A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-08 / 10. szám

MINERVA Tudomány - és Hisebbségi társadalom A múlt év tavaszától szerveződött és 1990 szeptemberében megalakult Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság (CSMTT) 1991. február 16 — án Pozsonyban megtartotta első köz­gyűlését. Sajnos a napi sajtó - rész­ben az ügyvezető választmány hibá­jából is - nem tudósftott az ese­ményről, de őszintén szólva magáról a Társaságról sem hallhattunk sokat eddig, annak ellenére, hogy megala­kulása óta, elsősorban ügyvezető vá­lasztmánya révén figyelemre méltó aktivitást fejtett ki. Elkezdődött a CSMTT regionális csoportjainak és szakmai szekcióinak a szervezése, sor került az első külföldi kapcsolat­­felvételekre is a CSMTT és a hasonló küldetésű magyarországi és romániai magyar társaságok között. Az ügyve­zető választmány eszmecserét folyta­tott a pozsonyi magyar szakmai diák­klubok - a medikusok Selye János Klubja, az építészhallgatók Ybl Miklós Klubja és a villamosmérnök-hallgatók Neumann János Klubja - képviselő­ivel a klubok és a Társaság együtt­működésének a lehetőségeiről. Füri Béla mérnök, választmányi tag immár háromnegyed éve végzi a folyamato­san beérkező adatok feldolgozását, s ennek köszönhetően közel 200 cseh­szlovákiai magyar tudományos kuta­tóról és szakemberről vannak többé­­kevésbé részletes információk. Ez a rendszeresen bővülő adatbank lesz az egyik legfontosabb forrása annak a kiadványnak, amelyet Ki kicsoda a csehszlovákiai magyar tudományos életben? címmel a CSMTT szeretne megjelentetni a jövő esztendő máso­dik felében. A közgyűlésen három előadás is el­hangzott, ezek könyvtárépftő tervein­ket ismertették. Zalabai Zsigmond, a Komenský Egyetem magyar tanszé­kének vezetője a Bibliotheca Hunga­­rica elnevezéssel meghirdetett moz­galomról tájékoztatta az egybegyűlte­ket. Egy Somorján létesítendő Cseh­szlovákiai Magyar Könyvtár körvona­lait vázolta fel, s miközben elismerés­sel nyugtázta az egyszerű paraszt- és munkásen\berek adakozási készsé­gét, keményen megbírálta a cseh­szlovákiai magyar írókat, akik ezidáig szinte nem is reagáltak a felhívásra. 20 A HÉT Varga Sándor történész a CSMTT közgyűlésén jelentette be hivatalosan is a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum (NDC) megalapítását és be­jegyeztetését. Ez a dokumentációs központ intézményként kíván működ­ni, s maga Varga Sándor úgy véli, hogy az első években egy 2—3 mil­liós tőke kamataiból nemcsak a köz­pont tevékenységét (bérleti dfjak, al­kalmazottak bére stb.) lehetne bizto­sítani, hanem ki lehetne építeni a szá­mítógépes adattárolás rendszerét és a műszerparkot is. Varga Sándor a közeljövőben részletesen is publikálni kívánja az NDC tervezetét, ezért itt csak a leglényegesebb elképzelése­ket ismertetném. Varga Sándor 5 pontban foglalta össze az NDC tevé­kenységi körét. 1) Aktuális informáci­ók feldolgozása és havi elemzések készítése szlovák és magyar nyelven. Ezt az alapítók azért érzik fontosnak, mert így elkerülhetők lesznek azok a félretájékoztatások és tudatos hamisí­tások, amelyeknek a szlovák sajtó olyan lelkesen teret nyújtott az elmúlt hónapokban. 2) Nemzeti kisebbségi könyvtár. Ez a terv tulajdonképpen a Zalabai Zsigmond által körvonalazott Bibliotheca Hungarica mozgalomra épülne. Az alapítok olyan könyvtárra gondolnak, amely a Csehszlovákiá­ban kiadott magyar könyveket és fo­lyóiratokat, illetve a külföldön napvi­lágot látott, a csehszlovákiai magya­rokkal foglalkozó publikációkat gyűj­­tené össze. 