A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-18 / 12. szám
HALLOTTUK LVASTIJK läitijk KIÁLLÍTÁS Bartusz Júlia tárlata Bartusz Júlia naiv festő. Hetvenéves koráig azonban tudomása sem volt tehetségéről, s akkor is csak véletlenül fedezte föl magában a hajlamot: unokáitól születésnapjára néhány tubus olajfestéket kapott, s mivel a mindennapos munka már nem foglalta le annyira, elkezdett festegetni. Bartusz Júlia a Csallóközben, Ekecsen született. Kéméndre ment férjhez, s ebben a faluban élt negyven éven át. Jelenleg Párkányban lakik. Festményein az őt körülvevő világot ábrázolja. Konyhai csendéleteket, lakodalmi jeleneteket, garamparti fűzfákat örökít meg kedves bájjal és egyszerűséggel. Látásmódja sokban emlékeztet a gyerekekére; a perspektíva és az arányok nem izgatják különösebben: ugyanazon a képen ugyanazt a jelenetet egyszerre ábrázolja oldalnézetből és felülnézetből — ahogy neki a legjobban megfelel. „A szépre és jóra emlékezem a legszívesebben - mondja Bartusz Júlia -, ezért szeretem, ha képeim békességet, nyugalmat árasztanak, ha a különböző tárgyak együtt vannak jelen rajtuk . . . Szeretem az embereket, tisztelem őket — képeimmel szeretnék nekik örömet szerezni." 1978. január 20 - február 26 között rendezték meg Brnóban, a Művészet Házában Bartusz Júlia első csehországi tárlatát. A szlovákiai közönség már több ízben is láthatta a naiv festőnő képeit: 1975-ben Košicén (Kassán), 1976-ban Poprádon. Négy képét a Szlovák Nemzeti Galéria is megvásárolta. (Képünkön: Falusi lakodalom, olaj 1976) — ez — SZÍNHÁZ S.O.S. Több sikeres rádió- és tévéjáték után, kereken egy évtizede írta Jón Solovič ezt a komédiát, színpadi szerzőként tulajdonképpen ez a darab tette ismertté nevét hazai színházainkban. E vígjátékot akkoriban szinte valamennyi hivatásos szlovákiai színtársulat, így - Ez aztán a meglepetés címen - a MATESZ is eljátszotta. Tíz esztendő elmúltával most a bratislavai Stúdió Színházban nyúltak újra ehhez a komédiához, s mint a főiújítások zömében: alapos átdolgozással élve. Az ismert komikuskettős: Milan Lasica és Július Satinský vállalta ezt a feladatot; csak az alapötletet, a cselekmény vázát hagyták érintetlenül, különben mind címében, mind a színpadi megvalósítás eszközeiben átdolgozták a korábban is nagy sikert aratott darabot. Azonban távolról sem öncélú átdolgozásról van szó; fordulatosabbá és gördülékenyebbé tették, aktualizálták a cselekményt. Rengeteg eredeti ötlettel gazdagították a darab humorát is. Ök ketten, a színház alkalmazottainak szerepében, mintegy a kívülállók szemével, felülnézetből figyelik az eseményeket; mulatságos párbeszédekkel vagy olykor-olykor a fekete humor „ijesztő" ékeivel, esetleg a közönség játékba kapcsolásával gördítik tovább a játékot. S. O. S. — a kétségbeesett segélykérés nemzetközileg ismert jele ez, és a vígjátékban kipellengérezett Háčikcsaládnak bizony szüksége is volna egy mentőövre. Fonák és zavaros, bolondos, ellentmondásokkal teli helyzetekben látjuk itt a férjet, feleséget és gyereket, anyóst és vöt, családtagot és idegent . . . Mindezt pedig igen mulatságos és sodró jelenetek és sziporkázó művészi alakítások (és természetesen P. Opálený ötletes rendezése) révén, parádés művészi tálalásban. (A. Smotlák felvételén a Háčik házaspár - Zita Furková és Marián Labuda látható)- miklősi -TELEVÍZIÓ Két opera A Carmina Burana Carl Orff német zeneszerző legismertebb alkotása, s jóllehet műfaját nehéz lenne meghatározni — maga a szerző „szcénikus oratóriumnak" nevezi - mégis talán az opera jelző illik rá legjobban. A „szövegkönyvet" Orff állította össze 13. századbeli világi versek, vágáns dalok, „népi latin nyelven" íródott, pajzán, erotikus tartalmú szövegek alapján. Talán ezzel is magyarázható a mű rendkívüli népszerűsége, még olyanok körében is, akik különösebben nem vonzódnak a komoly zenéhez. A nyugatnémet televízió megfilmesítette Carl Orff művét, sajátosan ötvözve a bájos zenét és a darab adta „képi lehetőségeket". A film szombaton, éjféltájt került a képernyőre, feltehetően azért, mert a szerkesztő eleve csak a fanatikus operarajongókra gondolt. Pedig, érzésem szerint, ezúttal a gyengécske krimit átunatkozó nézők is szívesebben vették volna, ha a Carmina Buránál vetítik a fő műsoridőben. Vasárnap délelőtt Verdi Attila című operáját tűzte műsorára a budapesti televízió. A művet a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata mutatta be Az opera a fiatal Verdi alkotása, s bár annak idején (1848-ban) a bemutató politikai vihart kavart, ettől függetlenül félresikerült mű az Attila: szerkezete laza, mondanivalója nem kellőkép tisztázott, s az egyes szerepek is elnagyol tak. A televízió az opera bemutatásé val kettős célt követett: egyrészt meg ismertetni a nézőkkel ezt az elfelejtett Verdi-művet, másrészt ízelítőt adni az erdélyi magyarság egyetlen operatársu latának művészetéből. Véleményem szerint ez nem sikerült maradéktalanul. Egy gyenge művet aligha lehet sziporkázva előadni, s ezért, ha valaki a látottak alapján kíván véleményt alkotni a kolozsvári Állami Magyar Operáról, minden bizonnyal igazság.talon lesz.- ez -HANGLEMEZ Hyppolit és társai Ezt a címet viseli az a Qualiton nagylemez, amely 14 dalt tartalmaz a magyar hangosfilm hőskorából. A lemez a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, a Halálos tavasz, a Lila akácok, az Egy csók és más semmi, a Havi 200 fix és más régi magyar hangosfilmek örökzöld slágerré vált melódiáit tartalmazza, neves magyar táncdalénekesek, operaénekesek, a magyar operettszínpad kiválóságai és kitűnő prózai színészek tolmácsolásában. íme a listájuk: Galambos Erzsi, Kalmár Magda, Medgyesi Mária, Tolnay Klári, Harsányi Frigyes, Mensáros László, Németh Sándor, Udvardy Tibor és Vámosi János. Közreműködik a Magyar Rádió és Tele vízió kamarakórusa Sapszon Ferenc vezényletével, a MÁV szimfonikusok, valamint a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Behár György vezényletével. A válogatás betekintést nyújt a magyar hangosfilm hőskorába és az idősebb korosztály számára régi kedves élményeket felidézve, a fiata labbak számára némi exotikumot sem mellőző újdonságként szólaltatja meg Eisemann Mihály, Ábrahám Pál, Buday Dénes, Polgár Tibor és mások köny nyed, kissé talán romantikus, ármindenképpen melodikus számait. SÁGI TÓTH TIBOR Az ausztráliai Érni Bool delfinfogakból csináltatott protézist. A protézis jól bevált, de amikor elmosolyodik ... 9 A Herald című amerikai lapban a következő helyreigazítás jelent meg egy kingsoni jelentés kapcsán: „Tegnapi jelentésünkben tévesen adtuk meg az egyik ékszerüzlet-betörés tettesének nevét Sam Ferrer személyében. A valóságban Tedd Robinsonról van szó. Minthogy azonban időközben kiderült, hogy egyáltalán nem történt betörés, ez a továbbiakban semmilyen szerepet nem játszik." Genfben már hatodszor rendezték meg az ötletek és találmányok nemzetközi „szalonját”. Képünkön a rendezvény egyik résztvevője és találmánya: a húr nélküli gitár. Kér egy sassoont? Tessék: ez az úr Vidal Sassoon, a frizurakirály. 8
