A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
Az Erdélyi János Népfőiskola 1990. április 9-én Nagykaposon megalakult az Erdélyi János Népfőiskola. A közművelődés eme Európa-szerte ismert intézményformájának a létrejötte városunkban következmény és elrugaszkodási pont egyszerre. A múlt figyelmeztet és kötelez, a jövő pedig munkára szólít; a mának soha vissza nem térő lehetősége, hogy felkészítsük környékünk falvainak tehetséges fiataljait a megváltozott körülményekhez való igazodásra, az érvényesülésre. Nagykapos és vidéke a gazdasági és kulturális romlás lejtőjén süllyed egyre alá. Az utóbbi fél évszázad történelme úgy alakult, hogy az egykor szilárd faluközösségek napjainkban a széthullás stádiumában leledzenek. Falvaink egykori összetartó ereje (egyházi élet, népnevelés, községi társulatok, alulról építkező községi elöljáróság) megszűntek, azaz erőszakkal megszüntették, s helyükbe semmi sem lépett. Mindezek következményeként ijesztően megnőtt az elvándorlás falvainkból. E folyamat sürgős megállítására vállalkozik tehát népfőiskolánk; meggyőződésünk, hogy csak a kiművelt emberfők sokasága fordíthatja jobbra sorsunkat, az értelem és erkölcs természetes egységében kell keresnünk a gyógyírt társadalmunk pusztító bajaira. Nevelni és tanítani akarunk, de nem a tudományok csúcsait megcélozva, hanem a tapasztalásokból kiinduló felfedező utakra kísérni minden bátor vállalkozót és közösséget. Az öntudatuktól és hitüktől megfosztott egyének helyébe magabiztos alkotó közösségeket akarunk léptetni, ehhez keressük még magunk is a formát és módszereket — jóindulatú segítségre várva. A hagyományos népfőiskolái formák (egyszeri, vagy időszakos előadásoktól a bentlakásos képzésig) mellett segíteni kívánjuk a helyi önkormányzatok kialakítását, egyesületek és társaságok létrejöttét, vállalkozók és menedzserek képzését, pedagógusok továbbképzését és mindent, ami szellemi és anyagi fölemelkedésünkhöz hozzájárulhat. Alapítványt akarunk létrehozni, melynek kamataiból templomok, bölcsődék, óvodák és iskolák építését illetve korszerűsítését támogatnánk. Megfelelő tapasztalatok és anyagi eszközök híján fordulunk minden jószándékú és segíteni akaró személyhez, intézményhez és közösséghez, hogy támogassák kezdeményezésünket, adják át tapasztalataikat, ajánlják fel nélkülözhető eszközeiket, melyeket népünk szolgálatába kívánunk állítani. Alapító tagok: Bodnár Lajos nyugdíjas, Fuksz Sándor mérnök. Géczi Lajos ny. tanár, Kozsár Miklós mérnök, Spontákné Puhalla Margit tanítónő, Varga László mérnök. Tiszteletbeli alapító tagok: Czine Mihály egy. tanár, Budapest; T. Erdélyi Ilona, néprajzkutató; Erdélyi Zsuzsanna irodalomtörténész; Barna Gábor néprajzkutató, Budapest; Dobos László író, Pozsony; Mészáros András filozófus, Pozsony; Mihályi Molnár László tanár, Szepsi; Gábor Bertalan kát. lelkész, Nagykapos; Ezsterhay Zsigmond v. népfőiskolás. Címünk: Ing. Fuksz Sándor Sidl. POH bl. 27 079 01 Veľké Kapušany FUKSZ SÁNDOR mérnök Légi tűzoltók — Madarász 1989 len volt. A hozzáértés, a felszerelés hiánya, az oltás közben kialakult pánikhelyzet, a fejetlenség volt az oka, hogy még a legkisebb tűz is, amelynek eloltása ma gyerekjáték lenne csupán, régen olykor az egész falut elhamvasztó tűzvésszé fajulhatott. Tejfalun a legrégibb tüzeset, amelyre az öregek vissza tudnak emlékezni, 1859 tavaszán sújtotta a községet. A tűz a falu közepén, a rabbi házában ütött ki. ,A rabbi cselédlánya este hátra ment az istállóba lúdakat tömni, és ahogy az egyiket a ketrecből kiemelte, az a szárnyával elütötte az égő gyertyát, amitől a szalma meggyulladt. A lány, ahelyett, hogy leöntötte volna vízzel az égő szalmát, elszaladt. hogy gazdáját a veszélyről értesítse. Nagy szél fújt, s míg a lány odajárt, lángra lobbant az egész épület. A tűz végigszaladt a napkeleti sor házain egészen az alsó faluvégig, átcsapott a napnyugati sorra is és néhány ház kivételével azt a sort is elhamvasztotta, sőt az alsó faluvégi kis utca házai is mind leégtek ..." Horváth Dezső tanító lelkes munkájának köszönhetően 1884-ben megalakult a Tejfalusi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1889-ig felszerelték a tűzoltó századot a kornak megfelelő eszközökkel, létrákkal, kéziszerszámokkal, szivattyúkocsival, s a körzetben alakult kisebb egyesületek kezdetben a tejfalusinak alosztályai, szakaszai voltak. Az 1899-ig vezetett jegyzőkönyvben sok-sok érdekes adat olvasható az egyesület tevékenységéről. Tűzoltószer, szivattyú kocsi... Centenárium. Száz esztendő nagy idő. körülbelül három emberöltő, de még egy szűkebb közösség, egy falu életében is hosszú időszaknak számit. Az utóbbi száz évben két nagy világégés is volt, a kisebb-nagyobb helyi tüzeket nem számítva. Időközben Somorjához csatolták Tejfalut, Csölösztőt, Királyfiát. Búcsúházát... Somorja városában már 1877-ben megalakult a tűzoltó egyesület, s néhány esztendő leforgása alatt a Felső-Csallóköz községeiben gomba módra szaporodtak az önkéntes egyesületek Somorja közvetlen szomszédságában, de Vajkán, Pákán, Nagylégen és másutt is. Nagy szükség volt erre, hiszen ebben az időben még főként náddal vagy zsúppal fedett házak voltak a Csallóközben. így az egyik legnagyobb elemi csapást — az árvizek mellett — a tűzvész okozta. Leküzdésében a képzetlen lakosság sokszor tehetet-Tavaly ősszel Tejfalun centenáriumi ünnepséget rendeztek a somorjai, a helybéli és a környék falvainak t tűzoltó egyesületei. Felvonultatták a régi szivattyúkocsikat, amelyek ma már ritkaságszámba mennek. Ezt a tejfalusi futballpályán a mai technika bemutatása és a csapatok versenye követte. Igaz, hogy a Somorjai Honismereti Házban kiállították a környék néhány, tűzoltással kapcsolatos tárgyi emlékét, a 1976 óta a múzeum állandó kiállításán láthatjuk e töredékesnek mondható gyűjteményt. Igen fontos lenne, ha a kisebb falvakban is igyekeznének felkutatni és megőrizni a még meglévő régi tárgyakat, dokumentumokat. A huszonnegyedik órában vagyunk! A Tejfalusi Önkéntes Tűzoltó Egyesület történetét dicséretes módon Bódis Ferenc, nyugalmazott igazgató tanító dolgozta fel egy közel húszoldalas munkában. Köszönet jár érte. SZAMÁK MIHÁLY Fotó: a szerző 8
