A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-09-09 / 37. szám

gal, hiszen percek alatt kiderül, hogy a bélyeggyártáshoz elsősorban hallat­lan türelemre, kitartásra, precíz kézi munkára van szükség. A gépeknek itt csupán másodrendű feladat: a műszaki kivitelezés jut. Vajon hogyan is készül hát a hazánk kultúráját és tudományunk-müvészetünk eredményeit sok millió példányszámban hirdető apró értékcikk: a bélyeg?! Születése tulajdonképpen egy bizott­ságban kezdődik, ahol egy-két évvel előre meghatározzák: milyen témájú bélyegeket forgalmaz majd a posta. A gyártási folyamat első láncszeme aztán egy festő- vagy grafikusművész, aki megbízatást - vagy egyszerűen ihletet - kap egy-egy új bélyeg vagy bélyegsor tervének elkészítéséhez. Bé­lyegtervezőink között sorolhatjuk Max Švabinskýt, Karel Svolinskýt, Alfons Mu. chát, Vincent Hložníkot, Dušan Kállayt, Ivan Schurmannt, és másokat. A kül­földi bélyegszakérték épp azt értékelik bélyegeinkben, hogy azok neves képző­művészek kézjegyét viselő műalkotások; hogy ahány bélyeg, szinte annyiféle művészi megközelítés... Nem csoda hát, hogy a csehszlovák bélyegek több Ízben részesültek már Európa vagy a világ legszebb bélyegeinek járó kitün­tetésekben! Térjünk azonban vissza a bélyeg szü­letéséhez! A képzőművész készítette „ösalko­­tást" egy vésnök kapja, aki az eredeti rajz vagy festmény minden vonását és legparányibb árnyalatát hajszálnyi pon­tossággal egy fémlemezbe vési.- Művészi érzék és nagy-nagy türe­lem kell ehhez a munkához! - mondja MIROSLAV SKŔIVÁNEK, a bélyeg­nyomda igazgatója. - Az acélba kar­colt másolatnak és az eredetinek sem­miben sem szabad különböznie . . . Az igazgató körsétára hiv az üzem­ben. Mielőtt azonban a csöndes gyár­udvar túlsó felére érnénk, elmondja még, hogy a gyártási folyamat követ­kező láncszemeként a bélyegmetszök, azaz szaknyelven a moléterek kapják a leendő bélyeget ábrázoló fémlapot. Pillanatok alatt kiderül, hogy az ő munkájuk sem könnyebb a vésnökök fáradozásánál. E szakma rangját bizo­nyítja, hogy az egész országban mind­össze négy-öt moléter dolgozik! Először kalciumcianid oldattal meggátolják a vésnökök készítette „fémbélyeg" oxidá­­lódását, aztán megeddzik, majd hozzá­fognak, hogy a fémlap ábráját egy acélhenger felületére vigyék át. A felszíni, lapos acélnyomással ké­szülő bélyegek előkészítésénél viszont inkább egykori falusi kovácsmesterek-Szeptemberben Prága — az 1962-es és az 1968-as kiállítások után — immár harmadszor lesz bélyeg-világkiállítás színhelye. A BÉLYEG ÉS A FILATÉLIA AZ ISMERETSZERZÉS S A BÉKE VILÁGA jelszó jegyében megvalósuló rendezvényen ország-világ előtt számot adhatunk bélyegkiadásunk eredményeiről, gyűjtőink munkájáról; dokumentálhatjuk népeink haladó és forradalmi hagyományait r a szocialista épitőmunka eredményeit. A kiállítás fölött GUSTÁV HUSÁK elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vállalt védnökséget. (Újsághír) A széles földkerekségen száz meg száz­ezrek, sőt, milliók hódolnak a filatéliá­­nak... A bélyeggyüjtés egyszerűen szenvedély! Van, aki talán még az utolsó fillérét is rááldozná egy-egy értékes bélyegre, csakhogy hiány nél­kül gyönyörködhessen egy-egy teljes virág, állat, sport vagy más témájú so­rozatban ... És ha nedves, esős időt jelez a meteorológia, akkor pedig a lakás legszárazabb zugába menti érté­kes gyűjteményét, nehogy a hirtelen fellépő nyirkosság révén kárt szenved­jenek féltve őrzött bélyegei. Hazánkban egy helyen: fővárosunk holešovicei negyedének egyik csöndes, kisforgalmú utcájában működik a Cseh­szlovák Posta bélyeggyára. A Dimitrov-téri épület udvarán semmi milliók láthatták például a prágai Nemzeti Galéria avagy a Szlovák Nem­zeti Képtár több értékes festményét, hazánk városait, történelmi nevezetes­ségeit, jeles építkezéseit, neves művé­szeinek portréit vagy akár a cseh és szlovák népművészetet bemutató soro­zatokat - postabélyegen. Mert ha be­legondolunk, hogy hány országba, az öt világrész hány eldugott zugába is el-eljut egy-egy csehszlovák bélyeggel ellátott levél, akkor aligha kell bőveb­ben magyarázni ennek a néhány négyzetcentiméteres, enyvezett hátlapú értékcikknek népszerűsítő szerepét.. . A Prága-Holešovicei-i bélyeggyár udvarán azonban nyoma sincs a kap­kodásnak vagy sietségnek, az udvaron csönd és nyugalom uralkodik. S jog-A csehszlovák bélyegek egyik legismer tebb vésnöke: Josef Heréik munka köz jel sem mutat arra, hogy az egykori Mahler-textilgyár épületének idős falai ilyen nagyfontosságú üzemet rejtenek. És nem „fontoskodó", nagyképü ez az állítás, hiszen jelentős mértékben éppen az itt készülő bélyegek alapján ismernek meg bennünket szerte a nagyvilágban. Korunkban a bélyegnek - a postai illeték „ellátásán" kivül - népszerűsítő, ismertető s reprezentáló szerepe is van; a bélyegek az emberi művelődés terjesztői és tartalmukkal a haza jelenének, múltjának, legjobb értékeinek megismerését szolgálják. Világszerte százezrek vagy még inkább ■ „Zöld mezőben i Az utazó, ki elzarándokol Erdélybe - mivel kíváncsi embe­reire, tájaira, városaira —, valószínű, hogy Nagyvárad felé veszi útját. Onnan átmegy a Királyhágón, mert látni sze­retné Kolozsvárt meg Marosvásárhelyt, s mivel érdekli Gyergyó is, Csík is, és a Hargita, Ábel vidéke, ezért Farkas­­lakát sem kerüli el. De mielőtt Tamási Áron szülőfalujába érne, útja átvisz Korondon is. Itt minden bizonnyal megáll. Talán csak azért, hogy üvegét megtöltse borvízzel a falu szélén folydogáló forrásnál; meg fényképezzen házat, embert, vízimalmot; de leginkább azért, mert enged a csá­bításnak: a sokfelé kitett díszes tányér, kancsó, bokály odacsalja, s valószínű vesz belőle, ha egyet is. És ettől kezdve ismerőse lesz Korond, ez a csodás fekvésű falu, a Székelyföld egyik leghíresebb fazekas központja, ahol ma si többszáz fazekas él és dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom