A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
kérdés sem jelent megoldhatatlan problémát. Már csak azért sem, mert az inkrusztáció kellemetlen hatásával nem csupán a hazai, de a külföldi szakembereknek is meg kell birkózniuk. Ellenben úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben is lépéshátrányban vagyunk, ami viszont óriási kár, mert - hogy a dunaszerdahelyi példánál maradjunk - két kútforrás a város teljes fűtés- és melegvízszolgáltatását el tudná látni!... Ám az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy egy ilyen sarkalatos fontosságú problémát még egy járási székhely sem tud pusztán önerőből megoldani. 4. Emlékszem, csaknem egy évtizeddel ezelőtt jócskán föllobbantotta képzeletünket az első csallóközi hévízkút földerítésének hire. Röviddel később az Agrofrigor üvegházaiban hasznosították is a termálvizet. E szövetkezeti társulás igazgatója: Oswald Frigyes ma viszont egyből elvágja a szót, ha a hövizkutak kérdését hozza szóba a riporter.- A termálvíz nagyfokú kövesedése ezerszer több gondot okozott, mint örömet. A sok huzavona után most újra fűtőolajjal melegítjük az üvegházakat. Hadd fűzzem hozzá: sokkal borsosabb áron, s ez a költség a jövőben - amennyiben a csővezetékek falát borító kövesedés kérdése továbbra is megoldatlan marad - emelkedni fog, hiszen a piacon egyre több zöldség és virág kell. Merőben más a helyzet Felsőpatonyban (Horná Potôň) és Nyárasdon (Topol'niky). Legalábbis ami a hévizkutak mezőgazdasági felhasználását illeti. Mindkét községben ugyanis kevésbé agresszív melegvíz jön föl a mélyből, úgyhogy üzemeltetési gondok helyett, mindkét szövetkezet fóliasátraiban már február végén ott zöldellt a korai saláta. A termálvíz másodlagos kihasználásával azonban mind Nyárasdon, mind Felsőpatonyban egyelőre még zsákutcában vannak. Különösen a patonyiak, ahol jelenleg az útszéli árok és egy mesterségesen ásott, hatalmas kavicsgödör vezeti el a sátrakat megjárt vizet. Itt ugyan - a tilalom ellenére - nyáron fürödni szoktak az emberek, de télen teljesen kihasználatlanul gőzölög az 50-S0 fokos víz. Nyárasdon hozzáfogtak egy olaszmedence építéséhez s ezzel letették a leendő üdülőtelep „alapkövét": a tervben szereplő további négyöt medence, a kiszolgáló és előfürdő létesítmények, a higiéniai felszerelés, a kemping, nomeg a szálloda mind-mind a csillagokban vannak még.. . Folytathatom a sort tovább is. Somorja (Samorín) határában fúrtak ugyan hévízkutat, de egyelőre lezárták; Dunaszerdahelyen csak most van kiépülőben az üdülőközpont, a szezon utáni beúszós medence és a balneoterápiái részleg, 1979- ben mégis 130 ezer fizető vendég járt itt! Fedett medencékre lenne szükség a nagymegyeri (Čalovo) és a deáki (Diakovce) termálstrandokon, valamint Paton (Patince) is. Új, gyógyhatású hévizforrás földerítése villanyozta föl az érsekújvári járásban fekvő Podhájska község lakóit, de a kiépítési tervek megvalósítása itt is a kezdet kezdeténél tart. A nyárasdi helyzethez hasonló gondok nehezítik a Szene melletti Királyfán (Kráľová pri Senci) a tervezett fürdőtelep megvalósitását - és ez a felsorolás még távolról sem teljes. „Ráadásul" Párkányban, Diószegen, Bösött, Karván, Ebeden, Udvardon, Farkasdon, Tqrdoskedden és Déi-Szlovákia más pontjain is további termálvizforrások földerítésének lehetőségét latolgatják a geológusok. föld mélyén elterülő termálvízkészlet. Rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan, mennyire ésszerűen tudjuk majd hasznosítani a lábunk alatt húzódó meleg tengert. Hasznosítani gyógyulásra, pihenésre, üdülésre; de elsősorban népgazdasági célokra, hiszen a hévízforrások kihasználásával szerény számítások szerint is évente sok ezer tonna olajat, azaz több milliárd koronát takaríthatnánk meg. 1. A felsőpatonyi szövetkezet termálvíz fűtötte fóliasátraiban februárban is olcsón zöldéit a saláta 2. További hasznosítás helyet Így vész kárba a patonyi hőforrás vize 3. Nyárasd: az épülő olaszmedence GYÖKERES GYÖRGY felvételei Hatalmas kincset jelent hát a 13
