Zárszámadás, 1893

Jelentés az 1893. évi zárszámadásról

328 1893. évben esedékes részletek is; midőn tehát a minister az 1892. év ter­hére 1893. évben esedékes részleteket fizet ki, ez által az 1892. évben meg­takarított hitelt az országos határozat ellenére már a következő évre hasz­nálja fel, s igy a hitelnek évek közötti átruházását gyakorolja. A ministertanácsnak az 1888. évi IV. t.-czikkre való hivatkozása, az állami számvevőszék nézete szerint téves, mert ezen törvényczikk 7. §-ával fentartotta magának a törvényhozás a helyi érdekű vasutak segélyezésére évente fordítható összeget egyes évekre költségvetésileg vagy pedig a keres­kedelmi ministernek a pénzügyministerrel egyetértőleg teendő előterjesztése alapján megállapítani. Ezen fentartás kizárja azt, hogy a segélyezés átalányozásnak tekintessék és kötelességgé teszi az évenkint mutatkozó szükséglet tüzetes indokolását. Ezen indokolás tartalma, valamint az egyes vasutakra vonatkozó jelentésekben foglalt részletezések adják meg a hitel felhasználására nézve a jogczimet. A helyi érdekű vasutak szükséglete évenkint külön szavaztatik meg, valamint évenkint külön indokoltatik is, és ezen indokolásnak a szükséglet kimutatására nézve határozott czélja van, s az határozottan korlátozza a minister intézkedési jogát az illető évre. Annál inkább korlátozza, ha, mint a jelen esetben is, az országgyűlés a ministeri indokolásnak alapján egyes vasutak részére határozott, fix össze­geket szavaz meg, a melyeknél tehát többet arra az évre nem engedélyezett. Az 1888. évi IV. törvényczikk, a mely a helyi érdekű vasutak segé­lyezéséről szól, csak arra ad jogot, hogy a minister a beállott szükséglet fede­zésére hitelt kérjen, de a költekezésre a felhatalmazást csak a költségvetési törvény adja meg. A minister az előirányzathoz és ennek magyarázatához kötve van, mert ennek alapján szavaztatott meg neki az évi hitel, s mert az indokolásban e hitelnek más módon való felhasználása nincsen kikérve és engedélyezve sincs. A mennyiben a minister ily más eljárást az administraczió érdekében czélszeriinek vél, annak törvényes utja alkotmányunk szerint az, hogy erre a költségvetési előirányzat révén kellő felhatalmazást kérjen. Áthozat 196.389 frt, a debreczen-füzesabonyi helyi érdekű vasút javára 15.000 „ az esztergom-füzitői „ „ „ „ 13.000 „ a csepelszigeti „ „ „ 9.000 „ a késmárk-szepesbélai „ „ „ 5.000 „ a nagyszeben-vöröstoronyi „ „ „ 5.000 „ a felek-fogarasi „ „ „ „ 3.000 „ összesen . . 246.389 frt. Ezen már feltétlenül biztosított segélyezések kifizetése után fenmaradó 53.611 frtnyi összeg részben a már engedélyezett s jobbára még a folyó évben, de előreláthatólag jövő évben építés alá kerülő, részben pedig azon helyi érdekű vasutak segélyezésére szükséges, melyekre nézve a tárgyalások már is elöhaladottabb állapotban vannak,"

Next

/
Oldalképek
Tartalom