A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 13. szám

492 11

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

ISMERNI A MÚLTAT,

A Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban a múltban számottevő ipari létesítmény nem volt — ezért a Csallóköz e vidékének mezőgazdasági jellegéből eredően — a forradalmi mozgalom elsősorban az agrárproletariátus körében bontakozott ki. A jobb jövőért, a kizsákmányoló rendszer megdöntéséért vívott harcban — a kommunisták vezetésével — a földmunkásság, a nagybirtokokon dolgozó bérmunkásság és cselédség vett részt. A földnélküli nincstelenek helyzete századunk első évtizedeiben Csallóköz-szerte különösen kilátástalan volt. Ezért nem csoda, hogy elég korán fogékonnyá váltak a szocialista eszmék iránt. Az akkori idők lelkes kommunista agitátorainak, a dunaszerdahelyi Monddok Gábornak, a nagymegyeri (Čalovo) Árvái Józsefnek és a somorjai (Šamorín) Patócs Gábornak hívó szavai járásszerte komoly visszhangra találtak. Töbß községben megalakult á kommunista párt alapszervezete.

A járás három városán — Dunaszerdahelyen, Somorján és Nagymegyeren — kívül igen erős pártszervezetek működtek a húszas évek közepétől Nagyabonyban (Veľké Blahovo), Bősön (Gabčíkovo), Csilizradványban (Oil. Radvaň), Vásárúton (Trhové Mýto), Eperjesen (Jahodná), Dióspatonyban (Orech. Potôň), Nagylúcson (Lúč na Ostrove) és másutt. Nagylúcson pl. 1927 októberében 30 tagja volt a kommunista párt alapszervezetének. A lúcsi nincstelenek — akik ma 7 tonnán felüli hektárhozamot érnek el gabonaneműekből —, a szomszédos karosai, dióspatonyi és nagyabonyi kisemmizettekkel együtt többször is segélykéréssel fordultak a Szociális Ügyek Minisztériumához az 1929 —1933-as gazdasági válság éveiben. m ;rt munkalehetőség híján még a betevő falatot sem tudták az éhező családok számára biztosítani.

E harcos múlt, haladó hagyomány megőrzése. közkinccsé tétele — és természetesen szocialista építésünk eredményeinek dokumentálása — vezérelte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságát, amikor 1971-ben a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére meghirdette a munkásmozgalmi és forradalmi hagyományok emlékszobáinak létrehozását. A Központi Bizottság idevonatkozó irányelveinek gyakorlati megvalósításával a dunaszerdahelyi járási pártkonferencia is foglalkozott.

E nemes mozgalom célkitűzéseinek valóra váltásában úttörő szerepet töltött be a kimagasló gazdasági eredmények eléréséért 1973-ban Munka Érdemrenddel kitüntetett Lúcsi Egységes Földműves-szövetkezet, amely járásunkban az elsők között hozott létre forradalmi emlékszobát 1975-ben. A rendkívül értékes, sok-sok regionális munkásmozgalmi dokumentumot és a régi paraszti háztartás számos jellegzetes eszközét bemutató lúcsi emlékszobát a szövetkezet székházában rendezték be. Az emlékszobában kiállított

ÉRTÉKELNI A JELENT

tárgyak, eszközök és dokumentumok öszszegyűjtésével járó fáradságos munka oroszlánrészét — a szintén Munka Érdemrenddel kitüntetett szövetkezeti elnök — Bartal Ferenc vállalta magára. A gazdag gyűjtemény fényesen igazolja, hogy Lúcson nagy gondot fordítanak a múlt emlékeinek és haladó hagyományainak feltárására.

Az emlékszoba megnyitása után Bartal Ferenc tervbe vette egy nagyszabású — a községben és környékén valamikor használt mezőgazdasági gépeket és a régi paraszti gazdálkodás eszközeit bemutató — gyűjtemény létrehozását A csaknem 10 évig tartó céltudatos gyűjtőmunka gyümölcse 1985 októberében érett be. A lúcsi szövetkezetben ugyanis a mezőgazdasági gépek és eszközök olyan csodálatos gyűjteményét sikerült létrehozni, amelyre joggal lehetnek büszkék, amely nemcsak a Dunaszerdahelyi járásban, hanem kerületi mértékben is egyedülálló. A több mint száz mezőgazdasági gépet, földművelési eszközt és a paraszti gazdálkodásban használatos tárgyak elhelyezésére 30 m hosszú és 8 m széles nádfedeles szérűt építettek a szövetkezet parkkal övezett székháza közvetlen közelében. A gyűjtemény értékét fokozza, hogy minden kiállított mezőgazdasági eszköz használható, a hagyományos paraszti munka végzésére alkalmas. Lenyűgöző látvány a szakszerűen beállított cséplőgarnitúra, huzatos kazánnal, cséplővel és elevátorral. Ezenkívül tizedes mérlegek fertályokkal, kovácsműhely működő fújtatóval, ünnepi és kasos szánok, lovas- és ökrös szekerek, vetőgép. tézsla, járom, fahenger. szénavágó, kasza díszes üllővel és ökörszarvból készült tokmánnyal. favillák és lószerszámok díszes rézveretű kantárokkal — ez mind-mind ott van a lúcsi gyűjteményben.

Bartal Ferenc e páratlan érték fáradhatatlan összegyűjtője a sanyarú múlt beszédes emlékeinek kiállítását a következőkkel indokolta: „... a verejtékes paraszti munka ismerete és megbecsülése vezérelt e gyűjtemény létrehozásában. Lassan por lepi a múlt emlékeit és elfelejtjük azt. hogyan éltek és dolgoztak elődeink. Ezt nem szabad megengedni, mert aki nem ismeri a múltat, nem tudja helyesen értékelni a jelent sem."

Örömmel tölt el bennünket, hogy a Dunaszerdahelyi járásban egyre többen tudatosítják, ezt az utóbbi 10 évben létesített 21 emlékszoba is fényesen igazolja, hogy a sok-sok évvel ezelőtti használati tárgyak —■, amiket a mindennapi kenyér előteremtője, a csallóközi parasztember kérges tenyere csiszolt tükörsimára — az emlékszobákban kiállítva újra nemes küldetést teljesítenek. Hiteles üzenetet közvetítenek a régmúlt időkből, a munkásember nehéz, küzdelmes életéről.

Dr. MAG GYULA Fotó: PrandI Sándor