A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-21 / 25. szám
SZOVJET-MAGYAR ŰREXPEDÍCIÓ A televízió jóvoltából Európa- és világszerte száz- és százmilliók lehettek szemtanúi annak, amikor 1980, május 27-én este Bajkonurban felemelkedett a Szojuz-36-ot a világűrbe juttató hatalmas hordozórakéta. Akiknek színes tévékészülékük van, láthatták, ahogy vörös, sárga, kék és lila lángok - az égő gázok lángjai - törtek elő a sugárhajtóművekből, tűzgömb emelte magasba a rakétát, hatalmas mennydörgés remegtette meg a földet. Százhúsz másodperc múlva vált le jól láthatóan a hordozórakéta első fokozata, majd - de ekkor már nem láthattuk a rakétát, ezért csak a kommentárból tudjuk- második és harmadik fokozata: Föld körüli pályára tért a Szojuz—36 űrhajó. A következő napok tévéközvetítéseiből mindenki tudja, hogyan kapcsolódott össze az űrhajó a Szaljut-6- Szojuz-35 űrkomplexummal, hogyan szállt át az űrhajó személyzete - Valerij Kubászov parancsnok, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Szovjetunió űrhajós pilótája és Farkas Bertalan kutató űrhajós, a Magyar Népköztársaság állampolgára az űrállomásra, ahol már türelmetlenül vártak rájuk az állomásnak akkor már negyvennyolcadik napja állandó lakói : Leonyid Popov és Valerij Rjumin. A négytagú nemzetközi személyzet ezt követően együttes kutatómunkát végzett: megvalósítva azt a hét napra tervezett tudományos programot, amelyet a Szovjetunió és a Magycr Népköztársaság tudósai dolgoztak ki. Az újabb nemzetközi űrrepülés résztvevői az Interkozmosz együttműködési programja keretében folytatták a szocialista országok közös űrkutatási céljainak megvalósítását. E munka során korábban már csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bolgár űrhajós hajtott végre űrrepülést szovjet űrhajós társaságában. Magyarország a hetedik ország, amelynek képviselője eljutott a világűrbe, a macialista Magyarországon született, nevelkedett. Farkas Bertalan 1949-ben született Gyulaházán, Szabolcs-Szatmár megyében. Apja nyugdíjas, korábban cipészszövetkezetben dolgozott Kisvárdán, édesanyja háztartásbeli. Berci - ahogy szülei hívják - az általános iskolát Gyulaházán végezte, majd Kisvárdán járta ki a középiskolát. Az érettségi után - mint sportrepülőt - felvették a Kilián György Repülő Műszaki főiskolára. Az első két év sikeres befejezése után a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. 1972-ben hadnagyi rendfokozattal avatták tisztté, és a légierókhöz osztották be. 1977-ben kapta meg az I. osztályú vadászrepülő minősítést. 1976-ban lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. Sok társával együtt ő is önként jelentkezett, hogy részt vehessen az űrrepülést megelőző felkészítésen. Sikeresen helytállt a kiválasztás nehéz próbáin. 1978. március 20 óta tartózkodott a Szovjetunióban, a Gagarinról elnevezett űrhajóskiképző központban, Csillagvárosban, és készült eddigi legnehezebb feladatára, az űrrepülésre. A vizsgabizottság minden tekintetben megfelelőnek tartotta a kozmoszbeli utazásra. Farkas Bertalan az űrrepülés megkezdésekor százados volt, nős, két gyermek apja: fia. Gábor kilenc-, kislánya, Aida hároméves. Amióta tiszti rendfokozatot kapott, öt alkalommal részesítették kitüntetésben, és nemegyszer érdemelte ki parancsnokai dicséretét. Az űrhajó parancsnoka, Valerij Kubászov űrpilóta nemzetközi hírneve már régebbről megalapozott: most harmadszor járt a kozmoszban, a szovjet-amerikai közös űrrepülésben is részt vett, tehát gazdag az űrhajós múltja. Farkas Bertalan nevével, az első magyar űrhajóssal még csak most ismerkedtek, ismerkednek a Föld lakói. De megismerik, s neve immár bevésődik az űrkutatás hősi történetébe. Farkas Bertalan - az első magyar állampolgár a világűrben ■ A szocialista országok együttműködésének újabb fényes bizonyítéka ■ Közösen kidolgozott szovjet-magyar tudományos program Valerij Kubászov és Farkas Bertalan (MTI felv.) gyár űrhajós az első száz ember között van, akinek ilyen megtisztelő feladat jutott osztályrészül. Az űrhajózás, a világűr kutatása fiatal tudomány még, de Magyarország - erőihez, lehetőségeihez képest - eddig is kivette részét fejlődéséből. Magyar tudósok, műszakiak által tervezett, kifejlesztett műszerek jártak már a világűrben: sikerrel alkalmazták őket mesterséges holdakon, kutatórakétákon. Magyar tudósok hozzájárultak az űrbiológia, az űrorvostudomány, az űrkutatás más ágazatainak fejlesztéséhez, részt vesznek a világűrből érkezett adatok feldolgozásában. Az űrkutatás fiatal tudomány, s első magyar űrhajósa maga is fiatal ember, annak a nemzedéknek a képviselője, amely már a szo4
