A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-28 / 26. szám
NÉPRAJZKUTATÁSUNK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁI A dunaszerdohelyi (Dunajská Streda) városi művelődési házban a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete és a CSEMADOK Központi Bizottsága A csehszlovákiai magyar nemzetiségi néprajzkutatás elméleti és gyakorlati problémái címmel háromnapos, rendkívül hasznos értekezletet tartott. Dr. Milan Leščók, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatóhelyettese nyitotta meg az értekezletet, amelyen magyarországi szakemberek is rész vettek. Ott volt Bodrogi Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának igazgatója, Paládi-Kovács Attila igazgatóhelyettes, Kása László tudományos főmunkatárs, Üjvóry Zoltán, o debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének tanszékvezető tanára, Ráduly Emil, Ikvay Nándor és Sándor Ildikó, tudományos munkatársak. Hazai részről jelen voltak: Emília Horváthová, a bratislavai Komenský Egyetem Etnológiai Kabinetjének vezetője, Juraj Briškár, a Szlovák Tudományos Akadémia kassai (Košice) Társadalomtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, dr. Matúš Kučera, dr. Viera Urbancová, dr. Soňa Kovačevičová, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai, hazai néprajzosok, kutatók. A CSEMADOK Központi Bizottsága nevében dr. György István vezető titkár üdvözölte az értekezlet résztvevőit. Tömör áttekintést nyújtott a hazai magyar nemzetiségi néprajzi gyűjtőmunka fejlődéséről, megállapítva, hogy a népi kultúrák kölcsönösen gazdagító hatással vannak egymásra, hozzájárulnak a népek kölcsönös megismeréséhez, a proletár internacionaliz mus gondolatának megértéséhez. Dél-Szlovákiai tájain a önkén tes néprajzi gyűjtés már az ötvenes évek elejétől folyik. Az értékes és elengedhetetlenül fontos munkát a NÉPES kezdte, s folytatta (ha elég erőtlenül is) az Ifjú Szivek s intenzívebben a CSEMADOK Központi Bizottságának Quittner János vezette Szőttes Népművészeti Csoportja. Jóleső érzéssel és lelkesen méltattuk mindig is legjelentősebb együtteseinknek a gyűjtés eredményeire s hozzáértő feldolgozására épített műsorszámait, s azt szeretnénk, ha a jövőben még többet merítenének Szlovákia magyarlakta vidékeinek, tájainak gazdag hagyományaiból, szokásanyagából. Az ötvenes évek elején kezdi meg népzenekutatói munkásságát Ag Tibor és Szijjártó Jenő. Ag Tibor szívós és álhatatos munkájának eredménye az Édesanyám rózsafája és a Vétessék ki szóló szívem, Szijjártó Jenő gyűjtéséből pedig olyan kitűnő kórusművek születtek, mint például az Esti hangulat Zsérén. De említhetnénk Takács Andrást, aki kezdettől sokat merített gazdag Ur. juna isovacevicova, dr. iora Kusnakova, dr. Viera Urooncová, dr. docens Emília Horváthova néptánchagyományunkból, s folytathatnánk a sort a körülbelül tíz évig népviseletet, népi gyermekjátékot és részben népdalt gyűjtő Jókai Máriával, a népi építészettel foglalkozó Buday Endrével, a hiedelem- és szokósanyagot gyűjtő Csáky Károllyal, a szokásokat gyűjtő Csókás Ferenccel, a népi gyógyászatot tanulmányozó Lipcsey Gyulával és a népi hímzéseket gyűjtő Dodek Ilonával. Nagyot lendített hazai magyar néprajzkutatásunkon munkásságával a CSEMADOK Központi Bizottságának néprajzi albizottsága, különösen Méryné Tóth Margit, a népművészeti osztály néprajzi szakelőadója, aki évek óta szervezi és irányítja szövetségünkben az etnográfiai gyűjtést, évi munkaterv szerint, a lehető legnagyobb körültekintés- Dr. Kosa László ■ sei. A hetvenes években irányul figyelmünk jobban a hazai magyar néprajzkutatásra. Ahogy a CSEMADOK Központi Bizottságának kezdeményezésére szakembereink a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválra felkészítik a csoportokat. . . Ahogy