A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-21 / 25. szám

A CSEMADOK ÉLETÉBŐL kés előadóssol, vitaesttel hívta íel magára a város lakóinak fi. gyeimét. Hasonló megújulást mutat a kiszszínpadi forma is. Ez ugyan általában egyelőre még elmarad az élegyüttesek színvo­nalától. de a Vox humane együt. tesnél, amely Szép tavasz című összeállításával a kerületi ver­senyre is eljutott, adott a lehe­tőség az előrehaladásra, o szín­vonal emelésére. Az említett iro­dalmi színpad togjai sikerrel sze­deklődés. amely a verseny iránt a helyi szervezetekkel megmu­tatkozott. Több mint háromszá­zan jelentkeztek - csoportok tag­jai és szólisták. S ha az országos döntőbe nem is jutottunk be, a megmozdulás eredményességé­hez nem férhet kétség. Kellemes gond volt o műkedvelő színját­szó csoportok járási versenyének a megszervezése, hiszen a járás­ban jelenleg kilenc csoport dől. gozik rendszeresen, s közülük a Részlet az amatőr képzőművészek királyhelmeci kiállításáról. EDDIGI MUNKA, TOVÁBBI TERVEK Lassan közeledik az év közepe, ideje legalább nagy vonalakban összefoglalni, hogy a CSEMA­­DÓK helyi szervezetei, a járási bizottságok mit valósítottak meg az első félévre kitűzött terveik­ből. Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) Ripcsu Rudolffal, a já­rási bizottság titkárával is ezek­ről a tervekről - a már megva­lósultokról s a még előttük le­vőkről - beszélgettünk május el­ső napjaiban. Mint szerte az országban, a népművelési és népművészeti te­­vékenység mellett itt is a járási konferencia előkészítése és le­bonyolítása jelentette a szerve­zeti élet egyik legfontosabb mozzanatát, hiszen több év mun­káját kellett a konferencián összegezni és elemezni. A járási konferencia adatai szerint a tőketerebesi (Trebišov) járás ötven CSEMADOK-szerve­­zete 4628 tagott tart nyilván. Aki figyelemmel kíséri az egyes járásokban o CSEMADOK tevé­kenységét, tudja, hogy a „keleti végeken" az utóbbi években több - korábban alig, vagy csak rapszodikusan fel-fellobbanő munkaforma is - megújult. Ide tartozik elsősorban a Nagykapo­­son^ alakított Erdélyi János Mű­velődési Klub, amely több érde­repeltek a József Attila emlékes­ten és a járási konferencián. A járási bizottság ösztönzésé­re alakult meg az amatőr kép­zőművészek klubja. Kilenc tag­jának legjobb alkotásaiból ki­állítást rendeztek s ezt a járási konferencia alkalmából nyitották meg a művelődési házban, Ki­rályhelmecen. Az irodalomnépszerüsítő albi­zottság munkáját dicséri az a tény, hogy az idén 130 jelent­keztek a járási szavalóverseny­re. Emiatt két elődöntőt rendez­tek, s hogy a versenyzőket jól felkészítették, arra a legjobb bi­zonyíték, hogy a járásból - a kerületi verseny után - öten ju­tottak el a Dunamenti Tavaszra, egy versenyző pedig a Jókai-na­­pokon is szerepelhet.- Két évvel ezelőtt - mondja Ripcsu Rudolf - azt hittük, hogy a Tavaszi szél... népdalverseny, re nagyon nehéz lesz újjászer­vezni a csoportjainkat. Ezzel szemben számunkra is nagy meg­lepetés volt az a rendkívüli ér­királyhelmeci mostanában került fel a B kategóriába, s az idén a Jókai-napokon is részt vesz. Egyébként a kerületi versenyen az abaraiak és a nagykoposiak szerepellek. A CSEMADOK tőketerebesi já­rási bizottságának első félévi munkatervében szereplő további rendezvények közül - az orszá­gos rendezvényeken való részvé­tel mellett - elsősorban a Har­madvirágzás irodalmi vetélkedő május végére tervezett járási for­dulója érdemel említést. Tíz cso­port került be a járási forduló­ba, s bizonyára színvonalas ver­senynek lehet tanúja a közönség. A járási bizottság - mint a ko­rábbi években - az idén is két szabadtéri népművészeti feszti­vált rendez. A borsi szabadtéri színpadon a járás legjobb együt­tesei június elején találkoznak, a hónap közepén pedig Kapso­­kelecsényben láthatja őket a kö­zönség. Mindebből látható, hogy a he­lyi szervezetek és a járási bizott­ság következetesen valóra váltja a munkatervbe foglaltakat, mind a szervezeti élet, mind a népmű­velés és a népművészet terén.