A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-26 / 13. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — LÉVAI JÁRÁS FEGYVERNEK (Zbrojníky) A település Felsófegyvernek (első említése: 1303) és Alsófegyvernek (első említése: 1446) egyesítésével jött létre 1946-ban. Kezdetben a Fegyverneky család birtokában volt, később a Nyáry, a Majtényi és a Szulyovszky család birtokolta. Klasszicista stílusú református temploma — egy 1716- ban épült templom maradványain — 1806- ban épült. A faluban 1—4. osztályos magyar elemi iskola működik. A polgármester és a 100 tagú Csemadok alapszervezet elnöke: Mészáros Andor. Az Együttélés helyi szervezetének elnöke: Kiss Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 686 lakos, ebből magyar 273 (39,8 %) 1991: 581 lakos, ebből magyar 220 (37,9 %) LÉVA (Levice) Léva gazdag, eseményekben dús múltját mi sem bizonyítja jobban, mint hétszáz éves várának romjai. A településről szóló legrégibb írásos emlék egy 1156-ból származó adománylevél. Léva ekkor még a barsi várhoz tartozó jelentéktelen jobbágytelepülés volt s a mai várostól keletre terült el. Ez a városrész mindmáig megőrizte az Ó-Lóva nevet. A XIV. században kiépült a váralja, amely a régi Lévától függetlenül Új- majd Nagy- Léva néven szerepelt. A vár első ismert ura Csák Máté volt. Halála után a vár Károly Róbert tulajdonába került, aki 1331-ben Bechei Imrére bízta, s kinevezte őt Bars vármegye főispánjává. Ezzel Barsról Lévára került a megyeszékhely. A Selmeci-hegyek sziklanyúlványaira épített s mocsarakkal körülvett lévai várat, amely a bányavárosok felé vezető utak fontos előretolt bástyája volt, Zsigmond király 1395-ben Sárai Lászlónak adományozta. Annak fia, Péter, felvette a Lévai (de Leva) nevet, s ez a család lett több mint száz éven át a város és a környék ura. A mohácsi vész után Léva gyakori harcok színtere lett. A törökök gyakran ostromolták. A várat összes tartozékaival együtt Ferdinánd király 1558-ban Dobó István egri hősnek adományozta. Nevéhez Léván a vár védelmi képességének fokozásán kívül egy impozáns — ma is álló — reneszánsz várkastély építése is fűződik. A városfejlődés szempontjából kedvezőbb feltételek alakultak ki a XVII. század elején. E korból származnak a városi közigazgatás első emlékei (N LEVA VÁRASSANAK PECSETI ANNO 1604). Nagy vásárok és hetipiacok voltak a városban, ami az ipar és kereskedelem intenzívebb fejlődésének a jele. A XVII. század hatvanas éveiben kiújult háborúskodás Lévát sem kímélte meg a törökök támadásaitól. A város legnagyobb katasztrófáját azonban nem a harcok okozták, hanem az 1696-os nagy tűzvész, amely szinte az egész várost elpusztította. Császári rendelet alapján 1699-ben megszűnt a vár erődítmény jellege, ennek ellenére a Rákóczi-felkelós ideje alatt is harcok célpontja volt. A Trencsénnél 1708-ban vereséget szenvedett kurucok visszavonulásukkor 1709 elején annyira megrongálták a várat, hogy végleg elvesztette hadászati jelentőségét. Léva, amelynek kimondottan kézműipari jellege volt, nagy kiterjedésű vidék közigazgatási, kulturális és kereskedelmi központja lett. A XIX. század első felében aktivizálódik a város társadalmi és kulturális élete is. Az 1675-ből származó volt ferencesrendi kolostorban 1815-ben megnyílt a piarista gimnázium. 1836-ban megalakult a városi kaszinó, 1846-ban pedig az olvasókör. 1828-ban Lévának már 4099 lakosa volt. A kézrnűiparosok magas számát bizonyítja, hogy 1825-ben 147 céhes csizmadiamester volt a városban. 1885-ben készült el a Párkányt Csatával, 1887-ben pedig a Csatát Lévával összekötő vasútvonal, aminek a város fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt. 1870-ben nyílt meg a később országos hírnevű lévai tanítóképző. 1881-ben indult útjára a Bars című városi hetilap, amely Léva sokoldalú kibontakozását szorgalmazta. 1886-ban épült fel a gimnázium, 1911-ben pedig a tanítóképző új épülete. 1902-ben készült el a városháza és ebben az időben alakult ki a főtér arculata. A Csemadok alapszervezetének 775 tagja van, elnöke Török Alfréd mérnök. A polgármester Jozef Kisely mérnök. A városban egy magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Az utóbbi években, a közelben épülő mohi atomerőműnek is köszönhetően, megszaporodott lakosainak száma. Népszámlálási adatok: 1980: 26 132 lakosból 4010 magyar (15,3 %) 1991: 33 944 lakosból 5143 magyar (15,14 %) Összeállította: Dr. Sándor Károly A LÉVAI .1ÁRÁS MAGYARLAKTA TELEPÜLÉSEI Országhatár Járáshatár LÉVA Járásszékhely © © Felsőalmás Garumtolmács LÉVA Készítette: dr. Sebők László ^Újbars Felsőbőröd © Nagykálna i i Garamlök ( V / Felső^ Bori szecse Alsoszecse vámosladány 3 © ■várad ^ ONagvod (Tfc Dalmad ®fÄ 0 * a “n,óO E^3 Zsemlérw Kisóvár ('pHontfüzesgyarmqt Rnrsendréd (J (3 szeméVéd(J __ Garamszentgyörgyf • ...i-rí j a _ !> CJ ló^"^ Barssáró ■— . _ Nemesoroszi Százd © Nyírdgó Lon‘Ó® P d Ipolyszakállos [Nagyölved© Ersekkéty /Töhöl \©í?e ©É„rRa-NRarsbese V ALsópél . Palást Ipolyfodémes ] DeTM"d Als^ (3 Felsőtúr Nagysalló" 0KÍ'r^ver„ek AM-eréd^tom(JNagy,úr »m*cnrnc7: ~ . . Ipolyság/^^ * Ipolyvisk Gammsalló Oaramdamásdí^ • Ipolybél Kúrál Ipoly- ~ 9 pásztó^ I Kisölved/~ o ÄOroszkad Csata' Zalaba 0-Lakosság száma: O 500 alatt O 501 - 1000 o 1001 - 2000 2001 - 5000 5001 - 10000 10001 - 20000 20000 felett A magyar nemzetiségűek aránya az 1991. évi népszámlálás szerint (10 fő vagy 1 % felett) ► 10 A HÉT
