A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-02-17 / 7. szám
HÉTHÍRMONDÓ Csemadok-évzárón Léván is helyeselték a székház rendszeres működtetését, és javasolták, hogy olyan rendezvények is helyet kapjanak, mint a sakkverseny vagy a biliárd. Csáky Pálné elmondta, hogy működik Léván egy harminctagú cserkészcsapat. Az eskütételt a Nagysallói Csata tiszteletére szeretnék megtartani. Juhász Sándor, a Garam Menti Néptáncegyüttes vezető táncosa, felolvasta a táncegyüttes levelét, amelyből kiderült, hogy már csak három párból állnak és különösen fiú táncosokra lenne szüksége az együttesnek. Szólt rossz anyagi helyzetükről is. Szalay Pál, az iskola igazgatója, az egykoron híres lévai dalárda volt karnagya megjegyezte, hogy bármikor kész az énekkarral vagy akár egy kisebb létszámú éneklő csoporttal foglalkozni. A vitában a Csemadok vezetőségét érintő bírálatokra nagyon higgadtan, felváltva válaszolt Ujváry László és Török Alfréd. Megtudhattuk, hogy a Léván működő magyar pártok és politikai mozgalmak a parlamenti és helyhatósági választások előtt rendszeresen üléseztek, de egyetlen alkalommal sem hívták meg a Csemadok vezetőit. Ám ez sem elegendő érv, hiszen a Csemadok irányítói is komoly vezetői tisztséget töltenek be egy-egy magyar mozgalomban, pártban. Sikerült egybehangolni a Csemadok-otthon működtetését, és szó esett a színjátszó csoport előkészületeiről is. Ujváry László rendezi majd a darabot. Felesleges lenne elkendőzni, hogy Léván is a magyar iskola sorsa az elsődleges feladat, mert itt is élnek bizony "kényelemszerető" szülők, akik a nagyvárosba való beköltözés után gyorsan elfelejtették, hogy honnan jöttek, pedig a gyermeknek az idegen nyelven való tanulás csak keserves kín lehet. Bennünket, a Csemadok tisztviselőit és magyar toliforgatókat gyakran vádolnak azzal — szlovák körökben —, hogy a magyar szülőket félretájékoztatjuk, amikor a kétnyelvű iskolákat ellenezzük. Még egyetlen Csemadoktagot, újságírót, magyar szülőt, pedagógust sem hallottam, aki a magyarok körében, a szlovák nyelv elsajátításának fontossága ellen szólt volna. Mindössze arról van szó, hogy a peremvidéken élő magyarságnak egyetlen mentsvára a magyar iskola, ahol gyermekei ősei nyelvét, történelmét és hagyományait tanulhatják, őrizhetik. MOTESIKY ÁRPÁD A Csemadok nagy múltú, nyolcszáz tagot számláló Lévai Álapszervezete január derekán tartotta évzáró közgyűlését. A múlt esztendő nyarán avatott székház tanácstermét megtöltötték a résztvevők, sőt még a folyosón is álldogáltak. A gyűlést megelőzően szép zenés, verses műsort adtak a fiatalok — közülük néhányan a Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatói. A műsor után Ujváry László köszöntötte a tagságot, majd Török Alfréd mérnök elnöki beszámolója következett. Megtudhattuk a Csemadok tevékenységének pozitívumait (emlékházavatás, Keres Emil-est, Március 15-e megünneplése, színházi siker a Jókai Napokon, a Csemadok 45. évének megemlékezése), de szó esett a gondokról is (tánccsoport, dterazenekar, énekkar működtetése, az ifjúsággal való törődés stb.) A beszámolót követően Mészáros Magdolna nyugdíjas a Csemadok-ház jobb kihasználtságáról szólt, arról, hogy rendszeresíteni kellene a találkozókat, és fel kellene újítani a történelmi és egyéb előadásokat. Arról is szót ejtett, hogy a Csemadok tagsága nem vette komolyan a helyhatósági választásokat, nem ment el szavazni, pedig sokkal több magyar képviselő lehetne a lévai választmányi testületben. A vitában többen Ujváry László alelnök és Török Alfréd elnök A Garam Menti Néptáncegyüttes — amikor még együtt volt a csapat Űrkutatók az óvónők között Az európai természetvédelem évének küszöbén a Komáromi Iskolaügyi Hivatal Módszertani Osztálya két jeles magyarországi vendéget hívott meg a járásbeli óvónők közé. Sajnos, Farkas Bertalanba Magyar Köztársaság Kutató Űrhajósa— az MH Repülőszemlélő helyettese — mérnök ezredes és Zombori Ottó, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló csillagásza csak rövid időt tölthetett a személyük és tevékenységük iránt módfelett érdeklődő óvópedagógusok között, mivel egyéb kötelességük hazaszólította őket. Humorral fűszerezett bemutatkozásuk után érdekfeszítően szóltak a világmindenség titkairól, az ember és a természet viszonyáról, a gyermekekbe oltandó természetszeretetről és néhány űrkutatási feladatról. Mielőtt a neves személyiségek elbúcsúztak, megígérték, hogy a közeljövőben hosszabb időre visszatérnek vendéglátóik közé — az Eötvös utcai 48-as számú óvodába, hogy elbeszélgessenek velük az érintett időszerű témákról. Egyelőre olvasóink is elégedjenek meg az alábbi újévi üzeneteikkel: Farkas Bertalan békés, boldog egymás mellett élést és eredményekben gazdag, csodálatos új esztendőt kíván mindenkinek, aminek feltétele egymás megértése, tolerálása. Zombori Ottó pedig Áprily Lajos "Unoka" című ismert versikéjét ajánlotta újévi köszöntőként: "Kicsi virág, itt köd van és sötét/, és átok jár a Földön szerteszét/. Te fénybe jutsz, vajon mitérezel/, amikor leírod: ANNO 2000?". Kép és szöveg: MISKÓ I. 8
