A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-11 / 7. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN — NEMESABONY (Veľké Blahovo) Ősrégi település. Első okleveles említése 1161-ből származik terra Oboni alakban. Nevének további megjelenési formái: 1239-ben Villa Oboni, terra Obony, 1240- ben trés villáé Oboni, 1298-ban Fuloboni, Feloboni, Inferior Oboni, 1299-ben Felabony, Naghabon, 1312-ben Sykeabon, 1367-ben Pilathabony, 1425-ben Kysabany, 1505-ben Tothabany, 1511-ben Chukarabany, 1773-ban Nagy Abany, 1927-ben Velký Aboň, 1948-ban Veiké Blahovo. Az okiratok tehát több Abony nevű községet is említenek különféle előnevekkel és jelzőkkel. Egy 1240-ben kelt oklevélben a pozsonyi várjobbágyok birtokperóben hozott döntésben három Abony nevű község, Kis-, Nagy- és Csukárabony szerepel. Egy 1298-ból származó káptalani oklevél szerint III. Endre király Olgyai Péternek a község határában földterületet adományoz. A pozsonyi káptalanhoz tartozó község területéből kihasított birtokrészt az oklevél részletesen körülhatárolja. Keleti határát a Humurus folyónál jelöli meg, egy másik határszél pedig a Lapsár vize, mely tulajdonképpen a mai napig ismert Nagylapos. Említve van még a Canger folyóvíz is, melynek nevét a Kistejed határában fekvő egyik dűlő, a Kányári őrzi. Továbbá említve van a század elején még ismert Kanderága víz is. Az okirat említést tesz még egy kőhídról is, mely a Lápsár vizén vezetett keresztül: ez pedig nem nás, mint a Dunaszerdahely és Egyházkarcsa közötti úton a nagylaposi híd, az ún. Vargák hídja; a hidat a hatvanas években a nagylaposi vízgyűjtő kanális építésekor lebontották, s helyette új betonhidat építettek. A későbbiekben a község számos nemesi család birtoka volt, majd több évszázadon keresztül az Olgyai, az Ordódy és a Csiba nemesi családok birtoka. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 13 házzal és 940 lakossal szerepel. Itt született 1769-ben Bihari Lajos a híres cigányprímás. Hajdanán a község határában feküdt Nádvár község. Nevét először egy 1422- ben kelt oklevél említi Nadwar alakban. A török világban elpusztult, s ma már csak egy dűlőnév őrzi nevét, emlékét. A községhez tartozik még Bárányos, Lelkes és Szellő majorok, illetve Molnártanya, valamint a Nemesabonyi rét. Római katolikus barokk stílusú templomát Csiba Imre építette 1761-ben, a XX. század elején átalakították. A községben található ún. sárga kastélyt pedig az Ordódy család építtette 1765-ben rokokó stílusban. A község területe 1813 ha, lakóinak DUNASZERDAHELYI JÁRÁS száma 1191, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát 738, ev. ref. 183, egyéb 270. A falu polgármestere Edmár Mária, az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Merva József. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 1004 1001 99,70 1921 1021 1003 98,24 1941 1222 1217 99,59 1970 1391 1271 91,31 1980 1327 1225 92,31 1991 1191 1092 91.69 NEMESGOMBA (Hubice) E község első írott nyomát egy 1301 -ben kelt határjáró oklevélben találjuk Gomba alakban; de hogy a község régebbi keletű, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 novemberében keltezett oklevele, mellyel igazolja, hogy I. Lajos király már több évtizeddel előbb az itteni birtok egy részét, éspedig Cseklész Ruffi Ábrahám fiainak birtokrészét egy várhellyel együtt Jakab deáknak adományozta. Nevének további megjelenési formái: 1927-ben Gomba, 1948-ban Hubice. 1383-ban Erzsébet királyné Kumpert fiainak itteni birtokát Miklós fiának, Jakabnak adományozta. 1388-ban a község Gombai Jakab nevében szerepel; 1389- ben Kumpert fia, Péter fiainak elhalálozása után ez a Gombai Jakab kapta birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a gombai birtokot részben csebi Pogány Péternek és részben alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozta. Az 1553. évi portális összeírásban Aranyossy Kristóf és Csorba János 2—2, Zomor János, Molnár Lukács és Beely Simon 1—1 portával szerepelnek. A későbbiekben Szelepcsényi érsek, majd a Forgách-család nagyobb birtokos itt. A XVIII. századtól kezdődően a Jeszenák-, az Udvarnoky-, a Bertalanffy-, a Jankovich-, és a Vasscsaládok birtokolják; közvetlenül a monarchia széthullása előtt pedig Welteni Wiener Rezső lovagnak volt itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a múlt század elején az Udvarnoky-család építtetett. Egyes szerző szerint a kastélyt a Szelepcsényi érsek idejében itt létező, négy toronnyal megerősített várkastély helyén vagy annak romjaira építették. Szelepcsényi érsek egyébként a községben 1666-ban egy ún. hollandi posztógyárat alapított, mely, sajnos, halálával megszűnt működni. A község az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 28 házzal és 197 lakossal szerepel. Az eredetileg román stílusban épült, majd gótikus stílusban átalakított római katolikus temploma 1390-ben már fennállott; a gyakori átalakítások azonban sokat rontottak eredetiségén. A község területe 536 ha, lakóinak száma 504, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 422, ev. ref. 5, gör. kát. 1, egyéb 76. A falu pogármestere Slanina Ladislav, a Csemadok-alapszervezet elnöke Viola Irén, az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Pongrácz D. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 190 180 94,75 1921 268 236 88,10 1941 240 238 99,17 1970 479 385 80,38 1980 495 413 83,43 1991 504 420 83,33 NEMESHODOS (Vydrany) Nevét először egy 1245-ből származó oklevél említi Hodus alakban. Nevének további megjelenési formái: 1279-ben Hadus, 1287-ben Hodos, 1361-ben Kishódos, 1428-ban Felsewhodos, 1773-ban Hodos, 1948-ban Vydrany. A XIII. és a XIV. századi oklevelekben a pozsonyi vár tartozékaként szerepel. Egy 1473-ban keltezett oklevél hodosi nemeseket említ birtokosként; részletesebb birtokviszonyait nem ismerjük. E század elején Vermes Péter volt nagyobb birtokosa. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 49 házzal és 286 lakossal szerepel. 1884-ben a község teljesen leégett. A község határnak egyik másik dűlőneve a Csallóköz e vidékének régi földrajzi állapotát őrzi, mint pl. a Pontyos-tó vagy a Csík-tó. Figyelembevéve, hogy a község ma nem fekszik víz mellett, e két elnevezés jelzi, hogy a község és a Kis-Duna közötti alacsony fekvésű, s a mai napig lakatlan területen egykoron tavak, majd mocsaras lápok voltak. A községhez tartoznak még a Bödöri, Csiba, Czucz, Hodosi, Szigeti, Vermes és Völgyháti majorok, melyek egyike-másika szintén egy-egy régebbi, illetve újabbkori birtokosának nevét látszik viselni. A falu református templomát 1790-ben építették; a torony újabb keletű. A község területe 1605 ha, lakóinak száma 1293, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 513, ev. ref. 399, egyéb 381. A falu polgármestere Tóth István, a Csemadok-alapszervezet elnöke Győri Béla, az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Miklós Irén. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 1003 996 99,30 1921 1262 1046 82,88 1941 1217 1182 97,12 1970 1415 1294 91,45 1980 1391 1262 90,73 1991 1293 1174 90,80 Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
