Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

1879. 235 hető; — b) az 1867: XV. t.-cz. 7. §. nem köti ki világosan a biztositási teher megosztását, hanem csak annyit mond, hogy a közös vasutakra nézve (mint a melyek közösökül az 1867. évi XII. t.-cz. 65. §. által is fentartattak) a biztositási kérdés tekintetében külön egyezmény kötendő; *) — c) végül a biztositási összegnek 1867. júliusban már a magyar kormány hozzájárulásával történt megállapításakor az egész vonal jövedelme lehetett csak irányadó, miután a két államterületen fekvő vonalak egészen más természetüknél fogva más jövedelmezőségűek; igy a magyar vonalak csak kiviteli jelentőségűek s mindenesetre kisebb jövedelmet hajtanak, mint az osztrákok. Az osztrák álláspont mellett szóltak az a) hogy már az 1867 : XV. t.-cz. 7. §. irányt mutatott a vasúti biztositásnak terület szerinti megosztására, mert a saját területen fekvő vonalok biztositási terhét az illető állam számára jelöli ki; — b) a méltányosság is követeli, hogy az illető állam csak azon jövedelemre tartson igényt, mely saját területén éretett el; — c) a magyar kormány a nyugoti és gácsországi vasutaknál a külön könyvelést rendelte el s igy most is helyesli ez elvet. Időközben a kassa-oderbergi vasút pénzügyei mindinkább rosszabbodtak; a vasút építkezéseit illetőleg kárpótlási követeléssel lépett föl a kormányok ellen; a beruházásokra nézve is kérdések merültek föl; - ugy hogy mindezek a kérdések együttvéve képezték már most a megoldás tárgyát. Végre Péchy Tamás 1877. május 9-én terjesztett be egy törvényjavaslatot „a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes - tarnovai vasút magyarországi részével való egyesítéséről". Az előterjesztés az állambiztositás megosztására, a vasút építési követeléseinek elismerésére, függő kölcsönére és végre az eperjes-tarnovai vasút átvételére vonatkozott. A tervezetet a vasúti és pénzügyi bizottságok tárgyalták, mindkettőben külön vélemények adattak be; — de az 1875/8. A kassa-oderbergi vasút ügye. *) A ministeri előterjesztés itt hibásan szól közös vasutakról, ily név alatt az 1867 : XV. t.-cz. nem emlékszik meg vasutakról; e törvény csakis azt mondja: »egyezkedés által határoztatik el, hogy melyek azon vasutvonalok, melyekre nézve mind a két fél érdekében közös intézkedések szükségesek és hogy ezen intézkedések mennyire terjedjenek«.