A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-17 / 42. szám
ÉLETÉBŐL Kicsit foghíjas nézőtér előtt, teljes hangerővel zajlott a Melódia '86 egyik döntője Somorján (Šamorín), mégpedig a zenekarok számára rendezett. Kicsit izgatott, ezért olykor merev testtartású fiúk pengették a gitárt, ütötték a dobot. Hogy a lámpaláz milyen negatív hatással van az amatőr együttesek tagjaira, azt akkor láthattuk, amikor az eredményhirdetés után a győztesek ismét színpadra léptek. Második szereplésük tette indokolttá előkelő helyezésüket. Jó lenne, ha legközelebb egy előkoncerten mintegy bemelegíthetnének, bezenélhetnék magukat a zenekarok. szont az a tény is, hogy a szerzőpáros egymás gondolatait kiegészítve és továbbfejlesztve megteremtette azt az egységet, amely elengedhetetlen követelménye a jó szerzeménynek. Kár, hogy az egyes részletek kidolgozottsága némi kívánnivalót hagyott maga után. Míg gyakran hallottunk olyan szerzeményeket is, amelyek az agyoncsépelt és talán kimeríthetetlen témáról, a szerelemről szóltak, néhány szövegírót a mai kor problémái is foglalkoztattak, mint például Gazsi Sándor— Ruszinyák Árpád dalának esetében is. A „Csak a csend zenél" című szerzeményükkel a harmadik dijat szerezték meg. Kucsa András tolmácsolásában környezetünkről, rohanó életünkről hallottunk. A többi szerzemény, sajnos, nem érte el a megfelelő szintet, mondanivalójuk csak szavak egyszerű sorbaállítására engedett következtetni. A legnagyobb csalódást az előadói verseny jelentette. Ez a legrégibb kategória, a rendezvény keletkezése óta létezik. Az előadók java része már az előző évfolyamokban is bemutatkozott, több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb fogyatékosság a müsorválasztásban adódott. A versenyek utáni értékeléseken számtalanszor hangsúlyoztuk már, hogy a slágerlisták élén álló dalok tolmácsolása, egy közismert könnyűzenei felvétel előadása nem jelenthet sikert amatőr énekes számára. A müsorválasztás esetében a legfontosabb kritériumot az jelenti, hogy a kiszemelt dal mennyire felel meg az énekes egyéniségének, hangfekvésének. Nos, ezt a tanácsot nagyon sokan nem fogadták meg. Ennek köszönhetően háromszor hangzott el a „Nyár van" és az „Európa" című dal. (A döntőben kilenc énekes két-két dalt adott elő.) Magában ez a tény is csökkentette a fesztivál színvonalát, nem beszélve arról, hogy a legtöbb esetben az előbb már említett kritériumokkal sem birkóztak meg a versenyzők. A jövőben ezt a dramaturgiai kihágást esetleg versenyszabály-változtatással ki lehetne védeni. Elgondolkodtató az a tény is, hogy szükséges e két dalt énekelnie egy-egy versenyzőnek, hiszen tehetségét, előadói stílusát egy-egy dal tolmácsolása után is felmérheti a zsűri. Figyelembe véve viszont az igényességre való törekvést és azt, hogy az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a saját szerzemények tolmácsolása iránt, talán elérkezett az az idő, amikor ettől a kategóriától megválhatunk. Ez az érvelés alátámasztható a döntő műsoridejének nem éppen szerencsésnek mondható hosszúságával is. Ahhoz viszont, hogy a szerzői kategória színvonalasabb legyen egyértelműen szükséges a szakmai irányítás, mind a zenekarok, mind az előadók számára. Ez következetesen a szerzőkre is vonatkozik. A versenyzők továbbképzése a színvonal emelését jelentheti. Ehhez persze saját maguknak is hozzá kell járulniuk. Az elégedettség károsán hat tevékenységükre. Ha a hibák elhárítására kellő figyelmet szentelünk, ha biztosítjuk az adott lehetőségeken belül a színvonal emelését, a versenyek zökkenőmentes lebonyolítását és rendezését — ez esetben ezzel sem büszkélkedhetünk — a Melódia központi versenyének megszervezése után nem kell hogy hiányérzetünk legyen. Az országos rendezvények színvonalát összehasonlítva nem érezzük majd, hogy az amatőr táncdalénekeseink, zenekaraink és zeneszerzőink versenye az utolsó helyen áll. Kell-e nekünk „Melódia” ? Igen, csak nem jelenlegi formájában. PAPP SÁNDOR Minden embernek más az ízlése és más szempontok szerint dönt arról, hogy mi tetszik és mi nem. A bírálóbizottság a versenykiírás pontjai szerint zsűrizett. Hiányolom, hogy a bizottság egyetlen tagja sem zenész, nem zenekari tag „csak" zeneértö szakember. Jó lett volna olyan embert is felkérni a véleménymondásra, aki saját tapasztalatából is tudja, milyen dolog beat-(pop) együttesben játszani, dalt hangszerelni. Azt is el tudtam volna képzelni, hogy az esti műsorban fellépő magyarországi együttes, a 100 Folk Celsius egyik tagja is szavazzon a helyezések eldöntésénél. Az eredményhirdetés után felkértem a zsűri tagjait: Miskovics Lászlót, a Nová scéna magánénekesét. a zsűri elnökét; Szarka Viktort, az Opus Hanglemezgyártó Vállalat szakemberét; Krizán Marlent, a Csehszlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztőjét, valamint Dunajský Gézát, a Csemadok KB osztályvezetőjét, hogy mondják el véleményüket minden együttesről. Mondják el a jót is, a rosszat is, hiszen a döntőben szerepelni már önmagában rang és rangsorolás. íme, a Cassandra minősítése: Ők a harmadik helyezett. Hogy miért? A fiatalos zenei felfogásukért Sokra becsültük, hogy pillanatnyilag népszerű stílusban játszanak, tehát a kor zenéjét vitték színpadra. Kívánatos lenne viszont, mivel háromtagú a zenekar, hogy mindhárman énekeljenek, ne csak a szólóénekesük. Tehetséges zenészek alkotják a Pigmeus együttest. Jó hangú az énekes, jól választottak dallamot szöveget és zenét. Mindez együtt indokolja a rangos, második helyet. A Rolba együttes egyéni stílusával tűnt ki. Romantikus zenét játszottak. Dalukon egy kis keserű életszemlélet érződött Ez az életfelfogás tán jellemző az ifjúság egy bizonyos rétegére, tehát korhűek ők is. Hangszerelésük elsőrangú, gitárszólóik szépek, jó zenészek. Sajnos műszaki hiba gátolta daluk tiszta élvezetét (Nálam ez a dal lett az első.) A Makett képzett zenészeit jó játéktechnikájuk, főleg kitűnő ritmusérzékük jellemzi. Kitűnnek még az együtt zenélés hibátlanságával. Három énekesük jó hangja, tiszta szövegmondása, daluk optimizmusa juttatta őket a ranglista élére. Szerepelésükkor jegyzetfüzetembe egy plusz pontot kaptak a tiszta szöveg - mondásért. Szimpatikus két fiatalember alkotja a Mikrofolk csapatát. Minden zsűritag szívébe belopták magukat Hogy lehet, hogy mégis kevesebb pontot kaptak? Oka: Nem tekinthetők együttesnek. Mint hangszeres előadóművészek, szerzők jobban érvényesültek volna. A szimfonikus zenekari kíséret adott volt. Ők nem akartak zenekarral fellépni. Érthető, ketten. három hangszerrel már számtalanszor meghódították a közönség szívét. Miért változtak volna ők? Változzon a kategorizálás. A Reflex együttes egy szép lassú számot adott elő. Kerek mese volt a daluk, értelme volt a szövegnek, amit eldaloltak. Énekesük viszont rosszul ejti a szót, rossz helyre teszi a hangsúlyt. Ez nagy hiba. Jó volt a gitár és a szintetizátor kombinációja. Biztos vagyok benne, hogy a döntőben fellépő együttesek dalai többszöri hallgatás után belopnák magukat szívünkbe. Csak úgy lehet egy dal sláger, ha a közönség hallhatja. Amiről a nagyközönség nem is tud, arról nem állíthatjuk, hogy közönségsiker, sem azt, hogy megbukott. Hallgathatóvá egy dalt mondjuk hanglemez útján tehetünk. Megkérdeztem az Opus szakemberét, kiadják-e