A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-27 / 13. szám
A Bodrog jobbpartja Ladmóc látképe, háttérben a Tarbucka Bodrogközi és Ung vidéki barangolások A Zempléni szigethegység keleti pereme nem tartozik a szűkebb értelemben vett Bodrogközhöz, mégis szólni kell róla, tekintettel az egykori és jelenlegi területi hovatartozására. Ez a térség domborzatilag és geológiai értelemben nem egységes. Ladmóc (Ladmovce) határában a mészkő és dolomit uralkodik. Ezek a dombok a triász-korban alakultak ki, és a környező síkság süllyedése folyamán emelkedtek a felszínre a harmadkorban. A mészkő puha, mállékony kőzet, ezért a dombok felszíne karsztos, formákban gazdag. Jó táptalaja van itt a különféle növénynek, páratlanul szép és gazdag az itteni flóra. Kora tavasztól, amikor a leánykökörcsinek virítanak a sárgálló sombokrok közt, késő őszig, a méregölö sisakvirág megjelenéséig valóságos botanikus kert a környék. A csupasz, csak bokrokkal gyéren borított dombokról, csodálatos a kilátás a Zempléni szigethegység központi részei, a Bodrogközi, és Ung vidéki síkság felé. Sajnos, a táj szépségét erősen rontja a tervszerütlenül szétszórt mészköfejtés. A ladmóci mészkövet nemcsak égetik, hanem meszezik vele a síkság savanyú talajait, sőt puhasága ellenére burkolati kőnek is használják. Permi kőzet alkotja a Zemplén (Zemplín) környéki dombokat. Innen és a mészkövekből is, néhány, eddig kihasználatlan, kis hozamú, ásványi sókban gazdag forrás ered, amelyet csak a helyi lakosság és a turisták hasznosítanak. Zempléntől északkeletre van a Bodrog „forrása". Itt folyik össze a Latorca és az Ondava, a Bodrog alkotó-szülőfolyói. Az Ondava jobb partján, az összefolyástól nem messze északra, található Imreg (Brehov). 'Fölötte emelkedik a vulkáni eredetű imregi Nagyhegy. Bár magassága csak 272 méter, tetejéről mégis páratlan kilátás nyílik észak és kelet felé a síkságra, nyugatnak a Zempléni szigethegység északi lejtőire. A domboldalon egy igen ritka védett füféle, a sikárfű — egyedi lelőhelye található. A hegytől északra, annak folytatásaként az Avas elnyúlt gerince magasodik Szümyeg (Sirnik) és Garany (Hraň) fölé. BARANGOLÁSOK A Szőlőske és Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) között a Bodrogon átívelő híd előtt észak felé elágazó enyhén emelkedő úton jutunk el Ladmócra. Egyik oldalról a Bodrog, másikról hegyoldal szabja meg az irányt. A falu régebben a folyóhoz közelebb esett, ezt jelzi régi templomának romja is, de a gyakori áradások miatt a lakosság beljebb települt. A mészköégetők máglyái bevilágították egész Bodrogköz felé, ahol ma is azt mondják a másnapos gyomorra, hogy „Ég Lagmoc". Bár a hasonlat okságánál fogva kicsit sántít, de megőrizte az itt élők régi foglalkozását, akik szekerekre rakva a meszet az Alföldre is eljutottak portékájukkal. „Csillagos az ég, meszet vegyenek” — emlékeznek az öregek a mészárusok szólására. Más megélhetési forrásuk a köves talajon alig akadt volna. Még a legutóbbi időkben is fogyatkozik a lakosság a szomszédos Zemplénhez hasonlóan, mely valaha kelta és római telephely volt, sőt a bolgárok is birtokolták, amiről Béla király jegyzője Anonymus, majd az ő nyomán Vörösmarty is megemlékezett a Zalán futásában. Valóban a zempléni várispánság már I. István király alatt létrejött. Stratégiai jelentőségét a hegyközi átjáró és a túlparti bodrogvécsi őrhely révén a Bodrog mentén haladó utak ellenőrzése adta. 1299-ben mint mezővárost említik és 1666-ig itt tartották a megyegyűlést. Az egykori megyeháza ma is áll, raktár van benne. Az itt talált földvárat megerősítették, de jelentőségét veszítve elromosodott. Követőiből építtette Bethlen Gábor 1628-ban a régi gótikus alapokra a református templomot. A vár egyik tornya még a múlt században is állt (kb. 15 méter magas volt), de ezt is építkezésre használták fel. Az egykori földvár mintegy ötszáz átmérőjű sánca, melyet a Bodrog majdnem körbefolyt, ma is Az Imregi-hegy i Zemplén, a földvár látképe a Szélmalom elég magas. Az egyik átvágásnál két embernyire emelkedik ki a környezetből. Anonymus leírása szerint Árpád itt fogadta Zalán követeit. Bár ez több forrással nem hitelesíthető, az tény, hogy a vártól nem messze a Szélmalom-dombon az ötvenes években egy római-kori hamvasztásos temető közelében egy gazdag honfoglalás-korabeli sírra bukkantak. Egyesek állítása szerint Árpád apjának Álmosnak tetemét találták meg, amire a gazdag mellékletek és kardja alapján következtettek. A megtalált hét nyílvessző, mely rangjelző szerepű volt, ezt lefokozza. Az ásatás dokumentációjából és néhány leletéből kiállítást rendeztek be a nemzeti bizottság épületében. Zempléntől észak felé fordulva egy kanyart megtéve jutunk Imregre, mely fölött a Nagyhegyről szép időben akár Ungvárig, Királyhelmecig (Kráľovský Chlmec) és a kövesdi várig is ellátni. Ezzel egykori fontosságát is megmagyaráztuk. A hegy oldalában épült templom mellé települt a 18. században Radról a minorita kolostor, mely ma szociális intézmény. Itt bújtatták 1849 után az aradi vértanúk halálra keresett gyóntatópapját, akitől Haynau további titkokat szeretett volna megtudni. Ez a rejtek viszont nem adta ki titkát. A faluban éltek a múlt század végén Móricz Zsigmond szülei, s az író emlékezetes napokat töltött e tájon. A Csemadok helyi szervezete fő erejét az országos hírű folklórcsoport adja. 1985-ben 4
