A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-09 / 6. szám
LOJ KÖNYV HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveiről Tudományos munka ritkán tűnik el olyan gyorsasággal a könyvesboltok polcairól, mint Püspöki Nagy Péter A Csallóköz neveiről cimű, tavaly ősszel megjelent könyve. Aki megvette és elolvasta ezt a monográfiát, az természetesnek érzi a sikert. A tudományos kutatással foglalkozók a benne felsorolt konkrét adatokat és az objektiv értékelési módot értékelhetik a leginkább, ugyanakkor a nem szakmabeliek számára is érdekes ismeretterjesztő olvasmány. Püspöki Nagy Péter a tőle megszokott alapossággal kutatta fel a Duna folyó legnagyobb szigetének megnevezését tartalmazó okleveleket, írott emlékeket, valamint a sziget nevének eredetével foglalkozó munkákat, hogy azután mintegy szintézisként, kimondhassa véleményét a vitatott kérdéskört illetően. Minthogy az eddig megjelent összes tudományos munkát ismerteti, ezenfelül kiegészíti a saját kutatási eredményeivel, felismeréseivel — igy az adott kérdéskör legátfogóbb, legteljesebb értékű munkáját ajánlhatom az olvasók figyelmébe. A könyvből megtudhatjuk, hogy a Csallóköz név első írásos említése az 1250-es évekig nyúlik vissza, s hogy a latin írásbeliség idejéből a magyar megnevezést a különböző okmányokban 12 alakváltozatban rögzítették. így a Choloukuz-től a Charlokez-ig széles kínálatból válogathattak a névmagyarázó nyelvészek. A Csallóköz név 42 értelmezését ismerteti a szerző. Ő maga azon a véleményen van, hogy „a Duna fő ágának és a szigetnek a neve a Csurla nemzetség nevéből ered." A magyar elnevezéssel egyidöben latin neve is volt a szigetnek, ráadásul nem is egy, hanem hat. Ez annál is érdekesebb, mert a névadás e módja nem a helyi szokásokon alapuló egyezményes jelölésre utal, hanem arra, hogy e megnevezések „tudós" alkotások voltak. E nevek elemzése betekintést nyújt az egyes korok névadó szokásaiba. Szintén régi keletű a sziget máig élő ősi német neve, a Schütt vagy Schüttinsel, amit a korai okiratok Schutt, illetve Shut alakban rögzítettek. Az első alkalmi szlovák megnevezése, a Ssuthy is ebből eredeztethető. Az első állandósult szlovák név azonban csak a múlt századból származik, Bernolák Antal közvetítésével „Calokez" formában került be a szlovák köztudatba. A Žitný ostrov megnevezés az 1907-es évtől datálódik. A történelmi áttekintés után egy érdekes (?) jelenségre hívja fel Püspöki Nagy Péter az olvasó figyelmét: 1958-tól kezdődően a Duna két ága által ölelt legnagyobb sziget megnevezése eltűnt a szlovák földrajzi nevek hivatalos jegyzékéről, letűnt a csehszlovák térképekről. Miért? Erénye a szerzőnek, hogy a névtudományi kutatási eredményeket és a nyelvtörténeti feltevéseket történelmi tényekkel támasztotta alá, s az állításait bizonyító oklevelek, térképabroszok fényképmásolatát is közzé tette. Ezáltal is hitelesebb, érdekesebb, színesebb könyvet adott az olvasó kezébe. Csanaky Eleonóra KIÁLLÍTÁS Törékeny szépség A pozsonyi vár egyik kiállít ót érmében március végéig látható Az üvegkészítés története Szlovákia területén cimű érdekes, tanulságos kiállítás. Az ősember felfűzött tarka üveggyöngyeitől kezdve, a pozsonyi vár üvegablakainak töredékein, a középkori búcsújárók üvegkancsócskáin kívül megcsodálhatjuk a színes pincetok-palackok eredeti festését, a Vörös Rákgyógyszertár orvosságtároló fioláit, valamint a régi várakban, kastélyokban használt és megmaradt gyönyörű pohárkészleteket. Szlovákia területén a középkorban különösen a fejlett bányavárosok (Körmöcbánya, Selmecbánya) közelében alakultak üveghuták pl. Sklené Teplicén, Sklenón, stb. De már a 16. századból levéltári adataink vannak arról is, hogy Bártfa városa finom üvegtárgyakat szállított Lengyelországba. Bánfától nem messze Richvaldon híres műhely működött, ugyancsak itt, a keleti részen, Lucsatin és Alsómecenzéf hutáit is emlegetik az okiratok. A török hódoltság korában különösen Pozsony környékén lendült fel az üvegipar. Ennek egyik kezdeményezője gróf Pállfy Pál Vöröskö ura volt, aki több hutát építtetett Nagyszombat környékén és az itt készült zöld színű