A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-04-03 / 14. szám

SZIGORLATOK HAVON ÉS JÉGEN« Február utolsó harmadában tizenhar­madik alkalommal randevúztak a vi­lág legjobb egyetemista és főiskolás sportolói a téli sportokban, amióta megteremtődött a teljes egység a korábban egymással sokat vetélke­dő, s nemegyszer bizony sokat fele­­selgető főiskolai nemzetközi sport­­szervezetek között. A már korábban is rendszeres téli sporthetek elneve­zése — a nyáriakhoz hasonlóan — Universiade lett, és 1960-ban a fran­ciaországi Chamonix-ban rendezték az első játékokat ezen a néven. Ott, ahol annak idején — 1924-ben — az első téli olimpiát is rendezték. Kissé sajátos, de talán nem véletlen egybe­esés ez... Az egyetemista és főiskolás spor­tolók világraszóló erőpróbája egyéb­ként két szálon is kötődik az olimpiai eszméhez, a földkerekség legjelesebb sportrendezvényeinek mozgalmához. E kétévente rendezett versenysoro­zat szakmailag amolyan „kis olimpi­ának" felel meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy, vagy egymás­hoz közeli helyszíneken rendezik meg a téli sportágak zömének küzdelmeit. Ennél is fontosabb azonban a szándé­kok azonossága. Ha valahol, akkor éppen az Universiadén érvényes a Coubertin bárónak tulajdonított gon­dolat, miszerint nem a győzelem, nem az érmek sorsa, hanem a részvé­tel a fontos! Már csak azért is, mert az igazi ötkarikás játékokon ennek ellenkezője van meghonosodóban. A kisebb-nagyobb válsággócokkal s egyéb veszélyekkel terhelt korunk­ban nem is lehet fontosabb szerepe a versenyzők százait megmozgató nemzetközi sporttalálkozónak, mint közelíteni egymáshoz az eltérő kultú­rájú és politikai meggyőződéseiben sem mindig egyező fiatalokat. Ebből a nézőpontból az Universiade minden mástól eltérő jelentőséggel bír. Neve­zetesen azzal, hogy a jövő generáci­ójának számító fiatal sportolókat — akik a még későbbi nemzedék neve­lői lesznek — kölcsönös becsületre, tiszteletre, békés versengésre kész­tetik. Természetesen, mindemellett az Universiadék sportértéke is aligha vi­tatható. Igaz, a téli vagy a nyári olim­piákkal összevetve kevesebb a vér­beli ásznak számító klasszis és na­gyobbak a versenyzők közötti tudás­­különbségek; ám ez nem jelenti azt. A 15 km sífutásban a szovjet Vlagyi­mir Nyikityin nyert a Szmirnova-Szurajkin párosra, sífu­tásban Alekszandr Zavaljovra, Blanka Paulűra, az idei eredményeket tekint­ve Vlagyimir Nyikityinre, síugrásban Baldur Preimlre, Kaszaja Jukiora, Gari Napalkovra, alpesi sízésben Annie Famose-ra, Christian Neureutherre vagy akár Oľga Charvatovára vo­natkozik. Valamennyien sportáguk „nagyágyúi" voltak, s többen közülük ma is aktívak még. Alighanem a 13. téli Universiade versenysorozatának résztvevői közül is akadnak majd jó-Peter Jurko (középen), az olasz Alberto Nencetti (balról) és a svájci Guido Purtscher. az alpesi lesiklás győztesei A bolgár Peter Popangelov lett a műlesiklás győztese hogy a valóban neves sportolók kö­zül nem vesznek részt jónéhányan a főiskolások és egyetemisták játéka­in. Az Universiadék történetében la­pozgatva könnyen kiderül, hogy szin­te minden téli sportágban találni olyan versenyzőket, akik nemcsak a világ több kontinenséről érkezett di­áktársaik között, hanem ötkarikás vagy világbajnoksági viadalokon is szereztek érmet számaikban. Ez a megállapítás műkorcsolyában példá­ul Alain Calmat-ra, Ondrej Nepelára, páran, akik a fenti nagyokhoz hason­lóan, említést érdemlő eredmények­kel jelentkezhetnek majd a közeljö­vőben. Például hazánk egyik kitűnő sízöje: Peter Jurko, aki a férfiak alpe­si számaiban három aranyérmet is nyert! Hazánk ezúttal már harmadszor adott otthont az Universiade téli ver­senyeinek. Az előző két alkalommal, 1964-ben és 1973-ban, a Cseh Óriás­hegység síparadicsoma: Spindlerűv Mlyn volt a színhely, most a semmi­vel sem kevésbé elegáns Jasná és természetesen a Magas-Tátra, illetve a közeli környék jégstadionjai voltak a versenyek színhelyei. Primo Ne­­biolo, a FISU elnökének nyilafkozata szerint Csehszlovákia nem véletlenül kapta meg újólag a rendezés jogát. Az előző alkalmakkor közmegelége­désre sikerült az Universiadék meg­szervezése és zökkenőmentes lebo­nyolításának biztosítása, s hazánk sportolói — eredményeik révén — a főiskolai téli sporthatalomnak számí­tanak. Az idei versenyműsor króniká­jához tartozik még, hogy ezúttal négy sportág — alpesi sízés, északi szá­mok, műkorcsolya és jégkorong — összesen huszonhárom versenyszá­mában osztottak érmeket. A téli olimpiai sportágak közül a gyorskor­csolya, a bob, a szánkózás és a sílö­vészet nem szerepelt ezúttal a műso­ron; ugyanakkor voltak olyan ver­senyszámok — ugró csapatverseny, alpesi összetett — amelyben jövőre Calgaryben nem rendeznek majd küzdelmeket. A Csorba-tónál, a Jasná lesiklópá­­lyáin, a poprádi, az iglói (Spišská Pillanatkép a megnyitóról nová Ves) és a Liptovský Mikuláš i jégstadionokban rendezett küzdel­mekben, a végleges részvételi adatok szerint, 28 ország 575 sportolója (426 férfi és 149 nő) vett részt. A vezetők, kísérők, edzők és orvosok száma 336 volt, így összesen 911 hivatalos résztvevőt és kis híján 300 akkreditált újságírót, rádió- és tévé­kommentátort számláltak az idei tát­rai téli játékokon. Ez a szám egyéb­ként új Universiade-rekord, hiszen eddig a legtöbben két éve, az olasz-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom