A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-12-28 / 52. szám
Látogatás PALL ANTAL fazekasmesternél Erdély Hargita megyéjében nagyon sok látnivaló vár a messziről érkezett turistára. Nem csak a városban érdemes megállni; szinte minden falu, település tartogat valamit az érdeklődő számára. Ha ozekudvarhelytől észak felé vesszük az irányt, kanyargós emelkedőn, gyümölcsösök között a Kaloda-tetőre jutunk. Itt érdemes néhány percre megállni a körös-körül kínálkozó pompás kilátásért. Majd lombhullató erdőkkel szegélyezett lejtőn egy nagyközségbe, Korondra érkezünk. Szomjunkat mindjárt a falu első házainál a „csörgés kút” ízletes borvizével olthatjuk. Korond figyelemre méltó település, a megye egyik legismertebb fazekasközpontja. A falu lakosságának javarésze ma is korongolással, edényfestéssel és a kész áruértékesítésével foglalkozik. A népi fazekasság nagyhírű központja ez a falu. A művészi adottság, a teremtő erő, a hágyományos formakincs továbbfejlesztésével igazi műremeket képes alkotni. Aki először látja, annak nagy élmény végignézni, ahogy a sebes forgásé korongon a formátlan rögből pillanatok alatt kiemelkedik a nemes vonalú nyerskerámia. Én mindezt a korondi fazekasmester, Páll Antal kézügyességéből láthattam. Nem kisebb élményt jelentett az sem, ahogy felesége festette a hagyományos virágos, pávás motívumokat a dísztányérokra, vázákra, kancsókra, poharakra. Páll Antal családja korongolásból él, éppen ezért elszántan gyűjti is a régi, hagyományos motívumokat bemutató kerámiát. Lakásuk kész erdélyi csoda, felér egy múzeummal is. Minden szegletében egy-egy faragott, festett bútor, cserép látható. Korond virágdíszes zöld. barna, kék színű kerámiájával vált világhírűvé. A falu azok közé - világviszonylatban is ritka - helységek közé tartozik, amelyekben még ma is él a taplófeldolgozás. A lombos fákon termő bükkfa- és nyírfataplógombát kérgétől megtisztítják, szeletekre hasítják. A szeleteket a toplászok nyújtják, szükség szerint puhítják, és így alakítják ki a szükséges formát. Esetenként festik és mintázzák is az anyagot. Sapkát, táskát, díszeket, könyvjelzőt készítenek belőle. Álljunk meg rövid sétára a falu temetőjében is, ahol a kopjafás síremlékek változatos formáiban gyönyörködhetünk. Gy. KÁNTOR MÁRIA Fotó: Gyökeres György 4
