A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-17 / 20. szám

Kó kövön. SS»sríq ’€»* TfeJílfafe EL.. Krasznahorka Nemcsak a "Krasznahorka büszke vára..." kezdetű műdal tette ismertté országszerte a nevét, de Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony című regénye is hozzájárult népszerűségéhez. Mondája is szerepelt a régi tan­könyvekben: Bebek, az öreg juhász egy csillogó követ talált legeltetés közben (a kő egy drága gyémánt volt) és elvitte a királynak. A juhász azt kérte a királytól, hogy hét juhaklot építhessen a környező birtokain. A hét akol helyett azonban hét erős vár épült. Egyet a szemben levő Somhe­gyen akart építeni, de amit nappal építettek, azt éjszaka gonosz szelle­mek elhordták a Krasznahorkai ko­pasz hegytetőre. Ennyi a nép ajkán élő monda. A történet sokkal egyszerűbb: 1243-ban IV. Béla Krasznahorka te­rületét az Ákos nemzetségbeli Domo­kosnak (akit Bebeknek neveztek) és Miklósnak adományozta. 1290-ben eladták a szepesi Máriássy család­nak, akik a Szepesség felé vezető út védelmére várat építettek Kraszna­­horkán. Később a Bebekek hosszú pereskedés után 1352-ben a várat is­mét visszaszerezték, megerősítették és a váralját benépesítették. A kör­nyező falvak harangjaiból ágyúkat öntettek a vár védelmére és ezek ma is ott találhatók a cimbóriumon (pár­­kányzaton) FB monogrammal. Bebek Ferenc azonban nemcsak ágyúkat öntetett, hanem hamis pénzt is vere­tett. Később a Bebekek vagyona a császárra szállt, és hosszú évekig várkapitányok irányították a védelmet és a gazdálkodást. így kerültek ide az Andrássyak Erdélyből. A vár örö­kösödési jogát Andrássy Péter uno­kája, Mátyás kapta meg 1642-ben. Nagyon sok címet, rangot szerzett a család és egyre gyarapította vagyo­nát. A várat sokszor ostromolták, Thököly csapatai, majd Rákóczi ku­­rucai is elfoglalták. Andrássy István a híres kuruc generális Lőcse város kapitánya a "fehér asszony szerel­métől behálózva megnyitotta a város kapuit a császáriak előtt. Ezzel Krasznahorka sorsa is eldőlt. Bás­tyáiról leszedték Rákóczi zászlóit. Andrássy István kegyelmet kapott és köszönő levelet írt a császárnak. Fel­esége, Serédy Zsófia mumifikált holt­teste most is ott található a vár ká­polnájában, felemelt kézzel, ahogy fiait védi. A várat többször újjáépítették, bő­vítették, ebben a formájában maradt ránk a mai napig. 1818-ban villám­­csapás érte, és a nagy tűzvész sok kárt okozott benne, de újra kijavítot­ták és azt a szerepet szánták neki, hogy a családi dicsőség emlékműve legyen. Itt összpontosították a törté­neti értékű gyűjteményeket és már 1857-ben megnyitották a nagyközön­ség számára. Andrássy Dénes egy cseh származású zeneigazgató lá­nyát, Franciskát vette el feleségül. A környék sokat köszönhet e szelíd lel­kű nőnek. Halálakor Andrássy Dénes Krasznahorka alatt, a tornai út men­tén egy nagyszerű mauzóleumot építtetett számára és 1914-ben őt is idetemették. Ma a várat és a mauzó­leumot évente sokezer látogató ke­resi fel, hiszen kevés helyen láthatók együtt az eredeti berendezések, a Rákóczi kor becses emlékei — mint itt Krasznahorkán. (ozsvald)

Next

/
Oldalképek
Tartalom