Zárszámadás, 1891

Részletes jelentés az 1891. évre

163 a magyar földhitelintézetnél elhelyezett papirokban névérték szerint 4,460.400 frttal, és egy tűzmentes pénzszekrénynyel . . . . 500 frt értékben; ellenben tartozott készpénzben . . . 1.712 frttal. A lánczhid jövedelmét eredetileg terhelt 1,400.000 frt jelzálogkölcsönből az államra átszállott . . . 1,385.800 frtból törlesztetett: 1890. végéig . . 608.900 frt,| 1891. évben 5

2.200 „ j 661.100 _frt, _ maradt törlesztetlenül 1891. végén . . 724.700 frt. A főváros hidjogának a szabadalmi idő lejártával leendő végleges megváltására szükséges 400.000 frt tőke gyűjtése végett az 1870: XXX. t.-cz. 2. §-a értelmében alakit ott alap 1891. végén állott: 4°/

0-os magyar aranyjáradék-kötvényekből: névértékben 42.200 frt — kr, készpénzben 91 „ 89 „ A magyar állami vasutak összpontosított telekkönyvezése. A szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság beváltott magyar vonalai közül a tulajdonjog csak: a pest—dévény-ujfalusi vasútra, a valkán—perjámosi vasútra, a pest—báziási vonal szent-lőrincz—báziási szakaszára, a vágvölgyi vasút: a) pozsony—nagyszombati szakaszára, b) nagyszombat—szeredi, c) nagyszombat—vágujhely—trencséni szakaszára, d) a récse—prácsai szakaszára, a tótmegyer—nagysurányi vasútra, a nagysurány—nyitrai vasútra, a jaszenova—oravicza—majdani vasútra, a vojtek—bogsáni vasútra, a temesvár—orsovai vasút: a) temesvár—lugosi szakaszára, b) lúgos—karánsebesi szakaszára, c) karánsebes—orsovai szakaszára és a nyitravölgyi vasút: a) nyitra—nagytapolcsáni szakaszára lett az 1891. évi XXXVIIL t.-cz. beczikkelyezett szerződés 5. czikkében megjelölt 7., 12., 21., 39., 46., 47., 48., 52., 53., 55., 56., 57. és 62. számok alatt nyitott központi vasúti telekjegyzőkönyvekben a magyar állani javára bekebelezve, minthogy a 92., 95. és 119. számú telekjegyzőkönyvekbe tartozó trencsén — zsolnai vasút 21*