A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-07 / 41. szám
Petro Ilona Élet a hegy lábánál 1974 — a folklórcsoport amely a lakodalmast bemutatta Névadó ünnepség a hetvenes évek végén — Valamikor Krasznahorkáig, Hárskútig volt itt rétje az Andrássy grófi családnak. Innen a falunév eredete: Hosszúrét — mondja a faluban valaki, mintha Mikszáth egyik legismertebb regényének (Különös házasság) a lapjairól lépett volna elém. Festői szépségű tájban fekszik a község. A Csermosnya patak völgyében. Dombok ékesítik, hegyek koszorúzzák, s közelében az egyik nagyon szabályos dombon Krasznahorka vára rakott fészket. A kis, alig 687 lelket számláló falu valamennyi udvaráról rálátni, s ahányszor csak ráesik a pillantás, annyiszor idézi a múltat a látvány. Hosszúrét (Dlhá Lúka) hajdan a büszke vár tartozéka volt. így került az Andrássyak kezébe. A grófi családnak kastélya van a faluban. Andrássy Dénes született benne. Ő emeltetett mauzóleumot a feleségének Krasznahorkaváralján. Vadaskertje is volt itt az Andrássy családnak, meg sok cselédje. A második világháború végéig tartotta magát az uradalom. A falusiak a grófi birtokból vásároltak maguknak földet. Aztán az időben parasztfaluvá lett Hosszúrét. Déli részén emelkedik a község fölé a Pálkö. Alatta van a Buzgó, barlanggal, feljebb kőbányával, s Jólésznél mutatja magát a vidéknek a Lánykő, amely úgy kapta a nevét, hogy egy lány az üldözői elől menekülve leugrott onnan a mélységbe. Azt őrizte meg az emlékezet, hogy a Buzgóból valamikor olyan mennyiségű viz tört ki, hogy elvitte a falut. Csak a Parton maradt meg néhány ház. Az emberek követ görgettek a Buzgó nyitásába, úgy próbálták útját állni a víznek. Barlangkutatók színes folyadékot öntöttek a vízbe, amelyet a távolesö gombaszögi forrás vizében láttak viszont. A hatvanas évek elején fedezték fel a barlangot, de a közönség számára még mindig nem nyitották meg. Azt tartják róla, hogy nagyon mély tó van benne, egyszer francia búvárok megpróbáltak leereszkedni a fenekére sikertelenül. Állítólag ebben a barlangban van Közép-Európa legnagyobb sztalagmit oszlopa. A hosszúrétiek évről évre a barlangnál ünnepük meg május 9-ét szalonnasütéssel, tábortűzzel egybekötve. Két éve prágai főiskolások is elszállásoltak a falu 1 —4. osztályos magyar általános iskolájában. Innen jártak fel a hegyre. Innen indultak el a Tájékozódási Futó Világbajnokság versenyzői is több mint húsz ország képviseletében. Egyik céltól a másikat iránytű segítségével kellett elérniük. A versenyzők megfordultak a faluban, vásároltak a boltjában, mosakodtak a patak vizében, mert rettenetesen nagy zuhé is volt, bőrig áztak. — Még anya is meghívott egy versenyzőt meleg teára — mondja Ulbrikné Petra Ilona az édesanyja házában. A járási nemzeti bizottság alkalmazottja. Most éppen anyasági szabadságon van tizenegy hónapos kisfiával. Férjhez menéséig, s egy ideig még utána is tagja volt a Csemadok rozsnyói alapszervezete Búzavirág tánccsoportjának. Férje a rozsnyói széntelep gépparkjának a vezetője. A kismama még mindig visszamenne táncolni a Búzavirágba, ha tehetné. Még egy évig lesz anyasági szabadságon. Maradna otthon tovább is, ha megengednék. Mert munkába járás mellett is el kell majd végeznie a gyerek körüli teendőket. Csak úgy sokkal fárasztóbb lesz és a gyerek is jobban megsínyli. Szerinte iskoláskoráig a gyerekével kellene lennie a kismamának. — Mig a nők nem jártak munkába, sokkal nyugodtabb gyerekek jöttek iskolába — szól közbe Petroné, az 1 —4. osztályos iskola igazgatója. Minden évben kirándulni mennek a tanulókkal és a szüleikkel, minden karácsonykor könyveket osztanak szét a gyerekek között, év végén meg majálist tartanak. A különböző versenyeken szereplő tanitvá-1978 — a női éneklőcsoport nyaikat is könyvvel jutalmazzák. Azokat is, akik továbbtanulnak Rozsnyón. Ha ünnepelnek valamit, minden tanulójukat szerepeltetik a műsorban. Iskola és óvoda időnként a hangoshiradóban közös műsort ad. Petra Vilmosné és a lánya egészen belemelegednek a beszélgetésbe. Felváltva hozzák tudomásomra a hosszúréti tudnivalókat. Közben persze a tizenegy hónapos Zolika is hallatja a hangját ide-oda tipegve a szépen bebútorozott ebédlőben. Petronénak két lánya van, mind a kettő férjnél, az idősebb a rozsnyói járásbíróság alkalmazottja, a férje szovjet-ukrajnai nemzetiségű. Elég jól tud már magyarul, és ez elsősorban Petroné hetvennyolc éves édesanyjának az érdeme. Nagyszerű „nyelvtanárnak" bizonyul, kitünően tanítja az unokavejét, pedig csak hat elemije van. Petroné házában az iskoláról esik a legtöbb szó. Kéttanerős, napközis nevelőnővel. A kétosztályos óvoda négytanerös. Sajnos, iskola, óvoda még mindig a régi épületben van. Állandósultak a javítási gondok. — A környéken már csak Hosszúréten van kis iskola, és még Krasznahorkaváralján — mondja Petra Vilmosné. — Úgy néz ki, hogy már meg is maradunk. Most is 200 ezer koronát kaptunk az épület külső javítására. Hamarosan cserépkályhákra cseréljük fel a vaskályhákat. Harminchét tanulónk van. Volt tanítványaim közül száznál többen érettségiztek, néhányan főiskolát is végeztek. A tizenhét éve özvegy Petra Vilmosné nagybalogi származású. Tragikus hirtelenséggel elhúnyt férjével együtt érettségiztem a bratislavai magyar pedagógiai gimnáziumban. Petroné 1962-től tanít Hosszúréten. 1981-től igazgatója az iskolának. Huszonhat éve él a faluban. Jól érzi magát a hosszúrétiek között. Nyíltak, becsületesek és szorgalmasak. A gyermekeikre sem lehet panasz. Ő maga is köztiszteletnek örvend. Ezt mindjárt tapasztalom, ahogy kilépünk az otthonából. Szép családi házak, gazdagon termő kertek mellett haladunk el. Nyár van, még tart a szünidő. Egyik-másik tanuló a Csermosnya patak vizében lubickol. A felnőttek dolgoznak, munkahelyükön tartózkodnak, az állami gazdaságban, amelynek itt udvara van. építkezésen, vasútnál, bányában, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben. A tüzoltószertáron gólyafészek. Közvetlen a kastélyból átalakított iskola és óvoda szomszédságában. A tanulók számontartják a gólyák érkezését. Tavasszal örömmel újságolják: — Tanító néni, megjöttek a gólyák! — Figyelik az életüket, mint ahogy a gólyák is a tanulókét, akik mint a legkiváncsiabb vénasszonyok, lesik, hogy mit visznek a csőrükben. A szarvasok és a vaddisznók is lejárnak a hegyről a falu határába. A tanulók számára ez is izgalmas esemény. A rókák is nem kívánatos vendégek időnként. Egyszer az igazgató néninek hét tyúkját tették tönkre. Két éve a vadászok farkasnyomot is láttak a Buzgónál. Mig nem szabályozták a Csermosnyát, a halászoknak is voltak fogásai. Pisztráng és más halfajta került a horgukra. Rákászás is folyt. Tavasszal a hegyen nagyon sok a hóvirág. Az is élmény a hosszúréti gyerekeknek. Tavasszal családostól mennek hóvirágot szedni. A hegyen virít a védett növények közé tartozó kakasmandikó, az itteniek nyelvén piros hóvirág. A rozsnyói magyar általános iskola Mandikó gyermekszínjátszó csoportjának innen a neve. A Szalai Jánosné házában is megfordulunk Petro Vilmosnéval. Átellenben lakodalomra készülnek, a tortát és a süteményt jó szívvel, vendégszerető készséggel megkóstoltatják velünk. Szalainé élete összefonódott a hagyományápoló kulturális munkával. 12