a döntős együttesek dalait? — A megjelentetésnek csupán gazdasági akadályai vannak — válaszolta Szarka Viktor. — Amíg nem látjuk biztosnak, hogy elfogy a lemez, nem adhatjuk ki. —- A dalok megismertetéséhez hozzájárul a Csehszlovák Rádió magyar adása — szőtt Kriian Martén. — Mi már holnap, a Fiatalok stúdiójában, közvetítjük a döntős dalokat. És utána máskor is. Ennyit a jövőről. A Melódia '86 jelene azt igazolja, hogy az együttesek színvonala az elmúlt évihez viszonyítva javult Vonatkozik ez főleg a középmezőnyre. Az itt fellépő együtteseken kívül van még sok olyan zenekarunk, akik saját szerzeményüket adják elő, C; B; kategóriás minősítésük van, állandóan foglaltak, nem érnek rá versenyezni. Örülünk, hogy vannak. A Gravis színvonalán azonban még egy sincs, így valódi konkurrens még nem létezik. Nosza, fiúk! A döntőben a „kicsik" játszhattak a „nagyok" játékaival — a 100 Folk Celsius kölcsönadta erősítőit, világítását, ütőseit —, egy kis gyakorolás, zenei utánképzés és megjelenhet a nagylemez, amelynek egyik oldalán a döntősök, zenekarok és szólóénekesek, másik oldalán a Gravis játszana. Az ötlet ma még csak kérdés formájában merülhet fel. Szép tenne, ha valóra válna. FISTER MAGDA FOTÓ: GYÖKERES GYÖRGY • Évzáró taggyűlésre készülnek a Csemadok helyi szervezetei. Az 1986. november 1-e és decemer 31,-e között sorra kerülő tanácskozások értékelik a végzett munkát, lebontják saját feltételeikre a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának a kultúrára vonatkozó határozatait, egyben kijelölik az elkövetkező időszak feladatait. • Bihari János szülőhelyén, Nagyabonyban (Veľké Blahovo) ez idén szeptember 14-én tartották meg a hagyományos Bihari-ünnepséget. A Csemadok Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága és á Csemadok Nagyabonyi Helyi Szervezete rendezte kulturális műsor keretében a járás legjobb együttesei léptek fel. • Békeünnepélyt tartott szeptember 15-én az éberhardi (Malinovo) sportpályán a Csemadok Bratislava-vidéki Járási Bizottsága. A hagyományos rendezvényen többek között fellépett a Szőttes Népművészeti Együttes, az ivánkai (Ivanka pri Dunaji) fúvószenekar és a szenei (Senec) énekkar. Az együttesek mindegyike megnyerte e nézők tetszését. • Szüret az Ipoly mentén címmel mutatták be a Lévai (Levice) járás népszokásait az Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec) megrendezett járási dal- és táncünnepélyen a járás legjobb folklórcsoportjai. Fellépett az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes is. A Szőlő és bor című — a rendezvény keretében tartott — néprajzi kiállítás a szőlő- és bortermelés tárgyi dokumentumaival ismertette meg a nézőket. A sikeresen zárult járási dal- és táncünnepély a haladó népi kultúra szellemi és tárgyi értékeinek további gyűjtésére ösztönözte a Csemadok aktivistáit. • A Búzavirág Táncegyüttes viszonylag fiatal múltra tekint vissza, ám már számos sikert tudhat magáénak. A Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Helyi Szervezete, a Rozsnyói Állami Gazdaság és a Rozsnyói P. J. Šafárik Gimnázium együttese rendszeresen fellép a hazai népművészeti fesztiválokon és már a Magyar Népköztársaságban is többször vendégszerepeit. A Csunyocska Árpádné vezette csoport a népi tánckultúra ápolását és bemutatását tekinti egyik legfontosabb feladatának. • A Garam menti találkozó című hagyományos kulturális műsor a Csemadok Lévai (Levice) Helyi Szervezete, karöltve a társrendezőkkel, ez idén szeptember 23-án rendezte meg a lévai szabadtéri színpadon. A műsor keretében ismert Csemadok és vendégegyüttesek, valamint népszerű hivatásos művészek léptek fel. 7