A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-02 / 36. szám
HÉT ELŐ MÜLT nyitott, ötágú — nemességre utaló, ötgyöngyös korona nyugszik. A pajzs oldalait kis sugarak díszítik. II. (Jagelló) Ulászló (1490—1516) 1502-ben, a Boldogságos Szűz fogantatásának ünnepén (december 8.) Budán kiadott okiratában szabta meg Kassa címerének végleges, ma is használt alakját: A feje fölött kerek dicsfényű, egyalakos angyalalak tartja a két vágással három mezőre osztott pajzsot. Felső szélein két koronás, zárt csőrsisak nyugszik, melyből liliommal díszített szárny emelkedik ki. A címer felső mezője a korábbival azonos, melyben kék mezőben három arany liliom látható. A középső mezőben némi változást eszközölt. A vörös mezőben négy ezüst pólyát (ez egyezik a korábbival), jobbról felébe vágott koronás fejű lengyel (ezüst) sas díszíti annak jeléül, hogy a király lengyel származású volt. II. Ulászló címere ugyanis a lengyel (ezüst) sas volt vörös mezőben, mely azonos a mai lengyel címerrel. A címerpajzs harmadik, alsó részét Ulászló feleségének, a francia származású Candelái Anna címeréből vette át. Az alsó kék mezőben négy aranykockával tagolt és a jobb oldali felső szögletből haránt irányban húzódó gerenda felett egy, alatta két arany liliomot tartalmaz. 1948/49 után Csehszlovákiában betiltották a címerek használatát. 1975 óta a címer- és pecséthasználatot a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma mellett működő Címertani Bizottság felügyeli. 1991-ig Szlovákiában 135 település rendelkezett szabályozott címerrel. Az említett bizottság az összes címer számára a domborpajzs használatát tette kötelezővé. Kassa címeréről szólva, nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk, hogy a település 1369 előtt is használt címert, mely viaszba mélyített függőpecséten maradt fenn: Egy csúcsíves számyasoltár középszekrényében a IX. Gergely pápa által 1235-ben szentté avatott Árpád-házi Erzsébetnek, II. Endre leányának, Lajos thüringiai őrgróf feleségének két angyal között, csillagos háttérből kiemelkedő alakját. Fején a szenteket megillető díszes dicsfénnyel. Ez azzal függ össze, hogy a város első temploma, mely a Szent Erzsébetszékesegyház helyén állt, szintén ennek a patrónusnak volt ajánlva, s így a város védőszentjeként tisztelték. Hasonló okoknál fogva van jelen Liptószentmiklós címerében Szent Miklós, vagy Somorjában Szűz Mária, mivel a település régi neve Villa Sancte Maria, azaz Szentmária volt. BALASSA ZOLTÁN titkár !<&*./te • stüJeházex (ig*0 - Komámé ) !*-*J v Komárom másik neves szülötte, Lehár Ferenc, akit születésén kívül nagyon kevés szál tűzött szülővárosához, ahhoz a Duna-parti városhoz, melyből elindult világhódító útjára. Ennek ellenére is, mi, komáromiak, boldogan valljuk magunkénak. A komáromiak fiatalabb generációja közül bizonyára kevesen tudják, hol is született Lehár Ferenc, pedig az operettirodalom nagy alkotóművészének szülőháza a mai park egyik részén állott. Lehár Ferenc operettvilágát és világhódító életpályáját, már nem egy hiteles tanulmányban, különálló kötetben megírták. Én csak életének ama mozzanatairól teszek említést, mely születésére és szülőházára vonatkozik. Most keressük fel képzeletünkben azt a helyet, ahol a nagy zeneszerző bölcsője ringott. Lehár Ferencet több nemzet vallja magáénak, és a család ereiben több nép vére kering. Családja Morvaországban telepedett le, és a történészek eredetüket francia katona leszármazottaira vezetik vissza. Az idősebb Lehár Ferenc 1838. január 31-én született Šumvaldban. Katonakarmester, zeneszerző volt, végigjárta a Monarchia nagyobb katonai garnizonjait. Hogy a kötelesség vagy a véletlen szólította-e Komáromba, azt ma már nehéz volna felkutatni, de az bizonyos, hogy a katonai zenekarral több időt töltött a városban. Az ifjú karmester e komáromi tartózkodása alatt megismerkedett egy gyertyaöntőmester lányával, Neubrandt Krisztinával, aki Komárom megyében, Nagyigmándon született. Néhány hetes ismeretség után feleségül is vette. A nyitrai Állami Levéltárban őrzött házasságkötési bejegyzésből tudjuk, hogy a menyasszony 20, a vőlegény 31 éves volt. Neubrandt Krisztina az akkori Rév utcában lakott, és a fiatal pár átköltözött a közelben lévő Rácz utcába, egy bérelt házba, pontosabban a Nádor utca és a Baross utcai sarokházba. E földszintes kispolgári házban született 1870. április 30-án Lehár Ferenc. A kisfiú megszületése nagy öröm volt az ifjú karmester családjában. Akkor még nem sejthették, hogy e kis meleg családi házban született meg Európa számára az új kor operettzsenije. A család rövid időt töltött Komáromban, hiszen a katonaévek hamarosan más városba szólították a karnagyot, így a kis Lehár más-más városban töltötte gyermekkorát. Lehárék elhagyták Komáromot, és csak a megüresedett szülői ház maradt meg a komáromiak emlékének. A Komáromba látogató több ezer turista kereste fel a nagy zenész szülőházát, és kutatták az operettszerző emlékeit. Ennek tiszteletére helyeztek el egy kétnyelvű emléktáblát szülőháza falára. A táblán a következő szöveg volt olvasható: V tomto dome sa narodil dňa 30. apríla 1870 svetoznámy hudobný skladateľ František Lehár Ferenc a világhírű zeneszerző ebben a házban született 1870. április 30-án Több évtizedig ez volt az egyedüli Lehár-emlék Komáromban. Mindaddig, amíg az 1970-es évek végén a városrendezés áldozatául nem esett Lehár szülőháza. A nagyszabású bontások folyamán a hídra vezető út mentén álló épületeket 1978 őszén lebontották. Mivel így eltűnt városunk egyedüli Lehár-emléke, a város kultúraszerető polgárai méltó emlékmű felállítására hoztak határozatot. Ez az elhatározás annál is inkább munkára serkentette a komáromi polgárokat, mivel közeledett Lehár Ferenc születésének az évfordulója. A régi adósságot törlesztve Lehár Ferenc születése 110. évfordulójának jegyében, 1980. június 5-én, csütörtökön leplezték le Emil Venkov szobrászművésznek az operettszerzőt 225 cm-es nagyságban ábrázoló bronz szobrát. A szoborral és parkkal méltó emléket állítottak a város nagy szülöttének azon a helyen, ahol egykor Lehár Ferenc szülőháza állott. E park figyelmet érdemlő látványt nyújt a városba érkező számára, de ezen emlékek mellett a Lehár-kultusz ápolásának érdekében örökítsük meg azt a Rácz utcai szerény házat, melyben több mint 120 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a Luxemburg grófja, a Mosoly országa, a Víz özvegy, a Cigányszerelem és még több közkedvelt operett szerzője. Dr. SZÉNÁSSY ÁRPÁD 11
