A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

A CSEAAADOK XII. országos közgyűlésének A szervezeti élet szilárdításával jelentős mér­tékben segítettük a CSEMADOK-tagság aktív hozzájárulását Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez, majd a XV. kongresszus határozatainak ismerte­téséhez és a határozataiból eredő feladatok telje­sítésének megkezdéséhez. Tagjainkat a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség szellemében neveltük a közösségi élet hatékonyabb formái­nak kialakításával. Annak ellenére, hogy helyi szervezeteink szá­ma 540-ről 519-re csökkent, tagságunk száma emelkedett. Míg 1972-ben 56 000 tagunk vette meg tagsági bélyegét, addig ma több mint 70 000 tagot számlál szervezetünk. Helyi szervezeteink számának alakulása a közigazgatási átszervezés­sel kapcsolatos, ahol összevonták a nemzeti bizottságokat, ott egybeolvadtak a tömegszerve­zetek is. Tagságunk száma tehát több mint 10 000 taggal növekedett. Így van ez rendjén, örülünk neki. Találtak érdeklődési körüknek megfelelő szóra­kozást szervezeteinkben. Az új tagok szervezé­sénél mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy kultúrpolitikai, népművelési, művészeti tevé­kenységünkben teremtsük meg a széleskörű ön­realizálás lehetőségét. Csupán így tehetjük von-Dunaszerdahelyen, Diószegen, Zselizen, Rima­szombatban, Rozsnyón és másutt. Helyi szervezeteink 1974-ben megismerkedtek és megvitatták az SZSZK Művelődési Miniszté­riumának „A nemzetiségi kulturális szövetségek továbbfejlesztéséről szóló koncepcióját“, melynek értelmében végezték munkájukat. Meg kell em­lítenünk, hogy a „koncepció“ valóraváltásának hogyanjai, módszerei és elképzelései nem minden esetben jutottak el a helyi nemzetiségi bizottsá­gokig és így helyi szinten lassabban valósulnak meg elképzelései, mint ahogy azt sokszor szeret­nénk. Tudjuk, hogy ez a dokumentum nem egy­szerre oldja meg a problémákat és a tovább­fejlesztés kérdéseit, hanem hosszúlejáratú fela­datokat támaszt az egyes szervekkel és szerve­zetekkel szemben. Ezért az elkövetkező években is tegyünk meg mindent, közösen, valóraváltása érdekében. Járási bizottságaink az elmúlt választási idő­szakban 213, elnökségeik 760 ülést tartottak. Rendszeresen foglalkoztak a munkatervből eredő feladatokkal és szervezetünk munkakörének já­rási problémáival. Legrendszeresebben a nagy­kürtösi, a rozsnyói, a rimaszombati és az érsek­újvári járási bizottság ülésezett. Járási bizottsá­gaink általában jól végezték munkájukat, azon­ponti Bizottság 12-szer, az Elnökség 46-szor ülé­sezett. A Központi Bizottság megtárgyalt minden olyan anyagot, amely szervezetünk munkáját irányította, értékelte a két közgyűlés között. E szervnek is voltak az elmúlt időszakban olyan tagjai, akik nem kapcsolódtak be munkájába, sőt, ülésein sem vettek részt rendszeresen. Ter­mészetesen, ezt figyelembe vettük az új Központi Bizottság összetételére tett javaslat kidolgozása­kor. A Központi Bizottság Elnöksége rendszeresen, havonta ülésezett, a nyári időszakot kivéve. Elvi jellegű jelentésekkel foglalkozott és szükséges határozatokat hozott, mindig szem előtt tartva szervezetünk munkájának javítását. Aktív kap­csolatot tartott fenn tisztségviselőin keresztül az egyes intézményekkel és szervekkel, különöskép­pen az SZSZK Kulturális Minisztériumával, mely munkánkat irányítja. Az Elnökség minden egyes ülésén egy-egy járási bizottságunk munkáját tag­lalta, értékelte, hogy ezáltal is segítse emelni annak színvonalát. Rendszeres kapcsolatban volt a járások választott szerveivel,, apparátusával, egyrészt a tisztségviselők, másrészt az instruk­torok látogatásai által. A gyakorlat azt mutatja, hogy a személyi kapcsolatok rendszeressége, a munka ellenőrzése nagyon hatékonyan segíti zóbbá a CSEMADOK iránti érdeklődést. Tagsági bázisunk növelését elsődleges feladatunknak tartjuk a jövőben is. Szeretnénk, ha minden köz­gyűlés között, legalább annyival mint most, sza­porodna közösségünk taglétszáma. Helyi szervezeteink az elmúlt megbízatási idő­szakban 17 824 vezetőségi ülést és 6724 tagsági gyűlést tartottak. A tagsági gyűlések tartalmá­nak meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a szükséges szervezési feladatok ismertetésén kívül, váljanak ezek az összejövetelek nevelő­szórakoztató fórumokká, ahová a tagság mindig szívesen eljár okulni és szórakozni