Állami költségvetés - 1885

Közmunka- és közlekedési ministerium - JELENTÉS a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium 1885. évi költségvetéséhez

56 A vasúti liidon alul a vállalkozók által külön egyesség mellett létesített út- és védtöltés költsége 129.839 frt 42 kr. Végül az építésnél előfordult rendkívüli kiadások, valamint a felügyeleti költségek összege szintén 1883. évi deczember 31-ig 32.310 frt 96 kr, vagyis a rakpart-épitési munkálatokra kiadatott 1883. évi deczember 31-ig összesen 1,262.070 frt. Az épitkezések tovább folytatása iránt teendő javaslat czéljából egy szakbizottság kiküldetésének szüksége merült fel. Ezen szakbizottság tervezete szerint a még szükséges munkálatok részint az eredeti tervbe már benfoglalt, de még nem teljesített munkákból, részint a csúszós partok mentén már fennálló falszakaszok megvastagításából, a hasonló helyeken ezentúl építendő falszakaszok alapozásának mélyebbre fektetéséből s erősebb méretek alkalmazásából, végre a falak*előtt nagyobb mérvű kőhányásokból állanak. Az eredeti terv szerint még teljesítendő hátralékos munkák költsége 276.418 frt; a szakbizottság megállapodásai szerint végrehajtandó munkálatok költségei pedig 619.240 forintot tesznek ki, mely összeghez hozzá számítva még a rakpart építésénél szükséges felügyeleti személyzet két évi illetményeképen előirányzott 18.620 forintot, a rakpart végleges kiépítésére még szükséges összeg 914.279 frtra tehető. Miután ezen szükségletből 1884. évben kerekszámban 500.000 frtot szándékozom igénybe venni, mely összeg póthitelképeni megadását külön kértem a törvényhozástól, most az 1885-re a még hátralékos 400.000 frtnak engedélyezését kérem. 6. Az egyesült Kőrös folyónál az átmetszések kiásatására és bővítésére 700.000 frt. Ezen összeg az egyes átmetszések következetes fejlesztésére és a gyomaendrődi folyamszakasz végleges szabályozási munkálatainak folytatására fog fordíttatni. 7. A Bodrog folyónál az átmetszések kiásatására és bővítésére 200.000 frt. A Bodrog folyó szabályozása czéljából létesített átmetszések nagy része kiképezetlen lévén, e miatt a különben is csekély esésű folyón felette kedvezőtlen vizfolyási viszonyok állanak elő; nemcsak maguknak az átvágásoknak, hanem az elvágott kanyaroknak vízvezetési képessége is évről-évre csökken, ugy hogy most a kanyar és átvágás együtt véve bizonyos vízállás mellett nem képes annyi vizet levezetni, mint azelőtt ugyanazon vízállás mellett maga a kanyar levezetett: minek folytán a Bodrog környéke folytonos árvízveszélynek van kitéVfe. Ezen okból tehát s tekintettel arra, hogy az átmetszések elhanyagolása által nemcsak az említett folyam szabályozására ez ideig fordított pénz és munkaáldozat eredményei tétetnek