a zselizi Művelődési Házban bemutatják egy-egy délszlovákiai táj jellegzetes, a népéletet hűen kifejező szokásonyagát. .. Ahogy a CSEMADOK Központi Bizottsága megjelenteti sokszorosított Néprajzi Közlések című füzetét.. . Mindez azt bizonyítja, hogy évtizedek óta folyt és folyik tájainkon az önkéntes néprajzi gyűjtőmunka, ha a szükséges intézmények híján nem is eléggé elmélyülten. Nagyon hiányzik egy központi múzeum, s ugyanúgy hiányát érezzük a Szlovák Tudományos Akadémia Etnográfiai Intézetének keretében a kutatást tudományos szinten irányító magyaralosztálynak. A dunaszerdohelyi háromnapos értekezlet előadói és felszólalói a szükséges intézmények létesítésének fontosságára irányították a figyelmet, amikora szlovákiai magyar népi kultúra sajátosságairól, a szlovák és a magyar népi kultúra kapcsolatairól és kölcsönhatásairól, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei kultúrájának integrációs elemeiről, valamint a további kutatás koncepciójának meghatározásáról beszéltek. A háromnapos értekezletre Dél-Szlovákia valamennyi múzeuma hivatalos volt. Sajnos, nem mindegyik küldte el képviselőjét. Dunaszerdahely számunkra abban az értelemben Igen jelentős állomás, hogy ked-' Az értekezlet résztvevői megtekintik a lavoszi szel nyitrai járásnak a műsorát országos nepdalverseny győztesének, a Dušan Majda felvételei vező feltételeket teremt a szlovákiai magyar hívatásos néprajzkutatáshoz. Az értekezleten száznégyen vettek részt s harmincnégyen tartottak előadást, illetve szóltak hozzá a beszámolókhoz. Hazai és magyarországi szakemberek foglalkoztak a nemzetiségkutatás elméleti problémáival, a nemzetiségek néprajzkutatásának problémáival, a szlovák-magyar kapcsolatokkal, a csehszlovákiai magyarok etnokultúrája fejlődésének tényezőivel és irányaival, a csehszlovákiai magyar nemzetiség kultúrája szociológiai vizsgálatának eredményeivel, a Szlovákia magyarlakta falvaiban folytatott kutatások eredményeivel, a szlovákiai magyar népi kultúra differenciálásával a Szlovák Néprajzi Atlasz kutatásainak fényében stb. Szó volt továbbá a szlovákiai magyar néprajzkutatás jelenlegi állapotáról, a magyar nemzetiségi néptánckutatús eredményeiről és a távlatokról, a hazai magyar néptáncgyűjtésről, a népi építészet kutatásának eredményeiről, a népi gyógyászat kutatásában elért eredményekről, a Zoboralja népviseletéről stb. Az értekezlet résztvevői sűk érdekeset hallottak még az itteni és a magyarországi önkéntes néprajrkutatásról, a néprajzgyűjtés eredményeiről és problémáiról járásonként,. s az iskolák szerepéről a néprajzgyűjtésben. Figyelmet érdemlő előadások hangzottak el néhány múzeum képviselője részéről a martini Szlovák Néprajzi Múzeum kutatásának eredményeiről a szlovákiai magyar etnikum körében, a kassai kelet-szlovákiai múzeum néprajzi kutatásairól a magyar nemzetiség körében, a dél-szlovákiai területi múzeumok néprajzi tevékenységéről, a lévai Bars Múzeum magyar néprajzi anyagának dokumentálásáról, o szlovák-magyar kapcsolatokról a Pest megyei szőttesek, hímzések vizsgálata alapján stb. Külön érdekessége volt a háromnapos értekezletnek dr. Paládi-Kovács Attilának Cseregyermekek, avagy népi kapcsolatok és nyelvtanulás a régi Gömörben című előadó-Elégedetten távoztak a jelenlevők o háromnapos értekezletről. A színvonalas előadások és a hozzászólások érdekessé és élményszerüvé tették a hazai és magyarországi szakemberek tanácskozását. Az elhangzott előadásokkal az érdeklődők szélesebb körben is megismerkedhetnek, mert a CSEMADOK Központi Bizottsága sokszorosított füzetben - a Néprajzi Közlésekben - hamarosan megjelenteti az értékes anyagot. Hisszük, hogy a dunaszerdohelyi tanácskozás kezdete a szlovákiai magyar hivatásos néprajzi gyűjtőmunka megindításának. Mács József 6
