Állami költségvetés - 1921-1922
Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
112 tósági tisztviselők a megszállott területeken mindenütt a végső lehetőségig maradjanak helyükön. Ez a törekvés az érdekelt tisztviselők hazafias vállalkozása mellett annál könnyebben vezethetett sikerre, mert a megszálló hatalmak a bányahatósági szolgálatra kellően képesített szakegyénekkel nem rendelkezvén, a bányakapitánysági tisztviselőket nemcsak meghagyták helyükön, hanem a legtöbb helyen kecsegtető biztatásokkal még marasztalni is igyekeztek. Ezen okokra vezethető vissza, hogy nem is emlitve az elszakadt társországok bányakapitányságát., a besztercebányai, az iglói, a nagybányai, az oravicabányai és a zalatnai bányakapitányságok, nemkülönben a petrozsényi bányabiztosság egyéb személyzete kivétel nélkül megmaradt állásában és mindössze a rozsnyói bányakapitányságtól és a csehek által feloszlatott gölnicbányai bányabiztosságtól jelentkezett nálunk egy-egy fogalmazási tisztviselő, továbbá a gölnicbányai és az ambruzsbányai bányabiztosságtól egy-egy kezelési alkalmazott. A többi tisztviselők a rozsnyói és ambruzsbányai bányabiztosságoknál is helyükön maradtak. Csonka-Magyarországon a következő elsőfokú bányahatóságok maradtak meg: 1. a budapesti bányakapitányság, 2. a miskolci bányabiztosság, 3. a pécsi bányabiztosság és megmaradt 4. a besztercebányai bányakapitányság kerületének bányászati szempontból legfontosabb részét képező Nógrádmegye meg nem szállott területe, nevezetesen megmaradtak a nagyjelentőségű salgótarjáni és vele szomszédos szénvidékek, melyeknek közigazgatására a besztercebányai bányakapitányság helyére az alább érintendő eminens érdekek követelményeként okvetlenül fel kell egy uj bányakerületi bányahatóságot állítani, amely már különben az 1920/21. évi állami költségvetési törvényjavaslatban is tervbe vétetett, de sőt tervbe volt már véve régebben a háborút megelőzőleg is, midőn az összefüggő, nagyobb kiterjedésű és az üzem intenzitás tekintetében élénkebb bányavidékeken, még pedig lehetőleg azon gócpontjain külön elsőfokú bányahatóságok szervezése határoztatott el, minek folyományaként Miskolcon, Pécsett és Petrozsényban, mint ahol mindenütt nagyobb és intenzivebb üzemet folytató bányakomplexumok koncentráltan fekszenek. Az emiitett bányavidékek számára a háborút megelőzőleg (1911. évben) külön kerületi bányahatóságok állíttattak fel és a háborút a bányászati közigazgatás közérdekből kívánatos és szükséges decentralizálásának folyását meg nem akasztja, azóta már Salgótarjánban is régen működne egy önálló kerületi bányahatóság. A Salgótarján vidéki szénbányák közel 700 vaggon szenet termelnek naponta vagyis Csonk a-Magyarország 1 széntermelésének kereken egyharmadát adják és a bányavidék további fejlesztésére tárgyi feltételei is meg vannak. Az ottani bányák ma már 13.000 munkást foglalkoztatnak és a munkáslétszám a bányászat terjeszkedésével kapcsolatban természetesen még mindig növekedőben van. Az üzemben lévő szénbányák . száma már meghaladja a 40-et és uj bányanyitások több helyen folyamatban vannak.
