A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-06 / 40. szám
30 ÉVVEL EZELŐTT, 1949. OKTOBER 7-ÉN ALAKULT MEG A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Lipcse — német nevén Leipzig — több mint 600 ezer lakosával az NDK második legnagyobb, legjelentősebb városa. Az azonos nevű kerület (megye) székhelye, az Elster, a Pleisse és a Parthe összefolyásánál, fontos európai kereskedelmi utak kereszteződésében. Felemelkedését, virágzását elsősorban élénk kereskedelmének köszönheti. Az itteni vásároknak már a 13. század óta nagy hírük volt, találkozóhelye lett a különböző népeknek. Ezt a történelmi feladatot tölti be a szocialista Lipcse is. A vásárok és kongresszusok, a könyv- és szörmekereskedelem városa, ipari, tudományos, kulturális és sportközpont. A Pleisse és Parthe összefolyásánál épült Lipszk (Hársfalu) nevű szláv halászfalu közelében, a mai Miklóstemplom helyén (Matthäikirchhof) helyén keletkezett egy megerősített német telep, amelyet 1015-ben említettek először Urbs Libzi néven. A vár Főtér — jobbról a régi városháza kereskedöudvarokat. Lipcse a harmincéves háborúban öt Ízben cserélt gazdát, külvárosait főiégették, svédek és császáriak egyaránt megsarcolták. Az elszenvedett csapásokat, ha nehezen is, de aránylag hamar kiheverte. A barokk városban reprezentatív kereskedelmi börze, palotaszerü polgárházak épültek, kertek és sétányok lé lesültek. Élénk irodalmi, színházi és zenei élet bontakozott ki. Itt működött Johann Sebastian Bach mint a Tamástemplom kántor-karnagya. Gottsced és Gellert itt fejtett ki irodalmi munkásságot. Itteni egyetemen tanult Leibnitz, Klopstock, Lessing és Goethe is. Művészeti akadémia és állandó szinház nyitotta meg kapuit. Fellendült a könyvnyomtatás, s a könyvkereskedés a 17. század közepe óta kezdett itt összpontosulni. Igen sokat szenvedett Lipcse a napóleoni háborúkban. Közeiében vívta meg 1818 októberében az orosz-poCoethe utca, a háttérben az egyetem új épülete Pihenő a parkban oltalmában alakult ki a 10-11. században egy kereskedő- és kézművestelepülés, amely 1165-ben Ottó meisseni őrgróftól városi rangot kapott. Fejlődése újabb lendületet vett, amikor Harcias Frigyes 1409-ben megalapította egyetemét. 1497-ben Miksa császár a három lipcsei évi vásárt birodalmi vásári rangra emelte, elismerve ezzel Lipcsének a kelet-nyugati kereskedelemben betöltött vezető szerepét. Lipcse növekvő gazdasági erejének alapját a vásárok mellett az Érchegységben feltárt gazdag ezüstbányák adták meg. A város 15-16. századi felemelkedésének kifejezője az élénk építészeti tevékenység volt. Késő gót stílusú templomok, a Posztócsarnok (Gewandhaus), a mázsálóház a főtéren, a pompás reneszánsz városháza nyomta rá bélyegét a városképre. A oolgárok ekkor építették az első nagy rosz-osztrák koalíció Napóleon seregei ellen a iipcsei csatát, megtörve Franciaország európai hegemóniáját. A „népek csatájában" 500 000 ember vett részt; emlékét a 100. évfordulón nagy ünnepségek keretében leleplezett s a Thonberg legmagasabb pontján emelt, kb. 95 méter magas Völkerschlacht- Denkmal hirdeti. Az ipari forradalom következtében új szociális elemként kialakult a munkásosztály. A 19. században Lipcse a német munkásmozgalom egyik jelentős központjává vált. Ferdinand Lasalle itt alapította meg az Általános Német Munkásegyletet, hosszabb-rövidebb ideig itt tevékenykedett Franz Mehring, August Bebel, Clara Zetkin, Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht. 1933-ban itt zajlott le akkor az egész világ közvéleményét foglalkoztató provokációs lipcsei per, amelyet a fasiszta német kormány Georgi Dimitrov és más kommunisták ellen rendezett a Reichstag felgyújtásának hamis vádjával. A második világháború idején a bombázások következtében a város központja elpusztult, de más negyedek is sokat szenvedtek, 1945-ben az összes épületeknek egynegyede romokban hevert. Rögtön a háború után hozzákezdtek a romok eltakarításához, az újjáépítéshez. Lipcse azóta a Német Demokratikus Köztársaság egyik fontos ipari, kereskedelmi, tudományos és kulturális központjaként nemcsak régi jelentőségét nyerte vissza, de azt messze túl is szárnyalja. Lipcse egyeteme (1953 óta Kari Marx nevét viseli) egyike a legrégebbieknek Németországban. Tiz karán mintegy 15 000 hallgató tanul. Az egyetem mellett még hét főiskola működik itt, legtöbbjét a néphatalom éveiben alapították Lipcse óvárosát egy körút határolja be, amelyet a 18 — 19. században a régi erődítmények helyén alakítottak ki. Az óváros középpontja a kereken 10 000 négyzetméter nagyságú négyszögletes Piactér (Markztplatz), ahol a régi kereskedelmi utak kereszteződtek. Keleti oldalán áll a pompás barokk öregvárosháza. 1556-ban kezdték építeni, 1672- ben felújították, 1906—1909-ben átépítették, 1943-ban súlyosan megrongálódott, 1950-ig teljesen helyreállították. Ma várostörténeti múzeum, gazdag kép- és grafikai gyűjteménnyel, színház- és zenetörténeti anyaggal, érem- és érmegyűjteménnyel, a népek csatájának diorámájával (körképével). A főteret délről az 1963-ban megnyitott Messehaus határolja, a lipcsei nemzetközi könyvvásárok színhelye, a nemzetközi könyvkereskedelem központja. A városháza mögött, a Naschmarkton (szó szerint csemegepiac) emelkedik a korai barokk stílusban épült ré-
