A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
14 MEZŐGAZDASÁG a hét Hazánkban a zöldségtermesztés - köztük a gyökérzöldség termesztése - régi, történelmi múltra és komoly hagyományokra tekint viszsza. A hagyományoknak megfelelően alakultak ki a zöldségtermesztés tájai (körzetei), tájfajtái. Szerzőnk írása a dunaszerdahelyi Agrokontakt Alapítvány gazdaképzőjén elhangzott előadás rövidített változata. A gyökérzöldség-félék jelentősége egyre fokozódik a megváltozott életvitel, az urbanizáció és a tulajdonviszonyok változásával. A fokozódó igényeket hagyományos módon kielégíteni nem lehet, ezért indokolt a gyökérzöldség-termesztés technológiájának megreformálása, az általam kidolgozott bakhátas termesztéstechnológia széleskörű bevezetése, alkalmazása és elterjesztése. A nálunk termesztett gyökérzöldségek különböző növényrendszertani családokba sorolhatók, különösen nagy jelentőségűk az ernyősvirágzatúak családjába tartozó fajoknak van (sárgarépa, petrezselyem, zeller). Közös jellemzőjük: általában két évesek, hidegtűrők, öntözésre és ”N” - tartalmú műtrágyákra jobban reagálnak, alacsonyabb hőmérsékleten csíráznak. A zeller kivételével helybe vethetők, sokoldalúan felhasználhatók. Vitaminokban, ásványi sókban, cukrokban gazdagok. A sárgarépa a legjelentősebb képviselője a családnak. Ezen a növényen keresztül kívánom a leglényegesebb technológiai kérdéseket vázolni, a bakhátas módszer elemeit ismertetve. A répatest színét a karotinon kívül az antocián, anthoklór és klorofil adja. A klorofil okozza a sárgarépa fej megzöldülését, az antocián pedig- a magas sókoncentráció és tápanyagforgalmi zavarok esetén- a lila színképzést. A színváltozások napfény hatására következnek be a földből kiálló répatest részeken. A mag csírázásához a hervadéspontot legalább 20%-kal meghaladó talajnedvességre van szükség (több lehet, kevesebb nem). Sárgarépamagok csírázásához különböző hőmérsékleti értékek tartoznak: talajhőmórséklet:5°C,10°C,20°C, 30°C, napok száma: 51, 17, 7, 6. Talajigény vonatkozásában a sárgarépa a gyengén savanyú vagy közönbös kémhatású talajokat szereti, de 5,3 - 8,3 pH között még eredményesen termeszthető (5 pH-nál savanyúbb, illetve 8,3 pH- nál lúgosabb talajon nem termeszthető sikerrel). Ami a talaj szerkezetét illeti a lazább szerkezetű és középkötött, ún. mezőségi, könnyen művelhető tápanyagban gazdag talajok optimálisak! Az átlagos tápanyagellátottsági szint abszolút számokban: humusztartalom 2 - 5 %, N (N03) 2 %, P (P205) 0,4 %, K (K20) 1,8 %, C (CAO) 1,4 %, Mg (MgO) 0,2 - 0,3 %. 100 kg sárgarépa előállításához a növény felhasznál: N (N03) 0,4 kg, P205, 0,15 kg, K20 0,55 kg-ot. Közepes szolgáltató képességet és termést feltételezve: N 160 kg/ha, P 120 kg/ha, K 220 kg/ha tápanyagokat célszerű kijuttatni. Az alaptrágyákat az őszi mélyszántás és altalajlazítás előtt, de az osztóbarázdák behúzása, a mikroterep egyengető után P205 2/3 részét a szántás előtt a mélyszántás durva elmunkálásával a K20 1/3 részét, az N 1/3 részét kell kijuttatni és bedolgozni. Tavasszal magágy nyitás előtt a P205 1/3 részét az N 1/3 részét juttatjuk ki, majd magágynyitással talajba dolgozzuk. A N többi részét fejtrágyának adjuk az V. és VI. hónapban. Két részben javaslom kiszórni és öntözővízzel bemosatni. így a növények a folyamatos tápanyag és vízellátást részben megkapják. A nagy hézagtérfogatú talajok felelnek meg leginkább a sárgarépa igényeinek. A nagy hézagtérfogat kialakításának igen jó módszere a bakhátas módszer. Az alaptrágyák kiszórása után, de még a mélyszántás előtt elvégzendő az Altalaj lazítás (vibroláz, vagy FVA-3 típusú altalaj lazítóval). A lazítás mélysége legalább 40 -60 cm mély legyen. Az altalaj lazítás előnyei:- Az altalajlazításban részesült területnek jobb a fizikai tulajdonsága, nagy a hézagtérfogata jobb a levegő - és vízgazdálkodása, jobbak a nagy termések elérésének feltételen. A nagy hézagtérfogatot szolgálja a bakhátas termesztés.