A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-30 / 18. szám
ELŐ MULTI Jókai Kapok IV. 1976—1978: Felmerül a "Hogyan tovább?" gondolata Az Új Szó 1978. június 7-i száma a következőképpen adta hírül a XIII. Jókai Napok befejeztét: "Az ünnepi műsorban fellépett a Matica slovenská komáromi helyi szervezetének énekkara, a gútai Művelődési Központ énekkara, a CSEMADOK somorjai helyi szervezetének Híd énekkara és Holocsy István, a MATESZ színművésze. Ezt követően Konrád József, a MATESZ rendezője értékelte az idei Jókai Napokat, s egyúttal a színjátszó csoportok szemléjét, amely pénteken este Petőfi-Heltai-Kacsóh: János vitéz című daljátékának előadásával ért véget. A daljátékot a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezetének és a Szakszervezetek Házának mintegy száztagú együttese mutatta be telt ház előtt és nagy sikerrel. A bírálóbizottság oklevéllel és Jókai emlékéremmel tüntette ki a CSEMADOK komáromi helyi szervezetének és a Szakszervezetek Házának színjátszó együttesét a legjobb müsorválasztásért, Tarics Jánost, az említett együttesből a legjobb rendezésért, Tornóczyné Pék Erikát a francia királylány szerepében nyújtott alakításáért, a komáromi Sztrecskó Rudolfot és vágkirályfai Morovics Imrét a Honkongi parókában, illetve a Ketten című színműben való alakításért, a CSEMADOK izsai helyi szervezetének színjátszó együttesét pedig a legszebb színpadi beszédért. (...).■ A felsoroltak voltak tehát a díjazottak. Dé nézzük meg, melyik csoportokat láthatta még a XIII. Jókai Napok közönsége. A CSEMADOK ipolyhídvégi helyi szervezete Madách Imre Irodalmi Színpada Csáky Károly összeállításában és rendezésében mutatta be Föld, ember, idő című műsorát, az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad pedig Vas Ottó rendezésében a névadójuk verseiből készült összeállítással szerepeltek: Dolgozni csak pontosan, szépen... címmel. A dunaszerdahelyi Fókuszt Jarábikné Truchly Gabriella vezette. Átkelés címmel mutattak be irodalmi színpadi összeállítást. Egy neves lap, a Kassai Munkás számaiból válogatott a Szép Szó Ifjúsági Színpad rendezője, Gágyor Péter. Azonos című összállításuk már az új, jellegzetes és egész mozgalmunkat befolyásoló stílus jegyeit hordozta. A műsorban olyan személyiségek is felléptek, akik éveken át, s még ma is jeles képviselői kultúránknak. Kolár Péter, Bodonyi András, Hizsnyai Zoltán, Gecse Jolán... A pozsonyi Forrás Irodalmi Színpad rendezője az a G. Molnár László volt ebben az évben, aki éveken át a Csemadok apparátusában a Jókai Napok főszervezőjeként jeleskedett. A komáromi gimnázium együttese Tvardovszkij Tyorkin című elbeszélő költeményét alkalmazta színpadra, míg a somorjai Üzenet Irodalmi Színpad Zalabai Zsigmond irányításával Nagy László verseiből mutatott be összeállítást: Rege a tűzről és a nárciszról. A színjátszók versenyében Sásdi Sándor Nyolc hold föld című művét játszották el az izsai színjátszó együttes, Izsák Lajos rendezésében. A szepsieket Vajkó Ferenc rendezésében Kállai István Ilyennek hazudtalak című kétrészes komédiája képviselte. A szavalok között ott volt az akkor gimnazista Kaszás Attila, aki a színművészeti főiskola befejezése után a budapesti Vígszínház művésze lett... A "Hogyan tovább?" kérdése már a hetvenes évek második felében is felmerült a Jókai Napok jövőjével kapcsolatban. Dávid Teréz Írónő, a Magyar Területi Színház egykori dramaturgja tette fel ezt a kérdést annak idején a Hét 1977. március 26-i számában. A kérdés akkor sem volt egészen alaptalan s ma még igazán időszerű. Ma, amikor ott tartunk, hogy "lasszóval" kell fogdosni az itt-ott magukról jelt adó csoportokat. Már a tavalyi fesztivált is csak az mentette meg a teljes csődtől, hogy nemzetközivé varázsolták a szervezői. Áz előadások, amelyeket ott (Komáromban) a gyér Sztrecskó Rudolfa komáromi színjátszó együttes tagjaként számos sikeres produkció főszerepében aratott osztatlan közönség- és szakmai sikert. (Korabeli fénykép) közönség láthatott, egy-egy kivételtől eltekintve