3) Nemzetiségi irat- és le­véltár. Az alapítók elképzelései szerint az NDC gyűjtené össze a csehszlo­vákiai magyar társadalmi, kulturális és politikai szervezetek legfontosabb ira­tait és dokumentumait, jelentős cseh­szlovákiai magyar írók, művészek, kö­zéleti személyiségek leveleit, kézirata­it stb. 4) Közszolgálat. Az NDC be­kapcsolódna olyan kutatási progra­mok megvalósításába vagy megszer­vezésébe, amelyekre a kisebbségi társadalomban igény mutatkozik. 5) Az eredmények közzététele. Az NDC évkönyvben vagy saját folyóiratában szigorúan csak a tényekre szorítkoz­va - tehát a kommentárokat mellőz­ve - rendszeresen közzétenné elem­zéseit és feldolgozott adatait, hogy e­­lősegítse a kisebbségi társadalom ku­tatóinak munkáját, illetve megbízható információkat nyújtson politikai moz­galmainknak, képviselőinknek és a közigazgatásban tevékenykedőknek. Varga Sándor bizakodóan szólt ar­ról, hogy az NDC működéséhez szük­séges induló tőkét hamarosan elő le­het teremteni részben közadakozás­ból, de főképpen a célirányos adó­­kedvezmények jóvoltából. Csuka Gyula genetikus volt a har­madik előadó. Rövid korreferátumá­ban egy Szencen felállítandó szótár­könyvtár terveiről beszélt. Csuka Gyula szerint nagy segítséget jelente­ne, ha egy helyen megtalálhatók vol­nának azok a szakszótárak (főleg a szlovák—magyar, cseh-magyar szótárak), amelyek az elmúlt évtize­dekben láttak napvilágot, s ma már a legnagyobb könyvtárakban is csak nehezen hozzáférhetőek. Egy kisebb­ségi szótárkönyvtár nagyban hozzá­járulhatna a magyarra fordítandó tan­könyvek és szakkönyvek színvonalá­nak emeléséhez. A közgyűlés megvitatta és elfogad­ta a CSMTT ezévi munkatervét is. A társaság állandó feladatának tartja, hogy jól működő regionális csoporto­kat hozzon létre (eddig csupán csal­lóközi tagozat hallatott magáról, de szerveződik a komáromi és a kassai tagozat is); szorgalmazni fogja nép­főiskolák szervezését; rendszeresen tájékoztatni kívánja a magyar tannyel­vű gimnáziumok és szakközépiskolák diákjait az egyetemi továbbtanulás feltételeiről és lehetőségeiről; a Társa­ság képviselői résztvesznek a nyári művelődési táborokban rendezett vi­tafórumokon és kerekasztal-beszél­­getéseken. A CSMTT újonnan megválasztott vá­lasztmánya az idén 3 nagyobb akciót készít elő. 1991. június 1-én szeminá­riumot rendez a posztgraduális képzés megváltozott lehetőségeiről és egy ma­gyar felsőfokú oktatási intézmény lét­rehozásának feltételeiről. Szeptember­ben Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából emlékülést tart a Társaság, decemberben pedig egy tanácskozáson Dél-Szlovákia egészségügyi helyzetét és a csehszlo­vákiai magyarság demográfiai sajátos­ságait vitatja meg. A CSMTT szeretné felkarolni a középiskolai és egyetemi diákszakköröket, illetve szakmai klubo­kat, s együtt kíván működni a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetségé­vel is. Értesüléseim szerint a Társaság­ban kollektív tagságot kíván vállalni a Trifid amatőrcsillagász-szervezet, a­­melynek tevékenységéről néhány hete tudósítottam az olvasókat. A Csehszlo­vákiai Magyar Tudományos Társaság távlati tervei között szerepel egy ma­gyar nyelvű ismeretterjesztő folyóirat létrehozása és magyar nyelvű szak­könyvek és ismeretterjesztő művek ki­adása is. LACZA TIHAMÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom