A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-21 / 38. szám
••• A kisvárosban, Somorján, gyorsan terjed a hír. Előbb csak azt beszélték, hogy a gyorstisztítót áthelyezik a mosodába, majd azt, hogy a pedikűrösnek felmondanak, úgyis nyugdíjas, ettől még nem lesz munkanélküli, a kozmetikát pedig megszüntetik, mert nem gazdaságos, helyén bisztrót nyitnak. Akik a híreket terjesztették egyben kommentálták is: Hát már mindent lehet ebben a fene nagy demokráciában? Ezt is csak férfi találhatta ki! Nincs még elég kocsma? „Szomjas" valaki, hogy féldecit akar mérni ? Minek oda bisztró, hiszen a pecsenyesütő ott van ötven méterre, a gofriárus meg alig húszra. A Sárgarigó vendéglő sincs messzebb száz méternél. Különben is, bisztrónak megteszi az, amelyik az áruház sarkán üzemel. Ha valaki jobb vendéglősnek érzi magát, mint a mostani bérlője, hát vállalja el azt, javítsa meg a kínálatot, gondoskodjék arról, hogy negyedegyre ne fogyjon el a készétel... És így tovább. A piacon, a hentesnél, az újságosbódé előtt ilyen s hasonló érvek csaptak össze. Hittem is, nem is a mendemondát. Tudom, napjainkban a változások korát éljük és ezeknek a változásoknak én is drukkolok. De a társadalmi szerkezetváltás nem jelenthet visszafejlődést. A pedikűr és a kozmetika megszüntetése pedig az lenne. Végül is azért vettem tollat a kezembe, mert amikor ruhát szándékoztam beadni a gyorstisztítóba, zárva találtam. Helyét éppen akkor alakították át bizományi bolttá. Ennek a fele sem tréfa. Jobb lesz megkérdezni a szolgáltató vállalat igazgatóját, mert ezek az üzemágak hozzá tartoznak, hogy mi igaz a mendemondából. Álláspontja közreadásával remélem, hogy sok hiábavaló szóbeszédnek sikerül elejét vennem. — A valóság, mire kijut a városba, valahogy mindig elferdül — sóhajt egy nagyot Berceli Pál, a Somorjai Szolgáltató Vállalat igazgatója. — Egy azonban biztos, a kozmetika, a pedikűr és a borbély veszteséges üzemágak. Vállalatunknak vannak nyereséges részlegei is, és azok bizony fellázadtak, s hadd teszem mindjárt hozzá, hogy joggal, amiért az ő nyereségükből tartottuk fenn a veszteséges üzemegységeket. Alig néhány héttel ezelőtt három részre szakadt a járási szolgáltató vállalat, július elsejétől a somorjai önálló vállalatként működik. Akkor leültünk a mesterekkel s megbeszéltük a közös jövőt. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha mindenki abból gazdálkodik, amit megtermel. Ha több nyereséget termel, akkor nagyobb a részesedése, ha veszteséges, akkor megszűnik. Tartsa e! magát minden szakma a saját erejéből. — Szóval mégis megszüntetik a kozmetikát és a pedikürt? — Nem, ez így nem igaz. Nem akarunk senkit elbocsájtani. Például a nagymagyari virágüzlet is, amely szin, k°Z' i^r,iV év : " a^r'- [enne új helye rcrcr TALÁLHATTA tén a vállalatunké, veszteséges volt. De már csak volt, mert a virághoz textiláru árusítását társítottuk, ágyneműt, divatos ruhákat, trikókat, és így már nem veszteséges az a bolt, hanem nyereséges. De ha az ott dolgozó nem vállalta volna ezt a munkát, akkor... ez a piacgazdaság ... Tehát a két kozmetikusnak és a pedikűrösnek is lépnie kell. Nagy az a terület, ha a kozmetikusok összehúzódnának, máris kevesebb lenne a költség. Vagy kevesebb bért kapnának, vagy az áraikat megemelnénk. De sem a bércsökkentés, sem az áremelés nem járható