A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-23 / 43. szám
Csak egy percre.. Ősz van, egyre rövidül nek a napok, úgyhogy a szoba sarkába hú zódva, gőzölgő tea vagy kávé mellett több idő jut az olvasgatásra művelődésre. Ráadásul megnyíltak már a főis kólák és a klubok kapui is, így az ifjúság szintén szorgalmasabban la pozgstja a könyveket, mint nyáron. Vajon mi ként vélekedik erről VÁCINÉ LUKA ILDIKÓ, a bratislavai Városi Könyvtár idegen nyelvű részlegének dolgozója. — Vitathatatlan tény, hogy az emberek manapság egyre többet olvasnak. Főképpen szakirodalmat, de növekvőben van az érdeklődés a szépirodalom iránt is. A könyv ma már nem csupán szórakozása az embernek, de kissé fellengzősen mondva: szellemi tápláléka is. Gondolom, ebben szerepet játszik az is, hogy aránylag olcsón olvashatunk, hiszen városon és falun egyaránt megtalálni a könyvtárakat. — Hány tagja van a Štúr utcai könyvtárnak? — Az állandó tagok száma meghaladja a 2300-at, de sokan vannak, akik csak be-bekukkantanak hozzánk egy-egy információért, vagy itt a helyszínen lapozzák végig az általuk keresett kiadványt. — Milyen az olvasóközönség kor szerinti összetétele? ■— Talán a fiatalok vannak többségben, de szép Számmal vannak nyugdíjas korú olvasóink is. Az ifjúság főképpen tankönyveket, szótárakat, nyelvkönyveket, szakirodalmat keres; az idősebbek inkább regények, útleírások iránt érdeklődnek. — Valóban, hány kötet között lehet itt válogatni? — Könyvállományunk jelenleg meghaladja a 25 ezer kötetet. Könyveink többsége magyar nyelvű, de szép számmal találni nálunk orosz, angol, francia, lengyel, spanyol, román és bolgár köteteket, folyóiratokat is. — Bövül-e rendszeresen a könyvállomány? — Könyvtárunk állománya évente átlagosan másfél ezer kötettel bővül. Sajnos azonban gyakorta megtörténik, hogy a régebbi könyveket ki kell selejteznünk, mert a fegyelmezetlen olvasók sok esetben megrongálják, vagy szó szerint tönkreteszik a könyveket. Az ilyen önző „kalózkodás" néha bizony pótolhatatlan veszteséget okoz. — A magyar nyelvű könyvek közül mi iránt van a legnagyobb érdeklődés? — Az idősebbek szívesen olvassák Jókait, Mikszáthot, Móriczot; a versek közül Adyt, Babitsot, Kosztolányit, Juhász Gyulát. A külföldi írók közül főleg Dumas, Hugo, Standhal, Dickens, Thomas Mann, Maupassant, Hemingway művei a legkeresettebbek. — Milyen érdeklődés mutatkozik a kortárs irodalom iránt? ■ — Olvasóink az új könyvek iránt is érdeklődnek, de sok esetben tanácsot, útbaigazítást kémek tölünk egy-egy mai szerző müvének kikölcsönzése előtt. — Mi a legfontosabb egy könyvtáros munkájában? — A tájékozottság és az olvasókkal való élénk kapcsolat. És ha valaki először kíván könyvet kölcsönözni nálunk, lehetőség szerint nem szabad üres kézzel távoznia! (mik-) Fotó: Gyökeres VIKTOR KUBAL A SZERENCSÉTLEN FLÓTÁS Alfred Fűzik születésétől fogva szerencsétlen flótás volt. És ezt mindenki tudta. Már a szülőotthonban kiesett a szülésznő kezéből. Amikor iskolába került, szintén üldözte a balszerencse: ha hajlandó lett volna felelni, akkor nem vette észre a tanár, de mihelyt egyszer nem tanulta meg a leckét, azon nyomban felszólították. Örökös kudarcai miatt Fűzik betegesen szégyenlős lett. A fizetése kicsi volt, mert több mint szerény állást töltött be. Amikor ugratni kezdtük, s azt mondogattuk, hogy tapasztalatai révén már mindenképpen magasabb beosztás illetné meg. Fűzik sóhajtozva dünnyögte: — Ugyan már... Isten őrizzen attól, hogy felfigyeljenek rám, mert akkor ezt az állásomat is elveszítem ... Egyszer, a születésnapja előtt, sokáig tanakodtunk azon, hogy mit vegyünk neki ajándékba. Sokféle ötlet merült fel, de egyiket sem tartottuk megfelelőnek. Végül Ignát ezt mondta: — De mi terme, ha egyszerűen némi pénzt adnánk neki? Hiszen tudjátok, milyen kevés a pénze...— Nem — csóválta a fejét Alois. — Nem. A pénzt nem fogadja el, mert sértőnek tartja. Jan jött rá a probléma ideális megoldására. — Ünnepeltünk — mondta — az óramű pontosságával jár munkába. Közvetlenül a megérkezése előtt pénzt teszünk a lépcsőre, az irodánk bejárata elé. Ö biztosan megtatál-MlA STRASSZ? Újra divat a legelterjedtebb drágakőutánzat: a strassz. Hordjak hajban és ruhán, cipőn és papucson, még fürdőruhán is, de ma már senki sem nézi igazi drágakőnek, pedig kiagyalója eredetileg arany- vagy platinafoglalatot képzett el számára. Jól is mutatna benne. Csak nem érdemes ilyen értékes keretet készíteni a strassznak, mert míg a valódi gyémánt keménysége miatt nem kopik, karcolódik, ez a műdrágakő gyorsan tönkremegy, hamar vége a csillogásának. Feltalálója, a bécsi Josef von Strasser a múlt század közepén keltett először feltűnést erősen fénytörö üvegből csiszolt ékköveivel, amelyeket eleinte strassznak neveztek. Az üveg ékszereknek olyan sikere tett, hogy Strasser hamarosan jónak látta tökéletesebb változatait is kikísérletezni. Talliumot adott az üveghez, amivel fokozta annak csillogását majd vékony rétegben fémmel vonta be a műdrágakő alját hogy az áttetsző fémes villódzás is hangsúlyozza az üveg fényét Bár Strasser is meggazdagodott a valódi ékszernél jóval olcsóbb, nagyipari/ag előállítható divatékszer igazi sikerkovácsa mégsem ő lett, hanem századunk harmincas éveiben a francia Chanel. Ő honosította meg egész Európában a bizsut és a hamisgyöngyöt, amelyből hosszúsága miatt ugrókötélnek nevezett gyöngysorokat tervezett. Maga a bizsu (bijou) szó is francia eredetű, jelentése: csecsebecse. Ml A BALSZERENCSE? Például az, ha az ember bal lábbal kel fel, hisz a babona szerint aki bal lábbal kel, egész nap rosszkedvű és szerencsétlen lesz. De hát milyen átok ül a bal oldalunkon, hogy egy sereg rosszat jelölő fogatom „bal"-al kezdődik? Az ja. És ez nem csupán ajándék lesz; életében először mosolyog rá a szerencse, és ki tudja, akkor talán nem tartja már magát örök ügyefogyottnak. A javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadtuk el. Ötezer koronát gyűjtöttünk össze ebből az alkalomból — ez egy Fuzik-féle ember számára jókora összeg. Kollégánk születése napján a gondosan összerakott bankjegyköteget letettük a lépcső kellős közeprére, mi pedig elbújtunk a közelben. Eltelt néhány perc. Kinéztünk — a pénz eltűnt. Minden rendben, gondoltuk. Hiszen láttuk, amint barátunk elindult felfelé a lépcsőn. Elégedetten szétszéledtünk, ki-ki a szobájába ment. Szokás szerint együtt ebédeltünk. A leves vége felé tartottunk, ünnepeltünk azonban egyre csak hallgatott. Ignátnak elfogyott a türelme, s megkérdezte: — Mondd, nem felejtetted el véletlenül, hogy ma van a születésnapod? — Nem — vont vállat Fűzik, és szótlanul tovább kanalazta a levesét. — No és nem kaptál ajándékot? Fűzik tagadóan csóválta a fejét. Ekkor már én sem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem: — No és amikor ma a munkába jöttél, semmit sem találtál véletlenül útközben? — Ugyan mit találhattam volna? — csodálkozott Fűzik. Azután elmosolyodott, és hozzátette: — Amikor ma reggel munkába jöttem, hirtelen az jutott eszembe, hogy már 15 év óta mindig ugyanazon az útvonalon járok. És elhatároztam, ellenőrzőm, vajon lehunyt szemmel is bejutok-e az irodánkba. És képzeljétek, pontosan idetaláltam ... Ford.: Gellért György elkerülhetetlen sors balvégzet, a tévedés balhiedelem vagy balítélet a sikertelenség balsiker, a tolvajt egyes vidékeken balkörműnek mondják, sőt még a baleset is bal? És ugyan miért nevezik sutának a balkezest, amikor a balkezesek között olyanok is voltak, mint a suta kezűnek aligha nevezhető Leonardo da Vinci? Mivel a babonák, szólások sosem születnek véletlenül, kell valami alapja legyen annak, hogy a jobb kéz előnyt élvez a ballal szemben. Az ok őskori tapasztalatokban gyökerezik: a vadállatok nagyobb része — többek között a medve meg az oroszlán — mindig bal mancscsal támad, így aki szemben áll vele, jobb kézzel könnyebben védekezhet Ezt az ősember hamar kitapasztalhatta, és mivel az állatok elleni harc hozzátartozott az életéhez, a jobb keze eleve gyorsabban ügyeskedett. S minthogy a támadást balról lehetett várni, a bal oldal máris balsejtelemmel töltötte el. Az ókorban ez a balhit már odáig fajult, hogy a templomok szentélyéhez mindig páratlan számú lépcső vezetett nehogy az elsőnek többnyire jobb lábbal kitépő ember bal lábbal érjen föl. A középkorban a lovagok többnyire csak jobb kézzel harcoltak, mivel baljukban a pajzsot tartották, hogy szívüket védjék vele. Tehát nekik is a fegyverforgatásban edzett jobb kezük vált fürgébbé, mozgékonyabbá, ügyesebbé. Csoda-e ezek után, hogy már az anyja is arra tanítja a gyereket hogy a „szebbik", azaz a jobb kezével fogjon kezet? Persze azért akad babona, amelyben mégis a bal kézé a főszerep. Például köztudomású, hogy a szerencsét csak bal kézzel lehet lekopogni. Numizmatika MAGYARORSZÁG PÉNZEI II. Az Erdélyben lévő gazdag arany- és ezüstbányákból nyert nemesfémekből az aranyforint mellett a tallér verését helyezték előtérbe. A pénzek nagy részét aranyból verték és előfordult 10-szeres aranyforint értékű tallér is. Ezek mellett kisebb értékű pénzek is kerültek forgalomba, mint a széles garas, ritkán a félgaras, a dénár és az obu/us. Bethlen Gábor (1613—1629), különösen gazdag éremtani anyagot hagyott az utókorra. Érmei kitűntek díszes kivitelükkel és változatosságukkal. Nagy méretű (35 gr) érmeit emlék-pénznek nevezzük. Ezek nagy része a külföldi pénzgyűjtők birtokába került. Apafii Mihály (1661 — 1690) éremtani hagyatéka túltett minden elődjén, páratlan nagyságú és értékű 50 és 100 dukátos arany érméivel. Érmei nem csak kerek alakúak voltak, négy- és hatszögű formákkal is találkozunk. A fejedelmek részére nemcsak Erdélyben Nagybányán, hanem Bethlen Gábor Körmöcbányán is veretett pénzt. A kereskedelemben kisebb értékű pénzekre is szükség volt így kerültek a forgalomba a garasok mellett a félgarasok és ennél kisebb értékű pénzek-hatosok is. A XVII. század végétől pénzt nemcsak ezüstből, hanem rézből is vertek (krajcárok). II. Rákóczi Ferenc (1703—1711) külön veretett arany, ezüst és réz érméket A Monarchiában a leromlott pénzügyek helyreállítására 1762-től kezdődve (Mária Terézia) papírpénzt bocsájtottak ki. Eleinte a papírpénzeket ezüstre is be lehetett váltani, de 1797-től ezt beszüntették. A mind nagyobb számban kibocsájtott papírpénzek az inflációhoz vezettek. 1857-ben bevezették az egységes váltási rendszert 1879Jő! az Osztrák—Magyar Monarchiában az ezüst pénz szerepét végérvényesen a papírpénz vette át Az értékmérő szerepe ezüst helyett a papírpénz „nominál” értéke lett 1892-ben új pénzreform következtében a korona lett az új pénzegység, amely 100 fillért ért, s amely egészen az I. világháborúig volt érvényben. Pápay László Fotó: D. Majda Lipót dénárjának hátlapja 22