- Azonos fajta esetében nagyobb, szebb és jobb színű, simább a répatest és minősége is kiváló.- A bakhátban a répatest gyarapodása (hosszúság, szélesség, váll átmérő, szín, karotín stb.) előbb következik be.- A bakhátból a répatestek sérülésmentes betakarításának nagyobb az esélye. 80-100 t termés kiváló minőségben elérhető. A mélyszántás elvégzésének ideje IX. hó 2-3 dekádja, melyet utána el is kell művelni. Az elművelés utolsó fázisa előtt kell - ha szükséges - a talajfertőtlenítő szert kijuttatni és talajba dolgozni. Őszi felhasználás esetén a dózis 10 %-kal emelendő. A kiszórást és bedolgozást összehangoltan kell elvégezni. Az őszi talajmunkához tartozik a bakhátas vagy ágyásos technológiai rendszer használata esetén az ágyások (bakhátak) kihúzása. Az ágyas mérete 80 cm (60+20) Talajelőkészítés tavasszal: A sárgarépa korán vethető, de nagyon korán nem érdemes vetni. Limitáló a talaj fizikai állapota és a vetési mélység hőmérséklete. Ágyásos termesztés esetén az ágyások vezető barázdáit ”át kell húzni”, ki kell mélyíteni a bakhátélek egyidejű elhúzásával, majd a vetést kell elvégezni lehetőleg egy menetben. Vetés, magtakarás Alapvető fontosságú a vetőmag előkészítése, csávázása, (alkalmas szerek TMTD, Dithane M-45, Benomil, Kaptán kombinációban). Vetés ideje: általában március 2-3, dekádja). Vetésméiység: 2-3 cm a talaj típusától függően. Felhasznált magmennyiség: függ a felhasználás irányától, fajtától, tenyészidőtől, típustól, a mag előkészítésétől, kalibráltságától, szőrzöttségétől, vetőgép típusától, a vetés módjától. Általában 1,5-2,5 kg/ha, azaz 500-1 250 000 mag/ha l.o. vagy kiváló minőségű magot vessünk. A bakhátas technológiában is csak a potenciálisan nagy képességű fajtáktól, jó vetőmagtól várhatunk igazán nagy és jó minőségű termést. Az egyenletes magleosztás egyenletes növényállományt biztosít. így a piaci igények jobban, magasabb fokon elégíthetők ki. Növényápolás: 1. Legfontosabb a keléstől a betakarításig a gyommentesség. 2. Szükséges az esetleges cserepedés megszüntetése (bár bakhátas művelésben ritka). 3. Fejtrágyázás, amelyet május elején vagy a 2. postemergens kezelés után célszerű adni és június második dekádjában a lombfejlesztés aktív időszakában. 4. Indokolt esetben a vegyszeres gyomirtás előtt sorközlazítást is végezhetünk, A bakhát kialakítás kisüzemi módszere erőgép és vetőgép nélkül is végezhető. A kiskerttulajdonosok a megszántott (megásott) területen nagyra állított fogatosekével (vagy kézzel) alakítjuk ki a bakhátakat. A bakhátak közötti távolság 50 cm. A bakhátéleket le kell vagy kapával, így a bakhát ”él” 20-25 cm-re növekszik, ez lesz a "bevetendő terület”, melyet kézi szórással végzünk. A bakhátra m-ént 80-160 magot vetünk.- A vetés után az elvetett bakhátakat (magot) 2 cm földréteggel takarjuk be (ha nem géppel vetünk), majd letömörítjük. A napi középhőmérséklet ismeretében a sárgarépa kelése pontosan kiszámítható. Kelés előtt 1-2 nappal - amikor még csíranövényt földtakaró védi - propán-bután gázperzselővei az egész területet leperzseljük (így időt, fáradságot takaríthatunk meg)! A kikelő sárgarépa ezután gyorsan nő és vegyszer nélkül termeszthető. Ahogy a sárgarépa elérte a ceruza vastagságot, megkezdhető a ritkítása, csomózása. Naptári idő szerint, amint a piacon az első zöldborsó megjelenik, kell hogy legyen új sárgarépa, az új burgonyához új petrezselyemzöld. A további növényápolási munka talajlazításból, esetleg gyomlálásból, öntözésből áll, ha szükséges. Háztájiban általában egyéb növényvédelmi munkát nem szokás végezni (talajfertőtlenítést is a előveteményt betakarítás után, amíg talajhőmérséklet 10°C körül van). Előveteménynek legjobb a zöldtrágyának vetett mustár. KARAIVANOV JÓZSEF Bakhátas gyökérzöldség-termesztés
