaton délután 4-től 6-ig. A közismert festőművésznő másik kiállítása Downtown Los Angelesben tekinthető meg ok­tóber 1 és december 31 között. Cím: Sumitomo Bldg., 800 W. Wilshire Blvd., 3, 6, 9, 11,13, 14 és 15. emelet. Itt legfrissebb alkotásai közül mutatnak be 11 festményt. jük. DÉLUTÁN a lelkész-család vendégeinkkel és a gyülekezet tagjaival résztvettek a Szabad­ság-szobornál tartott ünnepé­lyen, ahol a Lelkipásztor záró­imát mondott és utána a Ma­gyar Házban imát mondott és rövid előadást tartott. Köröndi Lőrincz Béla elszavalta "1956 október" című versét. A két felejthetetlen nap rész­letesebb eseményeiről egy kö­vetkező tudósításban fogunk beszámolni. Heti naptár 1995. OKTÓBER­­NOVEMBER 29- Vasárnap Nárcisz 30- Hétfő Alfonz 31- Kedd Farkas 1 -Szerda Marianna Mindenszentek Napja 2 -Csütörtök Achilles 3-Péntek Győző 4 -Szombat Károly HOLLYWOODI - folytatás a 8. oldalról fájó lélekkel emlékezünk ma az 56-os forradalom és szabadság­­harc elesett hőseire, október mártírjaira. A legyőzötten is győztes szabadságharc arra kö­telez minket, hogy imádkoz­zunk és dolgozzunk azért a szent eszme diadaláért, mely magyar Honunkat naggyá és szabaddá fogja tenni, mert a Golgota után itt lesz a feltáma­dás. ADOMÁNYOK: Konyhai fel­szerelésre: Kolozsvári József $25, Varga Péter $100, Csapiár Andrásné férje emlékére $100 és Tokay Margó néhai Tímár Károly emlékére $20. Köszön-JÁNOSSY MÁRIA Ügyvéd Member, California Bar Associalion 750 E. Green Street, Suite 207 Pasadena, CA 91101 Tel: (818) 356-0045 Fax: (818) 304-1120 Bevándorlási Ügyek: Munkavállalási engedély * Vízumok * Labor Certification * Rokonok behozatala * Deportálás, stb. Válóperek * Végrendeletek * Ittas vezetés * Bankruptcy * Kereskedelmi és egyéb ügyek Díjtalan konzultáció! It’s here. Just call. Zwack Unicum is back in the U.S.I Since 1790, Unicum has been the national drink of Hungary where It is again being distilled. You can now find Unicum at a store near you by just calling toll-free: 1 -800-254-4702. Zwack is back! The Zwack family and BBI will donate $.50 to the American Hungarian Foundation from every bottle sold through 9/30/96. © Better Beverage Importers. 42% Ate. by Vol. Dr. Hajduczki István belgyógyász 7080 Hollywood Blvd., Suite 1001 Hollywood, CA 90028 213-466-9696 Fogad belgyógyászati és kardiológiai betegeket. KOPJAFA ÁLLÍTÁS ONTÁRIQBAN: HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE ÓH MAGYAR... Előd ImszIó beszámolója oda akarom helyezni a mi halot­­tainkat is a többi áldozat mellé, hogy az évfordulókon ők is meg­kapják a maguk koszorúját. Hogy ne a temető árkában, a városi sze­méttel letakarva, ne föléjük ülte­tett akácfák töve alatt, ne sintér­­gödörben porladjanak". Majd így folytatja: “Minket azonban nem foglalkoztathat a bosszú. Hogyha bosszúi állnánk, akkor minket ugyanaz a sors fenyegetne, mint azokat most, akik velünk ezt tet­ték. A lelkünket nyomorították meg. Ez ellen kell nekünk tilta­koznunk, teljes hittel és lélekkel.” E ponton, mialatt Kovács Klau­dia Sinka István: A színek gyásza című versét szavalta el, Ferenczik Zsazsa meggyújtotta a három gyertyái, majd Előd László így szólt: “Ma az ártatlanul kivégzett magyarok előtt, és azok előtt a magyarok előtt akik életüket áldozták eev szabad és emberibb magyar sors érdekében, gyújtunk gyertyát, teszünk tiszteletet s hajt­juk meg fejünket. Adózzunk ne­kik egy perces néma fennállással!” A néma csendben szólalt meg a lélek hangján Eerenczik Márta tolmácsolásában Handel: “O, Szent Fénysugár, mely int lel­­kembe száll...” Szép előjátékkal zongorán kísérte Mártát Feren­czik Zsazsa. A halottak előtti tiszteletadás u­­tán az előadó az 56-os forra­dalmat és az. azt követő szabad­ságharcol történelmi távlatba he­lyezte. Kifejtette, hogy ez volt az első háború szocialista országok között, mely egyben megmutatta a világnak a kommunizmus valódi rém-arcát. Kovács Klaudia felolvasta Dr. Nagy Károly 1957 október 23-án írt versét: “Magyarok vagyunk”, mely így záródik: “Szabadságot akarunk, — mert értsétek meg végre: — ez a Bűnünk, és ez a Végzetünk, — de ez a Nemzeti Dalunk, — ez az Anyánk Szerető Könnye,— és ez Szent Akaratunk, — ez a Kenyerünk Ize, — s ez Imádságos Templomunk, — hogy: Magyarok... Magyarok vagyunk...” Ma már több évtizedes távlatból nézve, a döntő azért mégis az, hogy a magyar nép túlélte a vészt. Ahogyan túléltük a tatárjárást, a törökdúlást, a Habsburg önkény­­uralmat: túléltük a szovjet elnyo­mást is. Eerenczik Zsazsa zongorán elő­adott Bartók: Első Rondó-ja vál­totta át a gyászünnepi hangulatát a megemlékezésnek örömünne­pivé. 1956-ban a forradalom sikere­sen fektette le a magyar demok­rácia és a parlamentáris kormány­forma alapjait, tehát győztes for­radalom volt. Hosszú távlatban a győzelmes forradalom a katonai vereség és az azt követő megtorlások eile- j nérc is erőt adó tudat arra, hogy a • magyar nemzet és a magyar kul- i túra túlélje zsarnokait. Zsarnokok , jönnek és elenyésznek, a nemzet marad. És sohse feledjük a sza­badság cs zsarnokság egymást ki­záró természetét, melyet Bibó Ist­ván és sok évvel korábban Ábra­hám Lincoln így fogalmazott meg: “Az a szabadság, mely mások cl­­tiprásán alapszik, az nem szabad­ság, hanem zsarnokság.” Győztes forradalmunk emléke örömünnep. Fontos, hogy az 1956-os forra­dalmat mint nemzeti kincsünket őrizzük meg, s ehez mint tiszta forráshoz visszavezessük a követ­kező nemzedékeket. Ezt az örökségünket adjuk to­Óvja egészségét! Ne dohányozzon! AMERIKAI %áWar Hírlap £j|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom