A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-22 / 21. szám
Hallottuk'Olvastuk'láttuk KÖNYV Szép Ernő válogatott versei „Mint magányos lovast az este, /Elér a bánat engemet,/ Gyereksírás jön fel szívemből, / Könnyűim csöpp csengői csengenek". „Volt idő, amikor Kosztolányi elé tartottam Szép Ernő kötetében egy verset, mire az még haldokolva is csak annyit hörgőit felém: Vörösmarty! S nem tévedett, mert ennek a versnek harmadik és negyedik strófáját minthacsak Vörösmartynak valamely verséből ültették volna át Szép Ernőébe — emlékezik a kortárs Hatvány Lajos 1958-ban az akkor már néhány éve halott Szép Emö hatására. Ami két dolgot is bizonyít egyszerre: egyrészt, hogy Szép Ernőt, noha ú. n. „elátkozott" s „elfelejtett" költőnek tartották életében ugyanúgy, mint halála után, a legjobbak (miként Kosztolányi és Hatvány) mindig is tudták, kicsoda Szép Ernő, költészetének ismerték az értékét és nagyságrendjét, másrészt, hogy mindezek ellenére, a költő akkor is, ma is költők ismeretlenje volt és maradt. Pedig híveinek száma ma sem apad: Zelk Zoltán s Kormos István épp úgy esküdtek rá, mint (ami leginkább meglepő) a mai negyvenesek szélsőséges „avantgardistaja", Tandori Dezső, aki már két „fölfedező" tanulmányt is szentelt a költőnek, az egyiket ezen a címen: „Szép Ernő nagy költészete". „Szép Ernő roppant eredményei — bizonyára egyebek között — azért nem állították költőjüket irodalmi tudatunk e korszakbéli nagyjai mellé, Ady, Babits, Kosztolányi társaságába, mert a részletek nála nem formálódtak egyetlen jelentősen jellegzetes egésszé — írja Tandori -. Ma is így várja felfedezését: mintha az, ami tipikusan az övé, nem volna eléggé friss és súlyos, ami viszont költészetünk legjobbjaihoz emeli, nem kínálja magát nagy eszmékkel s effélékkel komolyított versfoglalatban. Szép Ernő mégis a legkomolyabb dolgokról szól, arról, hogy itt él ezen a földön, jár-kel, évszakokat és napszakokat él át, rossz élnie és jó élnie, és ezt mind megrázóan egyéni költői hangon fejezi ki... művei:... megannyi nagy vers, kisebb hibáikkal együtt is a magyar irodalom örök antológiadarabjai". — esi — ban rövid időn belül a szóbeli kinyilatkoztatás, a költői megjelenítés igazi formamüvészévé vált. Dsida Jenő költészetének legtöbb darabjait az elmúlás érzése s az élet utáni fiatalos vágy sajátos összefonódása jellemzi. S bár legtöbb versében a személyes sors gyötrelmeinek és örömeinek lírai kifejeződését figyelhetjük meg, költeményei sokszor mégis szétfeszítik a szubjektum korlátáit, az egyén világának szűkös határait. A költőt az általános jellegű sorsproblémák, a társadalmi kérdések, az erdélyi nemzetiség tragikuma egyaránt foglalkoztatják. A szenvedésnek, a gyötrelmeknek szép kiteljesedése a Dsidaköltészet. S aminek a mai olvasó is örülhet: ismét kézbe veheti a költő válogatott verseit, melyek nem véletlenül jelentek meg a Magyar Líra Gyöngyszemei c. sorozatban. Csáky Károly FOLYÓIRAT A Tvorba a prágai Magyar Kulturális Központ te véken ységérő/ A Tvorba cseh politikai, tudományos és kulturális hetilap 13. száma közli Zuzana Soupková interjúját Bjelik Györggyel, a prágai Magyar Kulturális Központ igazgatójával. Az interjú első részében arra a kérdésre válaszol az intézmény igazgatója, hogy milyen szerepe volt a kulturális kapcsolatoknak a két ország felszabadulás utáni együttműködésének fejlődésében. Bjelik György elmondja, hogy a Barátsági és Együttműködési Szerződés aláírása után 1951-ben kötötték meg a két ország kulturális egyezményét, s az együttműködés azóta állandóan bővül és javul, egyre jobban elmélyül a két ország kultúrájának kölcsönös megismerése. Jelenleg az 1981—85-ös évekre szóló ötéves együttműködési terv alapján dolgoznak-. Az arra illetékes közös bizottság az előző időszak tevékenységét értékelve megállapította, hogy az együttműködés sikeresen és dinamikusan fejlődött. Nagy visszhangja volt a legutóbbi Magyar Irodalmi Napoknak Csehszlovákiában, de ugyanez elmondható a Magyarországon rendezett Csehszlovák Irodalmi Napokról is. Az említett közös bizottság megállapította többek között azt is, hogy a ma már széles alapokon nyugvó kapcsolatokat elsősorban minőségileg kell továbbfejleszteni. A központ az utóbbi években egyre jobban bekerül a prágai, illetve a csehszlovák köztudatba. Rendeltetésével kapcsolatban az igazgató elmondotta, hogy elsődleges feladata, hogy megismertesse a csehszlovák közvéleménnyel a szocialista Magyarország életének minden területét, s ennek egyik jelentős alkotóeleme a kulturális értékek megismertetése. A továbbiakban szólt az igen kedvező visszhangot kiváltott irodalmi estekről, ahol a prágai közönség többek között Garai Gáborral, Szabó Magdával, Csák Gyulával, Jókai Annával, Moldova Györggyel és Galgóczi Erzsébettel találkozhatott. Egyre több érdeklődőt vonzanak a központban megvalósított zenei estek, a filmbemutatók (évente mintegy húsz filmet mutatnak be. lényegében tehát a magyar filmgyártás egészévi termését.) Az elkövetkező időszak terveivel kapcsolatban megtudhatjuk, hogy elsősorban minőségi változásokra törekszenek majd. Tervbe vették például a Pannnónia filmstúdió animációs filmjeinek szemléjét, a képzőművészet kedvelőinek pedig Magyarország egyes tájegységeinek népművészeti alkotásait kívánják bemutatni. Zenei téren az idei év elsősorban — természetesen — a Kodály centenárium jegyében zalik majd. Szemináriumot szerveznek zeneelméleti szakemberek részére és Kodály zenei esteket is terveznek. A két nép legújabb irodalmi alkotásainak fordításában mutatkozó lemaradást az egyes kiadók közötti, együttműködés ösztönzésével próbálják majd pótolni, mint ahogyan az már sikerült az Odeon és Corvina kiadók esetében. A magyar dráma propagálása érdekében is terveznek bizonyos akciókat, s a jövőben még több lehetőséget kívánnak teremteni a magyar és a csehszlovák művészek találkozására. Németh Gyula HANGLEMEZ Pergolesi: Stabat Mater A „Stabat Mater", Jacopone da Todi örökbecsű költeménye, mely a passiótörténet egyik epizódjaként a keresztfa tövében álló, fájdalomtól megtört Istenanya képét rajzolja meg mesteri módon, a középkori vallásos költészet egyik legkiválóbb alkotása. Mély érzelmi világa és formai csiszoltsága nem egy zeneszerzőt megihletett. A Stabat Mater megzenésített változatai közül Giovanni Battista Pergolesi alkotása a legismertebbek egyike. A mű 1736-ban a Nápoly melletti Pozzuoliban, egy ferences kolostorban keletkezett, ahol a zeneszerző elhatalmasodó tűdőbajára keresett gyógyírt. A Stabat Mater pergolesi hattyúdalává lett, a nagybeteg zeneszerző ugyanis néhány héttel a mű megalkotása után elhunyt. A kis remekmű vonóskarra és két énekhangra (szoprán és alt) íródott. Az oratórium tehát duettekből és áriákból áll. A kiváló ciklikus műben a nagy passiók barokk drámai feszültsége és a legszemélyesebb líra ötvöződik. Az új Hungarotron-felvétel zenei telitalálat, hiszen a kitűnő mű előadásában Kalmár Magda, Hamari Júlia, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a világhírű karmester, Lamberto Gardelli működött közre. Kalmár Magda, aki már lemezfelvételek sokaságával bizonyította, hogy a barokk oratóriumok és a klasszikus operák világában egyaránt otthon van, ezúttal is remek alakításával, gyönyörű orgánumával, tündöklő szopránjával szerez maradandózenei élvezetet a hallgatónak. Ugyanezt mondhatjuk el az alt szólamot éneklő Hamari Júliáról, számos opera és oratórium főszereplőjéről is, aki kiváló, egyenrangú partnere Kalmár Magdának. Lamberto Gardelli, a világ egyik legnépszerűbb karmestere, aki legutóbb Magyarországon Vivaldi „A négy évszak" című művének aranylemezzé lett felvételét vezényelte, ezúttal ismét a Liszt Ferenc Kamarazenekar élén fényesen bizonyította, hogy nemcsak a romantikus, hanem a barokk művek interpretálásának is nagymestere. Sági Tóth Tibor Dsida Jenő válogatott versei Dsida Jenő költészetét nálunk az átlagolvasó bizony csak alig-alig ismeri. Pedig az erdélyi irodalom tragikus sorsú költőjének munkássága nagyobb odafigyelést érdemelne. Dsida Jenő tehetsége már fiatalon kibontakozott; verseivel Benedek Elek lapjában, a Cimborában szinte gyerekköltőként jelentkezett. És rövidesen felzárkózott az Erdélyi Helikon legkiválóbb írói közé is. Mintha megérezte volna a sors sugallatát: megtört szívvel, betegen is dolgozni kell, hogy mondanivalóit, látomásait művészetté érlelje. Hogy néhány év alatt is elérhesse azt, amire másnak több adatott; hogy kamatoztassa képességét, felnőtt lírává érlelje költészetét. Kezdetben az expresszionizmus hatása alatt Dsida főleg szabad verseket írt. Azon-Innen-onnan Amikor a Lappföldön májusban elolvad a hó, megszaporodik a munka a rénszart/acnlr Iröríil A tulipánok tavasszal virágoznak, de legfeljebb egy hétig pompáznak és nincs illatuk. Josiki Hirata japán kutató azon fáradozik, hogy 50 ezer keresztezéssel nemesített növényből olyan tulipánt hozzon létre, amely legalább egy hónapon át virágzik, és olyan illata van, mint az orchideának. A világ első napkerékpárja sorozatgyártású háromkerekű, amelynek a meghoszszabbított hátsó tengelyére naptető került. Erős napsugárzásban az NSZK-ban kifejlesztett napkerékpár egyenáramú villanymotorja 132 watt teljesítményt érhet el. 8