egyaránt. Nagyon jó tagsági gyűléseket láttunk a duna­­szerdahelyi, az érsekújvári, a rozsnyói és más járásokban is. Tudatosítanunk kell, hogy kultu­rális-szervezeti életünk legfontosabb láncszemei a helyi szervezetek. Itt dolgoznak, szórakoznak, alkotnak tagjaink. Itt működnek színjátszóink, táncosaink. Itt valósulnak meg azok a munka­formák, melyek érdeklődést keltenek és kelthet­nek. Itt valósulnak meg azok a feladatok, ame­lyek kultúrpolitikai célkitűzéseinket váltiák va­lóra. Ezért a jövőben szükséges, hogy járási bizottságaink — és közvetve vagy közvetlenül a központi bizottság is — még fokozottabb figyel­met szenteljenek helyi szervezeteink rendszeres, tartalmas munkája irányításának. Helyi szerve­zeteink legyenek kezdeményezőbbek, hisz ők ismerik legjobban községük, városuk, politikai, gazdasági és kulturális feltételeit, igényeit és az ezekből eredő, szervezetünkre háruló feladatokat. Vállaljanak aktív szerepet városuk, községük kulturális életének fellendítésében. Ma már sok jól dolgozó helyi szervezetünk van, mint például Érsekújvárott, Sellyén, Komáromban, Somorján, ban nem minden tagja vette ki belőle egyenlő arányba a részét. Több járási bizottsági tagunk viszont nem teljesítette feladatát a reábízott helyi szervezetekben, nem látogatta üléseiket, nem ösztönözte ezeket rendszeres, tervszerű mun­kára. Ezért a járási konferenciák előtt a járások számára olyan irányelveket adtunk ki, melyek a legaktívabb, konkrét munkát végző tagjainkat javasolják az új járási bizottságokba megválasz­tani. A következendő megbízatási időszakban a jó irányítás, tanácsadás mellett fokozott gondot kell fordítani a szervezeti ellenőrzésre. Az anyagi eszközök felhasználását — származzanak bár­milyen forrásból is — csakis a kulturális cél­kitűzések valóraváltására szabad felhasználni. Ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrző bizottságok munkájára, biztosítsuk, hogy ezek minden évben tekintsék át járásuk nagyobb helyi szervezetének gazdálkodását. A gaz­dálkodás ellenőrzésén kívün szenteljenek kellő figyelmet a választott szervek határozatai telje­sítése ellenőrzésének is. Ma már elengedhetetle­nül fontos követelmény az ellenőrzés rendszeres gyakorlása szervezeti életünk minden fokán. Nagyon jól működő ellenőrző bizottság volt Lo­soncon. Sajnos, a rendszeres működés nem volt jellemző bizottságaink munkájában. Nem szeretnék a beszámolómban részletesen kitérni arra a sok iskolázásra, megbeszélésre, szakmai tanácskozásra, amelyet a választási idő­szak folyamán rendeztünk. Ezekről sok adatot találnak küldötteink az adalékokban. Szervezetünk Központi Bizottsága és annak Elnöksége előre kidolgozott terv szerint végezte munkáját. A XI. Országos Közgyűlés óta a Köz­járásaink munkáját, s ezért ezt a munkaformát a jövőben is erősíteni kívánjuk. Az Elnökség sokat foglalkozott az elmúlt időszakban a Fábry­­házzal. Méltóan gondoskodott az örökségről. Megjavíttatta és bővíttette a házat, az egész könyvtár méltó elhelyezést kapott. A házhoz vendégszobák épültek, de sajnos, befejezése óta hiába várják irodalmárainkat, ezidáig még senki sem vette őket igénybe. Ez év elején Elnökségünk Ady-bizottságot ho­zott létre, a költő születésének 100. évfodulójára rendezett ünnepségek koordinálására. Szervezeti életünkhöz tartoznak még azok a pozitív eredmények, melyeket szervezeteink kö­telezettségvállalásai és azok teljesítése útján értünk el. Tagságunk az elmúlt választási idő­szakban több mint 1 000 000 órát dolgozott ön­kéntes társadalmi munkában falvaink, városaink szépítésén, kultúrházak, áruházak, középületek, utak, parkok létesítésén. Ebben a munkában élen jártak a lévai, rozsnyói, rimaszombati és terebesi járások. Járási konferenciáink ez év januárjában és februárjában kerültek megrendezésre. A beszá­molók, a vitafelszólalások azt bizonyították, hogy szervezeteinkben élénkült a munka, nőtt tagsá­gunk aktivitása. Az új munkaformák, a kulturá­lis munka lehetőségeink bővülése hovatovább egyre nagyobb teret hódít szervezeteink életé­ben. Mennyiségileg elértük a kívánt szintet. A jelen és jövő kulturális ténykedésében mind nagyobb gondot kell fordítani a művészeti szín­vonal emelésére, a népművelési munka haté­konyságának növelésére. Járási konferenciáink a XI. Országos Közgyű­lésünk határozataival összhangban, az SZSZK 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom