A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-04 / 40. szám
lyjTny Hartenstein — a Fehér rózsa fogadó KarI Marx Stadt — és a régi városháza sította a meisseni porcelángyár alapanyagát. Ősidőktől fogva ember lakta e tájat, ennek bizonyítéka az a hétezer éves köbalta, amelyet útépítés közben találtak a városban. 500 méter magasan terül el a hegyháton a 21 ezer lakosú Schneeberg (Havas-hegy) városa, amely teljesen összeépült Aueval. Itt is sok ásványi kincset rejt a hegyek mélye, például ezüstöt, nikkelt és vasat. Itt gyártják az ismert színtartó kékfestéket és sok-sok vegyipari terméket. A város piacterén gazdagon díszített házakat építettek maguknak a múlt században a jómódú polgárok, s a napsütötte hegyoldalon pedig mezei virágokhoz hasonló színes házsorokat épített a fiatal nemzedék. A vadonatúj bevásárló-központban most nagy a nyüzsgés. A munkából hazatérő háziasszonyok bevásárolnak. Engem a barkácsszerszámok érdekelnek, de úgy látom, lassan rám zárják az üzletet. Késő délután indulunk vissza Hartensteinbe, ahol terített asztallal várnak bennünket. DUSEK IMRE A szerző felvételei Kirándulók ezrei keresik fel minden nyáron Krasznahorkát, a legendás, évszázados történelmi emlékek gazdag tárházát. A Szepességbe vezető fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél épült fel a vár. Keletkezését egy érdekes monda örökíti meg. Bebek Máté juhász nyáját legeltette a környező domboldalon, s amikor szürkületkor szállása felé tartott, egy csillogó követ pillantott meg a közeli bokor tövében. Tarisznyájába tette és otthon a gyerekei örömére elövette, hadd játszanak vele. A csillogó kő rendkívüli fénye szinte betöltötte a homályos kalyibát. Az öreg juhász elhatározta, hogy a fényes követ elviszi a királynak. Másnap bepakolt a tarisznyába egy kis elemózsiát, s a kővel együtt felment a királyhoz. A király nagyon megörült a kőnek, amely nem volt más, mint egy nagy darab gyémánt. A juhász a királynak ajándékozta a gyémántot, csekély viszonzásul csak azt kérte, hogy birtokain engedjen neki hét birkaaklot építeni. A király örömmel teljesítette a juhász kérését. De Bebek a hét akol helyett hét erős várat épített. Ezek egyike volt Krasznahorka vára. A történelmi tény, hogy VI. Béla király az Ákos nembeli Domokosnak (kit BebekneV neveztek) és testvérének. Miklósnak ajándékozta Krasznahorka területét. A várat nem a Bebek család építette, hanem a szepességböl idekerült Máriássyak, akiknek Bebek Domokos eladta birtokát. Később hosszas pereskedés útján mégis visszaszerezte a várat a Bebek család. És több mint két és fél évszázadon keresztül megtartották. Kibővítették a régi vár területét és megerősítették a falakat. Bebek ágyúi, amelyeket a környező falvak harangjaiból öntött, még ma is láthatók a várban. A XV. század közepén a husziták seregei Giskra vezetésével elfoglalták Krasznahorkát. Később újra a Bebek család kapta vissza a királytól. Bebek Ferenc, hogy jövedelmét még jobban növelje, hamis pénzt is veretett a várban, és a felelösségrevonás alól csak úgy menekült meg, hogy hamis pénzverő társát, Basót, Murány vár garázda urát elfogatta és kivégeztette. A Bebek család utolsó sarja György egy király elleni lázadás alkalmával Erdélybe menekült és Krasznahorka a király tulajdona lett. Várkapitányok irányították sorsát. Elég mostoha körülmények közé került, hiszen pénz nem volt az egyre romló vár építésére, csak ígéretet kaptak a kapitányok. így Andrássy Péter is, aki Erdélyből került a király szolgálatába, és később Krasznahorka várkapitánya lesz, majd a család megkapja a vár és birtokainak örökösödési jogát is. A török hódoltsági terület közelsége miatt egész községek pusztán, üresen maradtak. A lakosság elmenekült. Hiába akarta Andrássy és a füleki bég, hogy az elszéledt lakosságot visszatelepítse, szándékuk nem sikerült. A régi faluknak ma már csak a nevük maradt meg. Az Andrássyak helyreállíttatták a várat, új lakószárnyat építettek, megerősítették a falakat, és ebben a formában maradt fenn a vár a mai napig. Krasznahorka fontos szerepet játszott a Rákóczi felkelésben. Maga Rákóczi is egypár napig itt tartózkodott a várban. Ezt az izgalmas időszakot Jókai dolgozta fel a A lőcsei fehér asszony című híres és sokat olvasott regényében. A várban a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemények a valamikori berendezés tartozékai voltak. Különösen érdekes a XVII. századi konyha, a bennelevö korabeli tárgyakkal, a fegyvergyűjtemény, a mellvéden a kis bronzágyúk, amelyekkel — a Jókai regény szerint — Andrássy Miklós a dervisgenerális lövetett a Rákóczi-zászlót elhagyó Andrássy Istvánra, saját fiaival. A várkápolnában látható Serédy Zsófia mumifikált teteme is, amint a jobb kezét óvóan felemeli, hogy (a legenda szerint) hűtlen férjét még a halál után is védje. Krasznahorka ma történelmi műemlék és múzeális értékeit naponta turisták százai csodálják. (ozsvald) L. Deneš felvétele 9