-gs-MOLNAR JÁNOS felvétele JUBILÁL AZ ÚJ HAJTÁS A főutcán színes virágok soka­sága, cseresznyevirággal dúsan megrakott fák hirdetik, hogy a hosszú tél után újjáéledt a ter­mészet. A kivirágzott fák mint vőfélyek állnak a májusi napsü­tésben. Egy ilyen szép májusi napon, május 17-én ünnepelte meg a CSEMADOK diószegi (Sládkovičovo) helyi szervezet ál­tal fenntartott Új Hajtás népi táncegyüttes fennállásának ötö­dik évfordulóját. öt év már elég jelentős idő egy együttes életében ahhoz, hogy felmérhessük á megtett utat, szómba véve az eredmé­nyeket s az esetleges buktatókat is. Az Új Hajtás táncegyüttes lét­rejötte és tevékenysége szorosan összefonódik az országos hírű diószegi Vox Humana CSEMA­­DOK-énekkorral. A kórus öt­éves munkássága után egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy tovább kell lépni, népi kultúránkat újabb formákkal kell bővíteni. Ekkor született meg a táncegyüttes megalakításának gondolata. A Vox Humana elég erős volt ahhoz, hogy segítséget nyújtson. Néhány lelkes kórustag felaján­lotta, hogy nemcsak az énekkar munkájából veszi ki a részét, de a táncsoport beindításában is közreműködik. A csoport csak­hamar további táncoslábú fiata­lokkal bővült, együttessé szerve­ződött, mely az Új Hajtás nevet vette fel. Igen, mert hiszen az együttes valóban a Vox Humana kórusnak a hajtása, mely azóta már terebélyes ággá fejlődött. Elkezdődött az együttes nehéz, problémáktól nem mentes, de ugyanakkor töretlen, egyenes út­ja. A fiatalok lelkesedése, az irányítók és tanácsadók szaktu­dósa és szervező képessége, a kárusszámok betanulásával járó nemes szórakozás, kellemes idő­­töltés, az együvé tartozás fele­melő érzése gyorsan összeková­csolta a lelkes tánccsoport tag­jait és vezetőit. Csakhamar an­nyira „beérett” az együttes, hogy most már gondolni lehetett az első nyilvános fellépésre. Ennek sikerén felbuzdulva egyre igé­nyesebb 'műsorokat tanulnak be, a fejlődés nemcsak mennyiségi­leg, de minőségileg is kielégítő. Az öt év folyamán összesen 85 ízben léptek közönség elé. E szem­pontból az 1977-es esztendő volt a legsikeresebb, amikor 23 fellépést valósítottak meg. Az együttes többek között 6 ma­gyarországi városban, illetve köz­ségben (Szekszárd, Sióagárd, Aba, Dunofötdvár, Harc és Ve­resegyház) is szerepelt. A zseli­­zi Országos Népművészeti Fesz­tiválon 1975-ben a harmadik, 1976-ban az első, 1977-ben a második és 1978-ban ismét a harmadik helyen végzett. 1975- től minden évben Gombaszögön is ott van. Háromszor szerepelt a Csehszlovák Televízió egyenes adósában, hogy csak a jelentő­sebb sikereket említsük. A jubileumi esten az együttes kétórás magas művészi színvo­nalú műsorában öt év munkája eredményeiből adott ízelítőt. Fel­ötlik a kérdés, kit kellene ki­emelni, megdicsérni, név szerint említeni? Azt hisszük, csak úgy volna igazságos, ha mindenkit megneveznénk: az együttes tag­jait, vezetőit, tanácsadóit a ze­nészeket, mert mindegyikük egy­formán részese a sikernek. Ho­gyan tovább? Az eddig elért eredmények köteleznek, tovább kell folytatni magas művészi szinten ezt, mert szükség van a néptánc-hagyományok ápolásá­ra, mert kell a kapocs a múlt és a jelen között, irányt véve a jövőbe. A múlt értékeiből kell teremteni a mának. JUHÁSZ JÁNOS 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom