A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-25 / 13. szám
KRONIKA Településlexihon ősök árnyai tűnnek fel, s a különös kfsértetjárás eldönti a szereplők sorsát... Ugyancsak a gyanakvás és a félelem filmje lett a Sára Sándor rendezte Vigyázok, amelyben egy véletlenül megtalált titkos ügynöki igazolvány indítja el az események láncolatát. A film egyik főszereplője, Nagy- Kálózy Eszter a legjobb női szereplő díját vihette haza, ám a mű nem csak a kiemelkedő színészi teljesítmény(ek) miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet: a lélek megmérgeződésének s az emberi kapcsolatok bomlásának e szomorúan ismerős históriája önmagán messze túlmutató tanulságokat kínál. Reménytelenségre és kárhozatra ítélt lelkekről, értelmetlen és kihunyó életekről szól Tarr Béla Sátántangója, Krasznahorkai László azonos című regényének hét és fél órás filmes adaptációja. Olyan emberek története elevenedik meg a vásznon, akik számára a lét nem más, mint állandó és feltartóztathatatlan leépülés és pusztulás: elviselhetetlenül nyomasztó világuk képi megjelenítése a rendezvény egyik legemlékezetesebb alkotásává tette az egyébként nehezen befogadható művet, amelyet a zsűri különdíjjal jutalmazott. Nem tartozott a szívderítő filmek közé Rózsa János Jó éjt, királyfi című filmje sem: szomorú látlelet arról, mily könnyen kerülhetnek vakvágányra a közhelyes vélekedések szerint irigylésre méltó "mai fiatalok", milyen csapdák leselkednek a "nagy életbe" indulni akarókra. Humort, mosolyt nem ismerő filmfesztivál lett volna a huszonötödik? Ezt nem állíthatnánk, de tény, hogy nevetésünk nem lehetett igazán felszabadult és zavartalan. A Bereményi Géza által rendezett s már korábban bemutatott Turné, egy kis színésztársulat nyári hakni-kőrútjának groteszk krónikája sokáig fergeteges komédiának tűnik, ám a szereplők között álnokul megjelenik a Halál; a Kovács András jegyezte Álommenedzser szélhámos "üzletemberének" kalandjai mosolyt csalnak arcunkra, de az le is fagy hamarosan: eszünkbe jut, hogy a hazugság és a látszatok világa nem vígjátéki díszlet, hanem mindennapjaink riasztó valósága; a Dárday István—Szalai Györgyi alkotópáros műhelyéből kikerült Nyugattól keletre, avagy a média diszkrét bája a sokak számára kultikus tárggyá és kábítószerré lett tévét teszi nevetségessé — csakhogy ezúttal is lesújtóan komoly dolgokra terelődnek gondolataink: érzelmi és szellemi elsivárosodásra, manipulációra... A szemlék a filmes társadalom ünnepei is egyben, s ez a tény a jubileumi rendezvényt kiváltképp jellemezte: a meghívottak s a belépőjegyek tulajdonosai számos vidám és megható pillanat részesei lehettek. Különös élményt jelentett az életmű-díjak kiosztása: Szeleczky Zita, Darvas Iván, Cseh Tamás, Sinkovits Imre, Huszti Péter, Tordy Géza és Eperjes Károly közreműködésével Szőcs Gézának, Illés Györgynek, Fábry Zoltánnak, Jancsó Miklósnak, Makk Károlynak, Nemeskürty Istvánnak és Törőcsik Marinak nyújtották át a munkásságukat értékelő kitüntetést. Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde — tartja egy orosz közmondás, s ezt az intelmet a Filmszemle nézői is bízvást megfogadhatták. Mi tagadás, a tükörkép bizakodásra nem adott okot, de szembenézés, megismerés nélkül a változtatás reménye is elveszett. G. Kovács László MAGYAROK NYOMÁBAN -VAJKA (Vojka nad Dunajom) Első okiratos említése 1186-ból származik Vayka alakban. Nevének további megjelenést formái: 1254-ben Woyka, 1786-ban Wajka, 1927-ben Vajka nad Dunajom, 1948-ban Vojka nad Dunajom. 1186-ban pozsonyi várbirtok; ettől az időponttól kezdődően a vaj kai érseki szék székhelye. Az esztergomi érsekség csallóközi egyházi nemeseinek e székhelye III. Bélától kapta szabadalmait, és a vármegyétől független, külön törvényhatóságot alkotott egészen 1848-ig. E század elején Burian Pálné, Molnár László és Becker János voltak itt nagyobb birtokosok. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 62 házzal és 473 lakossal szerepel. 1858-ban nagy tűzvész dúlt a faluban. Ősi, a Pázmány-féle jegyzékben is említett temploma elpusztult; a mai róm. katolikus templom 1805-ben épült klasszicista stílusban. A községhez tartozott Vajkasziget ás Csentepuszta; ez utóbbi helyen egy nagyobb úrilak állott, melyet 1705-ben Stipsích György építtetett, e század elején Molnár László tulajdonában volt. Vajkaszigetet az anyaközségtől a Duna-sziget választotta el, és ennek a jobb partján feküdt. 1883 óta népiskolája is volt, 1886-ban pedig Czikollasziget elnevezéssel postahivatalt kapott, 1895 óta pedig az összes dunai szigetek csoportosításával önálló anyakönyvi hivatala volt, A község területe 1224 ha, lakóinak száma 509, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 475, ev. ref. 4, egyéb 28. A falu polgármestere Nagy László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Varga Károly. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 1184 1162 98,14 1921 747 658 88,09 1941 858 857 99,88 1970 1005 955 95,02 1980 827 778 94,07 1991 509 468 91,94 VÁRKONY (Vrakúň) Ősi kun települás, az Amade-család ősi fészke. Nevével először egy 1260-ban kelt oklevélben találkozunk Warkun alakban. Nevének további megjelenési formái: 1284-ben Warkon, 1786-ban Warkony, 1948-ban Vrakúň. Az 1553. évi portális összeírásban 15 portával szerepel, e században városi szabadalmat kapott. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 63 házzal és 471 lakossal szerepel. A múlt században Amadé Tádé gróf a község legnagyobb birtokosa, e században ikvai Pfeifer Mátyásnak volt itt nagyobb birtoka. 1912-ben a lakosok fogyasztási szövetkezetei hoztak létre. A községhez tartoznak a Malomhely, a Kőhíd, a Falurét és a Bendő névéi dűlők, továbbá a Cséré major. Ősi, gótikus stílusú egyházát már egy 1308-ban kelt oklevél említi; az idők folyamán több ízben átalakították. A község területe 3834 ha, lakóinak száma 2470, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. DUNASZERDAHELYI JÁRÁS 1944, ev. ref. 30, gör. kat. 1, egyéb 495. A falu polgármestere Fekete János, a Csemadok-alapszervezet elnöke Fekete János, az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Cséfalvay Éva. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1900 803 788 98,13 1921 989 867 87,66 1941 1001 884 88,31 1970 2422 2347 96,90 1980 2482 2381 95,93 1991 2473 2308 93,33 (1940-ben a községet egyesítették Csallóköznyékkel Nyékvárkony néven.) VASÁRUT (Trhová Hradská) Nevét először egy 1399-ben kelt oklevél említi Vyfalu alakban. Nevének további megjelenési formái: 1406-ban Vykwrth, illetve Vywasarhel, 1773-ban Vásáruth, 1927-ben Trhová Hradská. A pozsonyi prépostság és a káptalan ősi birtoka, akiket azonban a Bazini és Szentgyörgyi grófok a XVI. század elején több ízben zaklattak nyugodt birtoklásukban, ezért 1507-ben Miklós pozsonyi prépost II. Ulászlónál panaszt tett a jogtalanul hatalmaskodók ellen. A múlt században marhavásárai messze földön híresek voltak. 1849-ben ütközet zajlott le Szekulits honvédalezredes és Derschatt cs. kir. osztrák ezredes csapatai között. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 147 házzal és 1047 lakossal szerepel. E század elején a pozsonyi káptalan mellett birtokos volt még itt Popper Emil káptalani bérlő is, akinek a faluban szeszfőzdéje és finomítója is volt. A lakosok 1907-ben hitelszövetkezetet hoztak létre. Temploma 1668—1672 között épült; 1757- ben Batthyány József pozsonyi prépost barokk stílusban átépíttette. A községhez tartoznak Csanád, Sziget és Szíhony majorok, továbbá Szilágyi malom és Vöröstőke erdészlak. A község területe 2476 ha, lakóinak száma 2008, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 1610, ev. ref. 21, egyéb 377. A falu polgármestere Kovács Ferenc, a Csemadokalapszervezet elnöke Földes Lajos, az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Csömör János. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 1387 1362 98,20 1921 1430 1382 96,64 1941 1851 1822 98,43 1970 2049 1974 96,34 1980 2125 2074 97,60 1991 2008 1937 96,46 (1960-ban a községet egyesítették Felsővámossal Trhové Mýto néven, 1990-ben szétváltak.) Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) A HÉT 11
