A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-05 / 14. szám

MINERVA- Persze. A Nemzetközi Valutaalap kidolgozott egy nagyon konkrét ter­vet. Ez a terv abból áll, hogy amint Csehszlovákia csatlakozik a trilaterá­­lis természetvédelmi parkhoz (cseh­­szlovák-osztrák-magyar), akkor ez a négy nemzet közösen fordulhatna a "Kölcsöncsökkentés a termé­szetvédelem ellenében" elv alapján nemzetközi támogatásért a Valutaa­laphoz. Ez a támogatás a nemzeti adósságok 50 %-át is elérheti. Ezen elv alapján már kapott támogátást né­hány dél-amerikai állam és Lengyel­­ország is. Ebből a tőkéből helyre le­het állítani a természet egyensúlyát és biztosítani lehet a csehszlovák kor­mány azon jogos követelését, hogy a Dunán jó minőségű hajóforgalmat bonyolíthassanak le. Lipták Béla szavaihoz annak a pe­tíciónak a kivonatos változatát teszem hozzá, amelyet a régió 54 polgármes­tere egyhangúlag elfogadott, és amelyhez csatlakoztak a komáromi járás polgármesterei is, és amelyet el­küldték a köztársasági elnöknek és az ország mindhárom parlamentjének, íme: 1. Kérjük, hogy állítsanak le minden munkálatot a Bős-Nagymaros Vízmű­rendszeren. 2. Állítsák le a "C" variáció befejező munkálatait. 3. Bontsák fel a dunai vízműről a ma­gyar féllel 1977-ben megkötött szer­ződést. 4. Ivan Čarnogurský mérnök mond­jon le vagy a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségéről vagy a Hydrostav igazgatói tisztségéről, mivel utóbbi A "minőségi" és "biztonságos" munka eredménye volt tavaly az egyik zsilip­kamra beszakadása. Pedig még meg sem töltötték vízzel... (Fogas Ferenc felvétele) minőségében a vízmű kivitelezője, így nem értékelheti elfogulatlanul a beállt helyzetet. 5. Alakuljon szakértői bizottság, amely kidolgozza, hogyan hozható újra ökológiailag elfogadható állapot­ba az a terület, amelyet eddig az épít­kezés sújtott. Nem fogadjuk el a po­zsonyi Hydroconsult vállalat "C" vari­ációs értékelését, melyben arra is ki­térnek, hogy a terület rekultiválása 20 milliárd koronába kerülne és 15 évig tartana. Erre vonatkozólag mi a kine­vezett bizottság elé terjesztjük saját javaslatainkat, melyben elmondjuk, hogyan kell megoldani a megrongált területek rekultiválását. Dunaszerdahely: 1991 február 20. Ing. Ján Babej alpolgármester Somorja Az Eurolánc vezetője a Petíció megfogalmazója Öllős Árpád polgármester Dunaszerdahely A tanácskozás meghirdetője Fotó: Kontár Gyula A Salima "aranyosai" Brünnben március első napjaiban im­már tizenegyedszer rendezték meg a kétévente sorra kerülő nemzetközi élelmiszeripari kiállítást. A bemutatót mindenkor nagy érdeklődés kíséri. Ez idén azonban a Salima minden eddi­ginél több embert vonzott. A megnö­vekedett érdeklődés annak tulajdonít­ható, hogy a rendszerváltás következ­tében változott a kiállítás koncepció­ja, és bővült a bemutatkozott orszá­gok, illetve cégek, vállalatok köre. A legtöbb kiállító Németországot, Ausztriát, Olaszországot, Svájcot és Indiát képviselte, de sok céget és árut vonultatott fel Japán, Anglia, Spanyol­­ország, Franciaország és Törökor­szág is. Viszonylag szép számban (és jó termékekkel) mutatkozott be Ma­gyarország, Lengyelország és Jugo­szlávia. Lehetetlen akár csak felsoroni is, milyen sok, világszívonalat képviselő régi és új terméket láttunk. A bemu­tatott élelmiszerfajták sokaságára és színvonalára talán már abból is követ­keztethetünk, hogy az aranyéremért folytatott versenybe több mint száz éiemiszeripari terméket neveztek be. A versenyben csehszlovák cégek és termékek nagyon előkelő helyen végeztek, és összesen tíz aranyérmet szereztek. Egyebek között Salima aranyérmet kapott a Kelet-Szlovákiai Baromfifel­dolgozó Vállalat kassai üzemének olajos baromfimája, a Likérka Plzeň- Bažkov üzemének Fermet Stock gyo­morkeserűje, a Milex pozsonyi üze­mének Radena joghurtcsaládja, vala­mint a Mrazírny vállalat rumburki üze­mének marinírozott fagyasztott halké­szítménye. Az új koncepció jegyében rendezett Salima 91-en jó alkalom nyílott mind az állami- és szövetkezeti-, mind a magánvállalkozók bemutatkozására. A szakemberek és az egyszerű lá­togatók egyaránt képet kaptak arról, hogy milyen előnnyel és felelősséggel jár a gazdasági reform, s hogyan le­hetne és kellene a pozitív irányba mu­tató folyamatokat meggyorsítani. A vállalkozók új üzleti lehetőségeket kerestek és találtak. Szándékukat megkönnyítette a liberalizált külkeres­kedelem, az egyszerűsített behozatali vámszabályzat, valamint a privatizáci­ós folyamatban való részvételi lehe­tőség. A kiállításon igazi vásári-kereskedel­mi szellem uralkodott a napnak szinte minden órájában. Nemcsak a már sok tapasztalattal rendelkező állami vállalatok és szö­vetkezetek, hanem a külkereskedelmi tapasztalatokkal még nem rendelkező magánvállalkozók is - ha rendelkez­tek a szükséges pénzzel - megvá­sárolhatták a világszínvonalat képvi­selő termékeket, berendezéseket. Sokan éltek a lehetőséggel, és üz­leteket kötöttek. Sokaknak ázonban a bemutatott termékek, gépek, beren­dezések, alkatrészek beszerzése csu­pán vágyálom maradt. (zsa) A HÉT 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom