A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-26 / 52. szám

A Csemadok életéből köszönet és hála illeti a Daloskör minden dalosát, karnagyait és vezetőit. A szervezet a népművelési tevékenység terén is szép eredményekre tekinthet vissza. 1952-ben Móricz Zsigmond emlékestet, 1953-ban Petőfi-estet. 1955-ben első alkalommal, országos visszhangot kiváltó közös-szlovák irodalmi estet szerveztünk, ahol a Kodály Zoltán és Galánta című előadást Kodály legismertebb müveinek reprodukálásával tarkították, ekkor hangzott el elöször nyilvánosan Galántán Kodály Zoltán: Galántai táncok című zenekari müve is. Az Arany János emlékestnek előadója dr. Tőrös László, a József Attila emlékestnek úgyszintén. Több alkalommal találkoztunk a hazai magyar írókkal és költökkel. Emlékezetes marad mindannyiunk számára Vojtech Mihálik szlovák költö látogatása a helyi szervezet rendezte irodalmi esten. Előadásokat tartottak: Sipos Béla, Lőrincz Imre, Pukkai László, Záreczky László, Mórocz Károly és Ág Tibor. Galántán volt a helyi szervezetnek képzőművészeti köre, és ez már 1952-ben rendezett kiállítást. Igaz, hogy csak 660-an tekintették meg. De a következőre, 1954-ben már több, mint 800-an voltak kíváncsiak, míg a harmadikat, 1964-ben 1200 érdeklő-' dö tekintette meg. Ezen festmények, faragások, varrottasok, hímzések, szőttesek, egyéb kézimunkák, vas- és famunkák, intarziák kerültek bemutatásra. A régi kultúrház bezárása után kezdte igazán bontogatni szárnyait esztrádcsoportunk Karsai Gáspár és Boócz Ferenc irányításával és részvételével. Rajtuk kívül Mikovics Tibor, Újvári János, Éliás János, Krúg Mária, Záreczky József, Szkrutek Lászlóné, Barczi Attila, Karsai Lajos és fia. a fiatalabbak közül pedig Záreczky Mária, Klement Mátyás, a Zsigárdi-nővérek és még sokan mások igyekeztek pótolni a színjátszó csoport munkáját. Esztrádcsoportunk azonban legnagyobb sikerét az új kultúrház megnyitása után, 1977-ben érte el. No, végre című műsorával, majd ezt kővetően a Jó szórakozást című új összeállítással. Mindkét műsorral a környékbeli községekben is szerepeltek. Szüntelenül keressük a kulturális tevékenység új útjait, vonzó formáit. így került sor 1979-ben a közművelődési klub létrehozására. Végezetül Kodály Zoltán és Galánta kapcsolatáról a galántai Kodály-napok kapcsán. A CSEMADOK helyi szervezete már 1967-ben majd 1969-ben újra a járási lap hasábjain, de e sorok írója a Kodály-napok zárószavában a Hét hasábjain is újra kérte és javasolta Kodály-emlékmű felállítását Galántán, és utca vagy tér elnevezését Kodály Zoltánról. A párt és állami szervek már jóváhagyták a Kodály-emlékmű felállítását, biztosítva annak anyagi fedezetét is. Reméljük, hogy a Kodály-centenárium alkalmából, 1982-ben sor kerül az emlékmű felavatására. Köszönet érte mindazoknak, akik megértették a Kodály-napok gondolata, eszmei és ideológiai elképzelése is itt született meg Galántán. A hatvanas évek közepe óta nem volt városi, járási vagy központi rendezvény, konferencia, ahol ne szorgalmaztuk volna egy országos énekkari fesztivál, dalostalálkozó galántai megrendezésének, rendszeresítésének gondolatát. Rengeteg akadályt leküzdve jutottunk el 1969 júniusáig az első galántai Kodály-napokig, amely kezdetben helyi rendezvényként indult, de sikere országos visszhangot váltott ki. ZÁRECZKY LÁSZLÓ TARTALMAS TANÁCSKOZÁS A CSEMADOK közelgő járási konferenciájának előkészületei jegyében tartotta meg idei második ülését a szövetség nagykürtösi (V. Krtís) járási bizottsága. Hriech János, a jb elnöke megnyitójában megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójáról. A