üvegpoharakat, kanosokat a vöröskői várban használták. Ezt a vár területén végzett régészeti ásatások alkalmából előkerült üvegtöredékek is bizonyítják. Ezekből a hutákból látták el a vár híres gyógyszertárát üvegfiolákkal és egyéb tároló edényekkel, de a pozsonyi gyógyszertárakba is jutott belőlük. Kokaván már 1818-ban ismerték az üvegcsiszolás technikáját és e csiszolt, drága poharakat egyéni megrendelésre a főúri kastélyok számára készítették. Zlatnón 1849- ben Pantocska Bálint feltalálta az üveg ezüstözésének módját és ezek a szivárvány színeiben tündöklő üvegkancsók a bécsi világkiállításon díjat nyertek. A múlt század végén Zayugrócon működött a legkorszerűbb üveghuta. Ennek egyik tervezője a liptói születésű Sovánka István volt, aki eredetileg szobrásznak tanult, de szerencsére megmaradt az üvegformálás mellett. Munkáival nemcsak itthon, hanem a századeleji nagy iparművészeti világkiállításokon is számottevő sikereket ért el. Maratással készült, élénksárga szecessziós vázái ennek a kiállításnak is a legféltettebb kincsei. Az üvegkészités történetéről korok szerint átfogó képet kapunk, sőt a terem végén az üvegfúvás és csiszolás eredeti eszközeivel is megismerkedhetünk. Mindehhez még egy Ízléses, jó papírra nyomott, képekkel illusztrált katalógus is rendelkezésünkre áll. Véleményem szerint érdemes egy-egy órát elidőzni a törékeny szépségek gyönyörű birodalmában. (ozsvald) FOLYÓIRAT Az Alexandriai Könyvtár föltámasztása Ki ne hallott volna az ókor egyik kiemelkedő csodájáról, az alexandriai Múzsák Csarnokáról, a kultúra és a tudomány „szentélyéről", amelynek szerves része volt az Alexandriai Könyvtár. Alexandriát, e dicső múltú egyiptomi várost, mint tudjuk, a győzedelmes macedón-görög király és hadvezér, világhódító Nagy Sándor alapította időszámitásunk előtt 332-ben. A világhódító nevét őrző város kiemelkedő szerepet játszott az emberiség történetében, kulturális felemelkedésében. Olvastuk, hogy a hadvezér nemcsak a harcmezökön öregbítette hírnevét, hanem a tudományoknak, művészeteknek pártfogolásában is. Egyik legkedvesebb olvasmánya éppen Homérosz örökéletű költeménye volt. Neki köszönhető az ókori világ hét csodájának egyike, az alexandriai Fárosz, a világ első világítótornya. A múzeumot és könyvtárat azonban a macedón birodalom széthullása után Nagy Sándor egyiptomi helytartója, később királya I. Ptolemaiosz Szotér alapította i. e. 295-ben. A könyvtár igazgatásával a király Démétrioszt, Arisztotelész tanítványát bízta meg, aki méltó gondozója, gyarapítója volt az egyre híresebbé váló könyvtárnak. A Ptolemaiosz-dinasztia királyai lelkesen támogatták a könyvtár ügyét. III. Ptolemaiosz például az ókori világ minden részéből, még Indiából is igyekezett könyveket, illetve papirusztekercseket beszerezni, igy a könyvtár idők múltával folyton gyarapodott s többmillió tekercset őrzött. „Idők múltával azonban — írja Tevan Andor A könyv évezredes útja című könyvében — tragikus korszak virradt rá. Időszámításunk előtt 43-ban egy lázadás alkalmával kigyulladt. De még e végzetteljes tűz után is sok értékes könyv megmaradt. Később a megmentett könyvek nagy része is elpusztult. Egy felkelés alkalmával, 389-ben a keresztények, mint eretnekséget hirdető irodalmat, mintegy százezer kötetet égettek el." Mind a rómaiak, mind a keresztények, mind az arabok igyekeztek elpusztítani a könyvtárat, s ez végül sikerült is, mert nyomtalanul eltüntették a föld színéről. Most arról tudósít a világ sajtója, hogy az UNESCO kezdeményezésére föltámasztják hamvaiból a Múzsák Csarnokát és a könyvtárat, az ókor egyik legjelentősebb intézményét. A könyvtár mintegy hatvan-hetvenezer négyzetméter alapterületű lesz és négymillió kötetével kiemelkedő szerepet játszik majd a világ kulturális életében. Különösen a ritka régi könyvek, papirusztekercsek, pergamenek segítik a tudós-búvárkodókat. A művelődési központot egy norvég építészeti társaság hozza tető alá, három norvég, egy amerikai és egy osztrák építész vezetésével. A mintegy 160 millió dollárba kerülő épületkomplexumot 19^5 nyarán szeretnék fölszentelni.-Dénes-Arcok Erdélyből FOTÓ: MÉRY GÁBOR 9
