A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-01 / 9. szám
A Gsemadok életéből KÉT JÁRÁSI KONFERENCIÁRÓL ÉRSEKÚJVÁROTT (NOVÉ ZÁMKY), a CSEMADOK helyi szervezetének székházéban 1985. január 12-én tartották a CSEMADOK járási konferenciáját, amelyen a járás 36 helyi szervezetének 112 küldötte vett részt. A csehszlovák himnusz, az Intemacionálé és a helyi magyar tannyelvű alapiskola tanulójának szavalata után a járási bizottság elnöke Csizmadia Béla nyitotta meg a konferenciát, és üdvözölte az elnökségi asztalnál helyet foglaló vendégeket: az SZLKP Érsekújvári Járási Bizottságának titkárát, Ján Meszárošt, a CSEMADOK KB elnökét, Sidó Zoltánt, a járási és városi nemzeti bizottság képviselőit, a központi bizottság küldötteit, valamint a járás tömegszervezeteinek és kulturális intézményeinek képviselőit. A CSEMADOK helyi szervezeteinek a kétéves tevékenységéről szóló beszámolót a járási bizottság titkára, Őszi Irma elvtársnö ismertette. Értékelő jellegű beszámolójának bevezetőjében elmondotta, hogy a járási bizottság az országos közgyűlés határozataiból kiindulva a CSKP XVI. kongresszusa határozata alapján legfontosabb célként a fejlett szocialista társadalom építését, valamint a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelését jelölte meg. Ezt a feladatot a szervezeti élet megszilárdításával, a művészeti és népművelési munka színvonalának emelésével igyekeztek sikeresen megoldani. A járás helyi szervezetei szép eredményekkel büszkélkedhetnek a tagtoborzás és a magyar nyelvű szocialista sajtó terjesztésében. A Nemzeti Front választási programja keretében 3 év alatt a CSEMADOK-tagok 48 472 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Szép példával jártak az élen Besenyőn (Bešeňov), Érsekújváron (Nové Zámky), Nánán, Nagykéren, Nagylóton, Szímön (Zemné) és Szögyénben (Svodín). Az elmúlt időszakban a tevékenység egyik legfontosabb szakaszát képezte a céltudatos nevelőmunka. A Szocialista Akadémiával közösen politikai és társadalomtudományi témákból 3 óv alatt 334 előadás hangzott el. Több helyi szervezetben azonban nem tulajdonítottak ennek kellő fontosságot. Kiemelhető a fűti helyi szervezet, amely időszerű, sokakat érdeklő mezőgazdasági (kertészeti szakismeretek) témá-Többször hírt adtunk már arról, hogy új irányelvek szerint zajlik az idei Tavaszi szél vizet áraszt népdal és népzenei verseny. A járási fordulók előkészületei már javában folynak. Néhány útmutatással szeretnénk elősegíteni a csoportok jobb felkészülését, a verseny céljának megértését, világosabbá tenni a szabályokat és az értékelő bizottság szempontjait. A szabályok meghatározásakor figyelembe vettük az eddigi rendezvények fogyatékosságait; ezeket igyekeztünk kizárni az irányelvekből. Meghagytuk viszont a kedvező jelenségeket, sőt feltételként szabtuk meg azokat az idei verseny koncepciójában. Ennek eredkat tűzött programra. Az elmúlt évek során egyre több helyi szervezet látogatott el Zselizre (Želiezovce), Gombaszőgre, Komáromba (Komárno) a CSEMADOK országos rendezvényeire. Ennek fontosságát Sidó elvtárs felszólalásában külön hangsúlyozta. A járási szervezeten belül fejlett klubmozgalomról beszélhetünk. Tizennégy művelődési klub működik, melyek közül sokrétű tevékenységével kiemelkedik az érsekújvári történelmihonismereti, néprajzi és irodalmi klub. Ez utóbbi mellett megalakult az Iródia — a kezdő irodalmárok országos fóruma is. Az amatőr művészeti mozgalom területén a színjátszó körök darabkiválasztási lehetőségei elég szűkösek. A hazai drámairodalom fejlődése nem követi a kor igényeit, és magyarországi drámaírók programratűzése a szerzői jogvédői okokból sok problémát okoz. Továbbra is a könnyű műfaj dominál. A táncmozgalomban az érsekújvári társastánc-csoport ér el figyelemreméltó eredményeket. de a szép hagyományokkal rendelkező népitánc-mozgalom hosszantartó hullámvölgybe került. Kellemes színfolt csupán a štúrovói alapiskola mellett működő Kisbojtár gyermektánccsoport. Az amatör művészeti mozgalom járási seregszemléjét 1984-ben 2100 néző tekintette meg Szögyénben. Az ellenőrző bizottság jelentése után a konferencián gazdag vitára került sor, melyben számos helyi szervezet képviselője biztosította a járási bizottságot, hogy munkájukban legnagyobb súlyt a minőségre helyezik, és céljuk az internacionalista szellemben fogant anyanyelvi kultúra ápolása, valamint a szellemi értékek megőrzése, gazdagítása. A vitában felszólalt Ján Meszároš, a járási pártbizottság titkára, is, aki magasra értékelte a CSEMADOK-tagoknak a választási programban kifejtett áldozatos munkáját, kulturális-népművelő tevékenységét, és tolmácsolta a járási pártbizottság valamint a jnb üdvözletét. SZÁRAZ DÉNES A CSEMADOK DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREDA) járási konferenciája számot adott az utóbbi három év tevéményeként az 1985-ös Tavaszi szél vizet áraszt verseny a népdal és a népzene seregszemléje és művelőinek fóruma lesz. Ez azonban nem zárja ki az olyan folklórműsorokat, amelyekben a népdalt és a népzenét eredeti funkciójában, népi hagyományhoz kötődve mutatják be. Ennek szellemében az egyes kategóriák szabályainak és feltételeinek az értelmezése a következő: — Szólóénekesek (I. kát.) — a hagyományőrző és a hagyományápoló megkülönböztetés nélkül. A szólóénekesek kategóriájában nem feltétel a népi hangvétel és a szövegkiejtés táji jellege. Ha a versenyző a dallamok régi díszitésmódját és a nyelv táji kenységéröl és kijelölte a közeli s távolabbi jövő feladatait. Munkájában elsősorban a vonatkozó párthatározatokból és a CSEMADOK III. országos közgyűlésén elfogadott határozatokból indul ki. Az 1982-ben megtartott járási konferencia óta eltelt időszakban — élve a kedvező feltételek adta lehetőségekkel — aktivan hozzájárult a lakosság kulturális igényeinek kielégítéséhez, az anyanyelvi kultúra ápolásához és magasabb szintre emeléséhez, a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúra fejlesztéséhez. A járási konferencia alkalmából, azt megelőzően pedig a Szövetség megalakulása 35. évfordulója tiszteletére fokozták munkájukat a helyi szervezetek. Nagy volt a sürgés-forgás falun és városon egyaránt. A járásban 43 ünnepi ülést szerveztek, majdcsak nem 6 000 résztvevővel. Az emlékező, ünnepi közgyűlés majdnem minden esetben az egész falut megmozgató rendezvénnyé szélesedett. A legiskeresebb jubileumi rendezvényeket Somorján (Šamorín), Nagymegyeren (Čalovo), Bősön (Gabőíkovo), Dióspatonyban (Orechová Potôň), Várkonyon (Vrakúň), Tonkházán (Tonkovce), lllésházán (Eliašovce). Ekecsen (Okoö), Bakán és Alistálon (Hroboftovo) láttuk. Az ünnepi ülések iránti érdeklődésre jellemző, hogy Nagymegyeren a háromszáz férőhelyes művelődési házban ötszázan préselödtek össze, s még így is majd kétszázan kintrekedtek. Mindez jótékonyan befolyásolta a tagtoborzást. A legutóbbi konferencia óta eltelt időszakban 1 700 új tagot sikerült kulturális szövetségünk számára megnyerniük továbbá, további Hét-előfizetők toborzásával és fokozott kulturális aktivitással tisztelegtek a helyi szervezetek a 35. születésnap és a járási konferencia előtt. Csóka Klára, aki a dunaszerdahelyi városi szervezet küldötteként vett részt a konferencián és ott szót is kért, elmondta, hogy szervezetük a járási legnagyobb szervezete, kettőezer háromszáz tagja van: Nagy munka volt a tagtoborzás és csak további jó munkával, alaposan megszervezett rendezvényekkel bővített és újszerű munkaformákkal és szervezeti tevékenységgel lehet ennyi embert egybentartani. Három évvel ezelőtt az ö jellegzetességeit is meg tudja tanulni, előadása kedvezőbben értékelhető — feltéve, ha az hiteles. A színlelt régieskedés ronthatja a végső értékelést. Ajánljuk, hogy szűkebb tájegységük népdalkincséböl válasszák meg a műsorukat és tartsák be a három percben megszabott műsoridőt. — Éneklőcsoportok (II. kát.) — lehet egynemű (női, férfi) csoport, amely legfeljebb 20 főből áll, és vegyes, amelyben maximum 30-an énekelnek. A hagyományápoló és hagyományőrző megkülönböztetést itt is töröltük. Az éneklőcsoportok előadására is érvényes: nem feltétel a népi hangvétel és a szövegkiejtés táji jellege. Hasonló a népdalválasztásra és a műsoridőre vonatkozó szabály is. Ebbe a kategóriába benevezhetnek az egyes énekkarok kisebb csoportjai is, de csak a magyar népdalokra jellemző egyszólamú (unisono) népdalcsokorral. A műsor kánonszerü befejezése kizárt, mert nem jellemzője a magyar népi előadásmódnak. szervezetük is csak a közepes létszámú szervezetek közé tartozott. A mennyiségi változást a dunaszerdahelyi városi szervezet esetében minőségi változás is követte. Jól dolgozik a Fábry-klub, a film klub, a honismereti kör, a színjátszó csoport, a vegyeskar. a dal- és táncegyüttes. Mindezt a közösségi összefogás eredményezte. A Városi Művelődési Ház és a CSEMADOK helyi szervezete közös fenntartó szervei a Csallóközi Dal- és Táncegyüttesnek, amely rendszeres munkát végez. Nagy sikerként — és kellemes meglepetésként — könyvelhetjük el az 1983-as „Tavaszi szél..országos versenyen a hangszerszólisták és zenakarok kategóriájában a dunaszerdahelyi Pántlika parasztzenekar első helyezését. A Városi Művelődési Ház. a CSEMADOK helyi szervezete, valamint járási bizottsága és a Járási Népművelési Központ mindig megtalálja az együttműködés lehetőségeit. Egymást kölcsönösen segítve, kiegészítve és támogatva dolgoznak a tartalmában szocialista, nyelvében nemzeti kultúra fejlesztésén, a haladó hagyományok ápolásán. az új értékek létrehozatalán. A sikeres munka érdekében a járási bizottság még elmélyültebb és gyümölcsözőbb együttműködésre törekedett és törekszik a járási politikai és állami szerveivel, a gazdasági szervezetekkel és a Nemzeti Front társadalmi- és tömegszervezeteivel. Azt, hogy az elmúlt három évben járásszerte tovább nőtt a CSEMADOK társadalmi tekintélye, mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy a konferencián a párt és állami szervek küldöttsége élén Magyarics Vince, az SZLKP KB tagja, az SZLKP JB vezető titkára állt, aki vitafelszólalásában visszapillantott a felszabadulás óta megtett nehéz, de eredményes útra, ismét hangsúlyozta, hogy a fejlődés nem indulhatott volna meg, ha 1945 tavaszán a Vörös Hadsereg nem szabadítja fel a Csallóközt is. Majd a jelen kitűnő gazdasági eredményeiről szólva külön hangsúlyozta a gazdaság és a kultúra szoros kapcsolatának, és ebben a CSEMADOK sajátos szerepének a jelentőségét. A CSEMADOK Központi Bizottságát, a Központi Bizottság üzenetét a dunaszerdahelyi járási konferencia résztvevőinek és az egész járás dolgozó népének Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke tolmácsolta. Nagyra értékelte a helyi szervezetek által, minden egyes CSEMADOK-tag által megtett munkát. Hangsúlyozta, hogy a nagy világégés után a — Népi hangszeren játszó szólisták (III. kát.) — a jobb elbírálás érdekében ajánljuk, hogy saját tájegységük népdalkincséből állítsák össze a műsorukat. A műsoridő itt is 3 perc. A népi hangszeren játszó szólisták kategóriájában egyaránt szerepelhetnek azok, akik hagyományos népi hangszeren játszanak (furulya, citera, duda, tekerőlant. stb.) és azok, akik gyárilag készített hangszeren, de a népi előadásmódnak megfelelő stílusban játsszák a népdalokat, ill. a népzenét. — A népi hangszeren játszó együttesek (IV. kát). — a népdalt (népzenét) eredeti népi előadói stílusban játsszák akordikus kíséret nélkül. A legföljebb tíz főből álló együttesben csak népi hangszerek szerepelhetnek, népi ritmushangszerek (köcsögduda, csörqösbot stb.) kíséretével. A müsorválasztásfü és az időre vonatkozó feltételek azonosak az eddig említett elvárásokkal és szabályokkal. — A népdalfeldolgozást. ÚJ SEREGSZEMLE A Tavaszi szét vizet áraszt népdal és népzenei verseny járási fordulói elé 6