út. Marad a terület csökkentése. Mondjuk összeköltözhetnének a pedikűrössel, vagy a fotórészleggel, vagy menjenek ki az átadás előtt álló szolgáltató házba. Ott lesz fodrászat is és úgy tudom a kozmetika és a fodrászat jól megél együtt. Azt az új helyet esetleg bérbe is adnánk nekik, ha önállósodni akarnak. Mert én azt is hallottam, hogy ök önállóan akarnak dolgozni, tőlünk csak a helyiséget bérelnék. Járt már ön kozmetikusnál? Marczi Margit pedikűrös: Nem, vagy csak nehezen találnának ránk a faluról jövők és fájós lábbal nehéz a nagy házak között keresgélni. Szeretnénk bérlőként is itt maradni — Nem, miért? — Azért, mert gondolom, csak a szakma ismeretének teljes hiánya mondathatja önnel ezt a három feltételt. A fotórészleg sötét, a pedikűrös helyiségében csupán állva férnének el a vendégek. Azt pedig ön sem gondolhatja komolyan, hogy bérbe vesznek egy még be sem fejezett, nem kozmetikai szalon céljaira épített, szokatlan helyen, lakótelepen és nem a városközpontban levő helyiséget. — Ez az ö dolguk. Az enyém pedig az, hogy a vállalat egyetlen üzemrészlege sem lehet veszteséges. Nem kényszerítjük őket arra, hogy beadják a felmondásukat, de nyereségessé tételhez ragaszkodunk. Majd ha bérbeadásról tárgyalunk, a vállalat prosperitását kötelességem szem előtt tartani, és mi szabjuk meg a bérbeadás feltételeit. Az előbb felsorolt három variáció helyett el tudok képzelni egy negyediket vagy ötödiket is. Amit eddig a kozmetikusoknak felkínáltunk, az csak a lehetséges megoldások egyike. Részlegük nyereségessé tételéhez elsősorban tőlük várom a javaslatokat. Ök ismerik szakmájuk lehetőségeit. — Elzárkózik a vállalat az elől, hogy azokat a helyiségeket adja bérbe kozmetika és pedikűr céljára, ahol most is ez a két szolgáltatás folyik? — Nem. Csak a nyereségessé tételhez ragaszkodunk. A városi nemzeti bizottság helyi gazdálkodási osztályának vezetőjét, Móricz Rozália mérnököt is felkerestem ez ügyben. — Megszüntetik-e a kozmetikát? Milyen a tanács hozzáállása? — Önálló vállalatról van szó, ami nem nyereséges, azt természetesen megszüntetik, illetve magánkézbe adják. A bérbeadás a 35/1990-es hirdetmény értelmében vagy a megegyezés szerinti árban történhet, vagy 165 korona négyzetméterenként évente, plusz a szolgáltatások dija. Ebbe nincs beleszólásunk. Az viszont tény, hogy kozmetikára és pedikűrre szükség van a városban, a tanács nem hagyná jóvá a megszüntetésüket. S most szóljanak azok, akiket mindez a legjobban érint: — Amikor az elmúlt gazdasági évet lezártuk, még senki sem mondta, hogy veszteségesek vagyunk. — Mondja Sánka Mária kozmetikus. — Ennek ellenére, már kora tavasszal önállósodni akartunk. Akkor azt mondták, hogy várjuk meg a vállalkozói törvényt. Megvártuk. Ismét szóltunk az üzem vezetőségének, hogy számítsák ki a bérleti díjat, kaptunk is egy számvetést, de akkor megint valaki az igazgatóságról azt a tanácsot adta, hogy várjuk meg, amíg a somorjai részleg önálló vállalattá alakul, mert akkor kevesebb rezsiköltséget számítanak a bérleti díjra. Nagyon megbántuk már, hogy hallgattunk erre a tanácsra. Ha akkor nem tétovázunk, mára vígan üzemelne a kozmetikai szalon, fizetnénk a bérleti díjat, ahogy a pneuszervizes is fizeti Ö nem gondolkodott, hanem cselekedett. — Eltartana az a szalon két kozmetikust? — Biztosan. A kolléganőmmel már 4
