A Hét 1991/2 (36. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-18 / 42. szám
MINERVA JÓKAI MÓR és MATHIÁSZ JÁNOS újfajta szőlőben, mely a jó tulajdonságok egyesítésével van felruházva. Nagy büszkeségemet fogom találni benne, ha e remek szőlőfai az ®n nevemet viselendi, s a kitüntetést Önnek hálásan megköszönöm. Minden áldást kívánok Önre, maradok igaz tisztelettel. Budapest, 1901. október 4-én. Igaz hive Dr. Jókai Mór." A levelek olvastán mi, kései utódok, szőlősgazdák és termelők bizony elgondolkodhatunk. Az igazság az, hogy a Jókai nevét viselő szőlőfajtáról és annak további sorsáról nagyon keveset tudunk. De a szőlőnemesítő Mathiász János munkásságáról is keveset hallunk és olvashatunk az utóbbi időben, pedig hazánkban, Nagy-Hogyan került a csizma az asztalra, vagyis milyen kapcsolatban lehetett Mathiász János a szőlőnemesítés mestere és Jókai Mór, a nagy mesemondó? A válasz egyszerű: a szőlészet volt az, ami összekötötte a kor — a maga nemében és területén — jeles egyéniségeit. Noé ősatyánknak köszönhetően — aki földműves volt és szőlész — a bibliai vízözön után sem ment feledésbe a szőlőtelepítés. Nos, Jókai Mór híres szőlősgazda hírében állt, de tapasztalatait, a szőlőskertjében elért eredményeit nem rejtette véka alá, hanem Szőlő és borgazdasági szaklapok című, a múlt század végén kiadott (1896), szőlészettel és borászattal foglalkozó szaklapban közzétette gazdag ismereteit. A lapban külön rovatban: "Jókai a szőlőben’ találó cím alatt közölték hétrőlhétre kertészgazdasági jegyzeteit, amelyek nem kis mértékben gyarapították a lap olvasóinak számát. Ámbár, köztudott, hogy a szakemberek enyhén szólva olykor-olykor csóválták a fejüket, vagy derültek egy-egy fejezeten, de Jókai tántorithatatlanul folytatta tapasztalatainak közreadását. Sőt, a feljegyzések önálló kötetben is megjelentek, reprint kiadását vagy két esztendővel ezelőtt vehették kézbe a mai olvasók. Jókai könyve egyrészt kellemesen könnyed és szórakoztató, másrészt hasznos tanácsokkal látja el a kezdő szőlőtelepítőket. Jókai Mór nevezetes és híres szőlőskertje a Svábhegyen volt. Néhány korabeli fénykép őrzi a présházat és a vidám szüreteket Jókaiéknál. Ámde, valóság az is, hogy Jókai saját maga ültette a szőlővesszőket. és gondozta szőlejét. Szüretkor az egyes fajtákat külön szüretelték és külön hordókban kezelték a zamatos mustokat, borokat. Nagy örömömre a "Honismeret" — Magyarországon megjelenő folyóirat 1990. 2—3. számában — újabb adalékokat közöl Jókai Mór szőlész-gazdászati tudományáról. Strobel Árpád tollából azt is megtudhatjuk, hogy Mathiász János (1838— 1921) a neves szőlőnemesítő, kerek kilencven esztendővel ezelőtt, szőlőfajtát nemesített Jókai tiszteletére, amely a "Jókai-szólő" nevet kapta. Eredetileg egy esztendővel előbbre — Jókai születésének hetvenötödik évfordulójára (1900) — tervezte a szőlőfajta nemesítését, illetve bemutatását, de csak 1901-ben valósította meg. A névadással kapcsolatban Mathiász János levélben fordult Jókaihoz, amelyben többek közt az alábbiakat irta: "Az újszülött származása: Apja Chasselas Duhamel, francia eredetű, szép nagy rozsdafoltos, fehér bogyójú, korán érő, bótermó nemes csemegefajta. Anyja pedig Bronmer’s Traube, német származású, elég korán érő, hirtelenszőke szépség, sajátságos szégyen-piros színű, kitűnő ízű, lágy húsú, kissé szagos természetű terméssel..." A különösen, választékos módon megírt, költői levélre — mert más jelző nem illetheti — Jókai válasza sem késett, amely így hangzott: "Igen tisztelt kollégám! Mint magam is szőlőmivelő ember, nagy élvezetet találtam az Ön által létrehozott mihályon ólt és nemesített. Még jó, hogy a feleségéről elnevezett — Mathiász Jánosnó — húspiros színű muskotály csemegeszőlőt ismerjük, amely különösen azzal vált híressé, hogy korai érésű, és felfűzve hosszú ideig eláll, megtartja színét és zamatos ízét. E nemes fajtával szőlőskertjeinkben találkozhatunk, szeretik, mert bőven termő, a rothadással szemben ellenálló. Mikor a sorokat írom, szüret táján vagyunk, utolért a nyárutó, de közben arra is gondolok, hogy talán akad majd nálamnál avatottabb tollú szőlősgazda, aki többet tud mondani Mathiász János további sorsáról, akár halála hetvenedik évfordulójának tisztelete és az emlékezés jogán. MOTESÍKY ÁRPÁD FOTÓ: KRAL PÉTER is ARCHÍV A HÉT 21