egyáltalán nem jellemezte a nívóemelkedés... S a Jókai Napok körüli "nagy csend"-et még csak fokozta az az ügyesen kiagyalt újítás, minek következményeként a szavalóversenyt — hipp-hopp, egy tollvonással— átrakták Rimaszombatba. Amellett, hogy nagyon sürgősen újra meg kell kísérelni a szlovákiai magyar amatőr színjátszás újraélesztését, a szavalóversenyt is vissza kell hozni Jókai Mór szülővárosába. Különben nincs az a csoda, amely ezt az értéket, amely a szlovákiai magyar kulturális és művészeti élet egyik évenkénti találkozóhelye volt — vissza tudná állítani. Az a tény pedig, hogy a közép-, illetve a kelet-szlovákiai régiónak is szüksége van az effajta kulturális szemlékre, senki sem vonja és vonhatja kétségbe; de ne azon az áron tegyük, hogy egy-két szervező (?) kitalálja: mától nem kell a szavalóverseny a Jókai Napokon. Ilyen formában akár az egész Jókai Napokat is át lehetne helyezni valahová. Ami ugye képtelenség. Ennek ellenére más "fórumon" is felmerült néhány éve ennek a "lehetősége". Ám nézzük, hogy Dávid Teréz miben látta a Hogyan tovább? sarkallatos kérdésfeltevés okait 1977-ben. "Most még röviden arról, mit kellene tennünk, hogy a színjátszó csoportok munkája tovább javuljon. El kellene érnünk, hogy a vendéglátó város a Jókai Napokkal egyidőben más országos akciót ne rendezzen... Gondoskodnunk kellene arról is, hogy a már hagyományos író-olvasó találkozók méltó keretet kapjanak. A közönségszervezésre határozottan több figyelmet kellene fordítanunk... Ha, minden fesztiválon ki tudnak adni "Fesztivál Újságot", miért ne tehetnénk ezt a Jókai Napokon is? ... Szeretnék a pedagógusok címére valamit elmondani. Komáromnak számos iskolája van, s nem szól a tanerők aktivitása mellett, ha az író-olvasó találkozók szinte üres nézőtér előtt folynak." Igaz, volt ilyen. Olyan is volt, hogy a szavajóverseny nem zajlott zsúfolt nézőtér előtt. Ám az utóbbi években (a 80-as évek második felére gondolok) bizony egyszer sem volt üres, inkább telt a Szakszervezetek Háza, vagy a Színház nézőtere. Mégis elvitték... A XIV. Jókai Napokon öt színjátszó együttes (az érsekújvári: Dosztojevszkij Félkegyelmű, a dunaszerdahelyi: Lovicsek Béla Tűzvirág, a szímői: Rjazanov-Braginszkij Ma éjjel megnősülök, a szepsi: Tabi László Családi dráma és a vágkirályfai: Jókai Mór Szegény gazdagok), valamint hét irodalmi színpad lépett a közönség elé. 1978-ban a somorjai Üzenet Irodalmi Színpad Zalabai Zsigmond összeállításával szerepelt, amelyet Örökség címmel Kovács Lajos rendezett. Havasi Péter színháza a kassai Pinceszínpad Felebarátod feleségét című összeállítását mutatta be. Vas Ottó az ipolysági gimnazistákkal dolgozta fel és jelenítette meg Nagy László költeményeiből a Dolgozz pontosan című összeállítást. A zsigárdiak Rozewitz A hősnek hűlt helye címmel bemutatott játékukkal arattak sikert. A komáromi magyar gimnázium pedig Gáspár Tibor vezetésével Bikov Az ő zászlóalja című műsorát játszotta. A kassai Szép Szó az előző évben elért siker után (Kalevala), most Fábryt vette segítségül, Ady igaza című műsorukat Gágyor Péter állította össze és rendezte. A műsorfüzet tanúsága szerint még színpadra is lépett benne. Ezen a Jókai Napokon is volt Jókai-bemutató. A vágkirályfaiak ismét a nagy mesemondó egy regényének színpadi változatát játszották, A lőcsei fehér asszony-1. Soloviő az amatőr színjátszó együtteseknél kedvelt szerző volt. Komédiáinak panellfiguráit, könnyen megeleveníthető helyzeteit ezúttal a királyhelmeci színjátszók választották. Az Ez aztán a meglepetés-t később más címeken (S.O.S, Kemény dió) még többször megtaláljuk a Jókai Napok műsorán. A lévaiak Nagy László rendezésében egy krimit játszottak: Ki ölte meg Sommer Linát? Oscar Wilde A kísértet házhoz jön-jét Tarics János rendezte a komáromi színjátszókkal. Volt még: Liliomfi (a pozsonyi Forrás Diákszínpad), A Pál utcai fiúk (a kürti alapiskolások) és még egy Jókai mű, a Gazdag szegények (a felsővámosi színjátszók) előadásában. *■ KISS PÉNTEK JÓZSEF FOTÓ: TÓTHPÁL GYULA A HÉT 11