járás helyi szervezetei erejükhöz mérten részt vettek a képviselőtestületi választások előkészítésében és a választási program sikeres teljesítésében — hangoztatta Rados Pál előadói beszédében. A CSEMADOK minden területen tevékenyen támogatja, munkájával elősegíti a párt és a kormány által kitűzött művelődéspolitikai célok elérését A CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa, a kerületi és járási pártkonferencia határozataiból eredő feladatokat a járási bizottság és a helyi szervezetek magukévá teszik. Kiss Sándor elnökségi tag ismertette az ülés részvevőivel az e téren előttünk álló legfontosabb feladatokat. A központi bizottság vonatkozó irányeNének értelmében nagy figyelmet kell fordítani a járásban a taglétszám növelésére, igyekezni kell, hogy a következő öt évben a taglétszám legalább 500-zal emelkedjék. A kellő lelkesedés, a meggyözőképesség hiánya, a nemtörődömség, a túlzott kényelemszeretet lehet az oka, hogy járásunkban eddig a tagság létszáma nem érte el az erre az időszakra célul RÖVIDEN • A CSEMADOK KB ELNÖKSÉGE 41. ülé sét november 27-én Komáromban tartotta meg. Négy témakörrel foglalkozott. Értékelte. hogy (1) a szövetség szervei és szervezetei az elmúlt időszakban hogyan dolgoztak a komáromi járásban; (2) milyen eredménnyel zárult a csehszlovákiai magyar amatör táncdalénekesek versenye, a Melódia '81; (3) a szövetség járási és helyi vezetőségének tagkitűzött 3000-et Meggyőződésem azonban, hogy nagy tartalékaink vannak ezen a téren. Rugalmasabbak lehetnének azok a helyi szervezetek, amelyek általános iskolával rendelkező községekben működnek. De a városba, más községbe bejáró tanulók sem vesztek el végképp a lakóhelyi községek, illetve az ottani szervezetek számára. Mozgékonyabbak lehetnének a járási bizottság és elnökségének tagjai is, akik jó példával járhatnának elöl a tagtoborzásban. Az irányelv számot a népművelési tevékenység, a honismereti, az irodalomnépszerűsitö. az ateista és az esztétikai nevelés színvonalának állandó emelésével, a könyvhónapi akciók, iró-oNasó találkozók, irodalmi estek körültekintő megszervezésével, a krónikaírás megkezdésével, illetve folytatásával. Tóth András az amatör művészeti tevékenység fejlesztésének időszerű kérdéseiről beszélt Elmondta, hogy a járás hét CSEMADOK énekkara azért működik rendszertelenül, mert nem megfelelő az énekkamk szakmai felkészítése és az anyagi támogatás. A fellépési lehetőségek sem kielégítőek. Hasonló a helyzet az éneklőcsoportok és a színjátszó együttesek esetében. Ha azonban az együttesek megkapják az igényelt szakmai és anyagi támogatást, bizonyos, hogy a kulturális munka mennyiségileg is, minőségileg is jobbá, tökéletesebbé válik. A járási bizottság 1982. évi munkatervét Bányai Géza ismertette. Hangsúlyozta, hogy a helyi szervezetek ezt az átfogó munkatervet lebontva, a helyi viszonyoknak leginkább megjai miként erősítik kapcsolataikat az illetékes párt- és állami szervekkel. Végül (4) tájékoztató jelentést hallgatott meg az ellenőrző és revíziós bizottságok munkájáról. A központi bizottság elnöksége az első napirendi ponttal kapcsolatosan hozott határozatában egyebek között feladatul adta a CSEMADOK Komáromi Járási Bizottsága Elnökségének, hogy erősítse az illetékes párt- és állami szervekhez fűződő kapcsolatát, aktivizálja a szövetség helyi szervezeteit, segitse elö a tagtoborzást, javítsa a szakbizottságok munkáját. felelő tevékenységi formákat és módszereket alkalmazhatják. A XXIV. járási konferencia sikeres megtartására tett javaslatot Hriech János, és ajánlotta egyebek között, hogy bővítsék a vezetőséget; szerény megjegyzésként ide kívánkozik, hogy megfiatalítása ugyancsak hasznos tenne. A vita keretében még sokan szólaltak fel és tettek hasznos javaslatokat Malik József, az Ipolyhídvégi (Ipefské Predmostie) Hnb elnöke kifogásolta, hogy a CSEMADOK helyi szervezete hiába készült nagy lelkesedéssel, akarással munkásénekkari-irodalmi műsorral, csak kétszer kaptak fellépési lehetőséget a járásban. Tóth Ágnes sürgette az illetékeseket, hogy tegyenek lépéseket az amatőr együttesek rendszeres fellépési lehetőségeinek biztosítására. Mások a CSEMADOK nagykürtösi helyi szervezete megalakításának kérdésével foglalkoztak (.biztató egyébként hogy a sok szócséplés után végre megkezdődött a szervezés). Bodnár Béla, a KB küldöttségének vezetője felszólalásában hangsúlyozta, a CSEMADOK megalakulásától fogva összhangban a párt politikájával, segítette a magyar oktatási nyeNO iskolák megnyitását Szlovákiában, ma is élénk figyelemmel kíséri az oktatásügy alakulását s a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz azért hogy a magyar nemzetiségű dolgozók anyanyeNükön művelődhessenek. A járási bizottság érdeklődéssel kísért tartalmas ülése a határozat elfogadásával ért véget URBÁN ALADÁR • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA és a SZISZ Központi Bizottsága rendezte Melódia '81 cimü országos táncdalverseny keretében tíz énekes lépett fel. A csehszlovákiai magyar táncdalénekesek Bratislavában megtartott döntőjének első három helyezettje: Farkas Zsuzsa, Bencsík Lívia és Stirber Péter. • A CSEMADOK-nak a komáromi (Komárno) járásban 38 szervezete és 7355 tagja van. A helyi szervezetek tavaly 194 vezetőségi és 57 tagsági értekezletet tartottak. Az utóbbi összejöveteleket a legtöbb helyen összekapcsolták kulturális műsorral. • A CSEMADOK BRAT1SLAVA-ÓVÁROSI SZERVEZETE ismeretterjesztő előadásokkal segíti elö a tagság jogi tájékoztatását. A legutóbbi összejövetelen dr. Sziegl Ferenc, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Titkárságának vezetője Csehszlovákia Kommunista Pártjának nemzetiségi politikájáról és a Csehszlovákiában élö nemzetiségek helyzetéről tartott előadást. • A CSEMADOK KB NYELVI SZAKBIZOTTSÁGA legutóbb — november 25-én — Bratislavában ülésezett. A nyelvművelés időszerű kérdéseivel és a XIII. Kazinczy-napok előkészítésének a feladataival foglalkozott. A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ KOMAROMI EGYÜTTESÉNEK JANUÁRI JÁTÉKTERVE 6-án, szerdán — Somorja fSamorín) — Velúrzakó 7-én, csütörtökön — ímely (Imef) — Velúrzakó 8-án, pénteken — Uduard (Dvory nad Zjtavou) — Velúrzakó 9-én, szombaton — Réte (Reca) — Velúrzakó 10-én, vasárnap — Zseliz (Zeíiezovce) — Velúrzakó 13-án, szerdán — Nyitra (Nitra) — Velúrzakó 14-én, csütörtökön — Gúta (Ko/árovo) — A négylábú is botlik 15-én, pénteken — Galánta (Galanta) — A négylábú is botlik 16-án, szombaton — Nyárasd (Topoíníky) — A négylábú is botlik 17-én. vasárnap — Csenke (Cenkovce) — A négylábú is botlik 20-án, szerdán — Csicsó (Ciőov) — Velúrzakó 21-én, csütörtökön — Párkány (Stűrovo) — Velúrzakó 22-én, pénteken — Komárom (Komámé) — Velúrzakó 23-án, szombaton — Dióspatony (Orechová Potön) — Velúrzakó v 24-én, vasárnap — Marcelháza (Marcelová) — Velúrzakó 27-én, szerdán — Nagymegyer (Calovo) — Velúrzakó 28-án. csütörtökön — Érsekújvár (Nővé Zámky) — Velúrzakó 29-én, pénteken — Zsigárd (Ziharec) — Velúrzakó 30-án, szombaton — Bátorkeszi (Vojnice) — Velúrzakó 31-én, vasárnap — Szögyén (Svodín) — Velúrzakó Az előadások Komáromban 19 óra 30 perckor, más helységekben 19 órakor kezdődnek. A színház fenntartja magának a műsorváltoztatás jogát. 7