A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-12 / 11. szám

országos közgyűlésén jutottak eszembe, amikor dr. Popély Gyula, a párt elnöke hangsúlyozta a "magyar szövetség", a pártok összefogásának fontosságát. Popély Gyula elmondotta, hogy a választások után némi tüske maradt benne, hiszen a koalíció útján sem jutottak mandátumhoz a parlamentben. De a magyar érdekek jelenleg azt követelik, hogy a pártbeli sértődöttség fölé helyezzük magunkat. Az elmúlt egy év tanulsága az (a Magyar Néppárt 1992. január

18-án alakult Komáromban), hogy voltak előre nem várt, de előre kiszámítható feladatok is. "Valamennyien tanúi, sőt, részesei vagyunk egy nagy közép- és kelet-európai, részben ázsiai átrendeződésnek, amelynek végét, eredményét nem látjuk, nem is láthatjuk. Egyben azonban bizonyosak lehetünk: az erőszakon, a hazugságon és csaláson alapuló társadalmi formációk, államalakulatok és előítéletek összeomlóban, ledűlőben vannak" — mondta Popély Gyula. A továbbiakban szólt szerepünkről az újonnan alakult Szlovák Köztársaságban, de hangsúlyozta, hogy a nemzetiségeket továbbra is másodrendű polgárokként kezelik. A parlamenti képviseletről elmondta, hogy "képviselők nélkül még kiszolgáltatottabbak lennénk, a hatalmi önkény még keményebben tiporhatna rajtunk, és mi szerencsétlen, kiszolgáltatott magyarok csak egymást marcangolnánk keserű dühünkben".

Még egy idézet az elnök szavaiból: "Mi kezdettől fogva vallottuk, hogy szorgalmazói vagyunk az egész felvidéki magyarság erőegyesítésének! Ezen elv szellemében jártunk el a koalíciós szerződés megkötésekor, ehhez az elvhez igazodunk most is, és a jövőben is ez lesz a vezéreszménk. A múltban elkövetett ballépésekből vonjuk le a tanulságot, de ne a harag és a keserűség töltse be a szíveinket, mert az semmi jóra nem vezet."

Befejezésül a Magyar Néppárt II. Közgyűlésének krónikájához tartozik, hogy a küldöttek egyhangúlag megerősítették dr. Popély Gyulát az elnöki tisztségben, az alelnök dr. Szócs Ferenc lett. Jóváhagyták a módosított alapszabályzatot és gazdasági tervet, valamint megválasztották az országos választmánytól külön, önállóan működő számvevő (ellenőrző) bizottságot, amelynek élére dr. Polák Lajos került.

A február derekán tartott közgyűlés mindvégig abban a szellemben zajlott, hogy a Magyar Néppárt támogatja és vezetői csatlakozzanak a felvidéki magyarság koordinációs tanácsának munkájához, mivel céljaink közösek és csak egybehangolt, egységes munkával érhetünk el eredményeket. Az egységes politikai erőfeszítések természetesen nem sértik pártjaink és politikai mozgalmaink érdekeit.

MOTE SÍK Y ÁRPÁD

A föld —

Az 1927-es választásokon Milan Hodža földművelésügyi miniszter agrárpártja győzedelmeskedett, és földosztást Ígért a földnélkülieknek. A falvak szegénysorsú lakói zömmel ezt a pártot támogatták. A párt programja megvalósult. Eredményeként az uradalmakat megfosztották 500 holdon felüli birtokaiktól, a földet az állam megvásárolta, majd 25 éves megváltásos törlesztésre kisparcelIákban a földnélkülieknek adta.

Megsegítésükre létesült a Földművesszövetkezeti Takarékpénztár, az úgynevezett ROĽNÍCKA, mely a tagoknak hosszú lejáratú kölcsönt juttatott a föld ára és kamatai fizetésének elősegítésére. Mindkettőt évente két ízben kellett fizetni.

Ilyen előzmények után Keszölcés község szegényei is az 1931-ben megígért, 1932-ben kiosztott és 1937-ben véglegesített földek tulajdonosai lettek.

A földet kapott egyének a következők voltak:

1. Borbély István

45 á 36 m2

716/9 parcella

2. Borbély József

45 " 60 '

716/8

"

3. Borbély Júlia

47 " 48 '

611/14

"

4. Borbély János

90 " 64 "

716/15

"

5. Borbély László

48*' 35 "

716/16

"

6. Bors Károly

45 " 40 "

600/1

"

63 " 80 '

601/12

"

7. Csiba István

44 " 82 '

716/7

"

47 " 91 "

611/13

"

8. Csóka Péter

23 " 85 '

610/10

"

45 " 67 "

611/9

"

9. Cfcóka István 1 ha

54 " 54 "

716/6

"

63 " 48 '

612/1

"

91 " 11 "

601/13

"

10. Horváth János

45 " 85 '

716/14

"

11. Horváth Lajos

20 " 61 '

610/12

"

29 " 67 "

611/11

"

12. Koleszár Lajos

45 " 10 "

716/10

"

13. Nagy Lusztig

Károly

90 " 32 "

716/15

"

14. Mészáros István

44 " 74 "

716/3

"

19 " 10 "

610/13

"

30 " 39 "

611/12

"

15. Nagy Mihály

89 " 27 "

611/17

"

88 ” 74 "

716/11

"

16. Nagy Viktor

88 " 95 "

611/16

"

45 " 43 '

716/2

"

17. Széllé Gyula 1 ha

34 " 59 "

612/16

"

1 ha

36 " 41 "

716/12

"

18. Szerencsés László

45 " 3 "

716/5

"

19. Ifj. Szerencsés

Vendel

42 " 12 "

612/9

"

20. Id. Szerencsés

Vendel

41 " 11 "

612/10

"

megélhetés

21. Szitás József 22 á 11 m2 610/11 parcella

31 ' 51 ' 611/10

44 ' 67 ' 716/1

22. Varga János 47 ' 1 ' 612/2

Összesen: 23 ha 40 á 74 m2.

S-UJ

O

in

M

1

š

*

■Ö

I-o

Keszölcésen az agrárpárt tagja volt Széllé Gyula — járási képviselő, Csóka István — helyi képviselő, Borbély László, Varga János, Nagy Lusztig Károly, Horváth János és Nagy Viktor. A földosztás azonban a nem párttag nincsteleneket is érintette.

A párt tagjainak többségét a nagyszarvai gróf uradalmából elbocsátották.

Az 1927 es választásoknál várható volt, hogy a lakosság támogatásával az agrárpárt győz, és ez a párt jelöli a községi bírót is. Koleszár Lajos, a párt tagja, Bittó Dénes vadőre volt. Bittó Dénes cselhez folyamodott, és vadőrét a községtől 10 km-re lévő "hajós" erdőrészbe küldte szolgálatba, így a párt ez által kisebbségbe került. A bírót Bors János személyében a keresztény szocialista párt jelölte. Az agrárpárt jelöltje — Csóka István — bíróhelyettes lett.

Akik a földreform után is hűek maradtak a grófhoz, azok használatra hűségföldet kaptak. így Koleszár Lajos — az említett vadőr, Kovács István, Kovács János, Borbély József, Borbély László, Katona Vince, és Szánó Fülöp.

Az 1938-as visszacsatolás után a földhöz jutottak foggal-körömmel tiltakoztak a föld visszavétele ellen. Végre az agrárpárt által juttatott földeket telekkönyvezték, így az egyének tulajdonában maradtak, a gróf által juttatott hűségföldek viszont nem.

A földosztás miatt a faluban a lakosság között nagy ellentétek alakultak ki. Emiatt a magyar csapatok bevonulásakor elmaradt a községben a diadalkapu felállítása. Az agrárpártiakat félreállították, megszégyenítették, házaikról letépték a magyar zászlót.

Később azután mindenki belátta, hogy a visszacsatolás nem oldott meg semmit az itteni lakosság gondjaiból. A közeli piac — Pozsony — elszakadt, a terményért, az állatért a paraszt nem kapta meg azt, amit megérdemelt volna.

Nem volt munkalehetőség sem A munkanélküliség enyhítésére kérte Somorja és környéke lakossága a doborgazi Dunahidat, hogy a dunántúli városok, Mosonmagyaróvár és Sopron közelebb legyenek. Ezt a tervet azonban a háborús készülődés meghiúsította.

A túlzott adóztatás, a beszolgáltatási kötelezettségek és a szaporodó bevonulások nehezítették a környék lakosságának életét.

CSÓKA EDE

A HÉT 5